178763. lajstromszámú szabadalom • Reakcióképes katalizátor melamin- formaldehid- vagy karbamid- formaldehidgyanták polikondenzációjának gyorsításához
11 178763 12 4. táblázat folytatása Minta száma 1. 2. 3. A---------B A---------B A----------B Szilárd anyag %-os mennyisége Idegen anyaggal helyettesített szilárd gyanta-anyag mennyisége Idegen anyaggal helyettesített szilárd gyanta-anyag összmennyisége (A + B) Idegen anyaggal helyettesített szilárd gyanta-anyag százalékos összmennyisége (A + B) A beadagolt idegen anyag és az elhagyott szilárd gyanta-anyag aránya Sűrűség (kg/m3) Vastagság (mm) Rugalmassági modulusz (L) Szakítószilárdság (kp/cm2) Hajlítószilárdság (kp/cm2) Vízabszorpció 24 órás áztatás után (%) Duzzadás %-os fokozódása 24 órás áztatás után 1,3 54,8 38,2 54,8 34,4 49,4-6,5 13,0 13,0 26,0-19,5 39,0-10 20 — 1 :1 1 :2 645 630 625 16,1 16,5 16,2 24500 25000 23800 4,5 5,0 4,8 235 223 240 45 50 53 14 17 16 x A reakcióképes katalizátor százalékos összetétele (szárazanyagban számítva): karbamid 19%, format dehid 10%, nátriumklorid 71% 5. példa A találmány szerinti megoldás további új jellem- 30 zője, hogy abban az esetben, ha nagyobb mennyiségű gyantát kívánunk pótolni anélkül, hogy a rostlemez-gyártásba további műveleti lépéseket iktatnánk be, pótanyagként kizárólag a találmány szerinti katalizátor-rendszert használhatjuk fel. 35 Ha a nátriumkloridot önmagában (tehát karbamid- és formaldehid-monomerek nélkül) adjuk a gyantához, csak viszonylag kis préselési sebességet biztosíthatunk (lásd az előző példák adatait). További hátrányt jelent, hogy ebben az esetben a fa- 40 forgácsot külön műveletben kell a nátriumkloridot tartalmazó oldattal bepermetezni, és a gyantaoldat csak előzetes szárítás után vihető fel a kezelt faforgácsra. Ennek megfelelően további gyártóberendezések beiktatására van szükség, ami növeli a gyártás 45 költségeit és csökkenti a termelékenységet. A fent ismertetett további műveleti lépések beiktatását egyrészt az teszi szükségessé, hogy a nátriumklorid csak viszonylag kis mértékben oldódik vízben, másrészt pedig az, hogy ebben az esetben az 50 elhagyott gyantamennyiséggel azonos mennyiségű nátriumkloridot kell felhasználnunk pótanyagként. Abban az esetben tehát, ha nagyobb mennyiségű gyantát kívánunk nátriumkloriddal pótolni, a rendszerhez olyan nagy mennyiségű vizet kellene ad- 55 nunk, amely a préselés során nem távolítható el üzenüleg elfogadható idő alatt. Ezzel szemben a találmány szerinti katalizátor-rendszert kiváló eredménnyel használhatjuk fel nagyobb gyantamennyiség pótlására is anélkül, hogy az 60 elegyhez túl nagy mennyiségű vizet kellene adnunk. Ennek megfelelően a találmány szerinti katalizátor-rendszert tartalmazó elegy vei kezelt rostos nyersanyagot egyetlen lépésben préselhetjük, azaz a farostlemez-gyártás technológiáját nem kell módosí- 65 tanunk. Ez a kedvező jelenség egyrészt arra vezethető vissza, hogy a találmány szerinti katalizátor-rendszer jó vízoldékonysága következtében kisebb mennyiségű vizet kell az elegyhez adnunk, másrészt pedig arra, hogy az elhagyott gyantamennyiséget (száraz anyagként számítva) feleannyi katalizátorral pótolhatjuk. A felsorolt megállapítások alátámasztására végzett kísérleteket és azok eredményeit az 5. táblázatban foglaljuk össze. Az 5. táblázat „A”-val jelölt oszlopaiban a farostlemezek külső felületét képező finom faliszt, a „B”-vel jelölt oszlopokban pedig a farostlemezek belső magját képező faforgács kezeléséhez felhasznált oldatok összetételét adjuk meg. Az 1. sz. minta összehasonlító anyagként szolgál, ebben az esetben a gyantát nem pótoljuk idegen anyaggal. A 2. sz. minta esetén a gyantához pótanyagként nátriumkloridot adunk, míg a 3. sz. minta esetén pótanyagként a találmány szerinti, nátriumklorid mellett karbamid- és formaldehid-monomereket is tartalmazó katalizátort használjuk fel. A két utóbbi esetben a gyanta 35%-át pótoljuk idegen anyaggal. A 3. sz. minta esetén a gyantához 37.5 súlyrész reakcióképes katalizátort adunk, és ezzel 68,5 súlyrész szilárd gyanta-anyagot pótolunk, míg a 2. sz. minta esetén 68,5 súlyrész szilárd gyanta-anyag pótlására azonos mennyiségű (tehát 68.5 súlyrész) nátriumkloridot használunk fel. Az elhagyott szilárd gyanta-anyag és a beadagolt idegen anyag aránya tehát az első esetben 1,8 :1, a második esetben pedig 1:1. A 3. sz. minta előállításához az 1. sz. minta előállításakor felhasznált azonos összmennyiségű gyantaoldatot használunk fel. A 2. sz. minta esetén ezzel szemből — a nagyarányú pótlás és a nátriumklorid csekély vízoldékonysága miatt - a gyantaoldat víztartalmát és ezzel együtt a gyantád da t összmennyiségét növelnünk kell. 6
