178761. lajstromszámú szabadalom • Fűtő és szellőztető berendezés növényház számára
5 178761 6 Ugyancsak az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 16 légjáratban 70 hőérzékelő elemek is Y3PnakJ amelyek érzékelik a keringő levegő hőmérsékletét. A 70 hőérzékelő elemeket 72 szervovezeték a 28 zsilip 30 hajtásával illetőleg az 54 zsaluszerkezet 56 szervoszerkezetével köti össze. A találmány szerinti növényház 1. és 2. ábra szerinti példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő: A 48 turbina 46 keverőkondenzátorból a kondenzátumot az 50 szivattyú a 44 vezetéken át az egymással sorbakapcsolt 22 és 24 hőcserélőkbe szállítja, amelyek a kondenzátum hőjét a 10 növényház belsejébe adják le. A hőátadást a 18 ventillátor teszi intenzívvé, amely a 10 növényházon belül a levegőt a 20 nyilakkal jelzett áramlásban tartja. A levegő tehát keresztüláramlik a 22 és 24 hőcserélőkön, átveszi ezek melegét és a 10 növényház üzemelő részeibe szállítja. A lehűlt kondenzátum a 44 vezetéken át a 46 keverőkondenzátorba kerül vissza. Nyári üzemben a 10 növényházat általában szellőztetni kell. Ezért a 28 zsilipet az 1. ábrán látható zárt helyzetbe állítjuk, úgyhogy az 52 nyíláson és a 60 nyíláson át belépő levegő, miután a 22, 24 hőcserélők hőjét átvette, a 26 kürtőn át a szabadba távozik. A 60 nyíláson át belépő levegő a 20 nyilaknak megfelelően végighalad a növényház teljes hossza mentén és intenzív szellőzést biztosít. Ha a 10 növényház üzemelő része fűtést igényel, zárni kell a 62 zsalukat, majd a 70 hőérzékelő elemek a 30 hajtást működésbe hozzák és ezzel a 28 zsilipet nyitják. Ekkor tehát a levegőnek egy része a 22, 24 hőcserélők felöl ugyancsak a 10 növényház üzemelő részeibe jut és ezzel a hőmérsékletet ott megnöveli. Hasonlóképpen, ha a 10 növényház üzemelő részében a levegő nedvessége a nedvességérzékelő 64 elemekkel beállított érték alá csökken, a 64 elemek a 66 szervovezetéken át működésbe hozzák a 38 szelep 68 állító szerkezetét és nyitják a 38 szelepet. Most tehát a 37 szivattyú a 36 medence vizét a 34 vezetéken át a 32 locsoló szerkezetbe szállítják, ahonnan a víz a 24 hőcserélő felületére hull és ezt nedvesíti. Ennek következtében a 22, 24 hőcserélőkön keresztüláramoltatott levegő nedvességtartalma mindaddig nő, amíg a nedvességérzékelő 64 elemeken beállított értéket el nem éri. A hőmérséklet illetőleg a nedvességtartalom növekedésekor a szabályozás a fentiekben leírtakkal ellentétes értelemben megy végbe. Láthatjuk tehát, hogy a találmány szerinti növényház igen sokoldalúan éri el a viszonylag legkedvezőbb gazdasági és ökológiai követelmények teljesülését: a növényház hőigényétől függetlenül hatásosan hűti a kondenzátumot, ugyanakkor a növényház fűtéséhez szükséges hőt teljes egészében hulladékhőből biztosítja. A hőcserélők felületének nedvesítésével nemcsak a kondenzátum hűtését teszi hatásosabbá, hanem biztosítja a növényház levegőjének szükséges nedvességtartalmát is. Téli üzemben az 52 nyílás 54 zsaluszerkezetét, a 60 nyílás 62 zsaluját zárt, a 26 kürtő 28 zsilipét Pedig vízszintes helyzetbe állítjuk, amivel a 10 növényház légterét a környezeti tértől elválasztjuk. Ezt a helyzetet tünteti föl a 2. ábra. Láthatjuk, hogy a levegő ilyenkor a 16 légjáratban kering. Hőmérsékletének és nedvességtartalmának szabályozása egyébként ugyanúgy megy végbe, mint amikor az említett nyílászáró szerkezete részben vagy egészében nyitva vannak. A 3. ábra szerinti példakénti kiviteli alak abban különbözik az előzőtől, hogy a 46 keverőkondenzátor kondenzátumának hőjét részben 74 hűtőtorony bevonásával vonjuk el. Ez a 10 növényház fűtőberendezésével, vagyis az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 22, 24 hőcserélőkkel párhuzamosan van a kondenzátumot szállító 44 vezetékre kötve. A 74 hűtőtorony egyébként akármilyen rendszerű lehet. A 3. ábrán kombinált 74 hűtőtornyot tüntettünk föl. A turbina keverőkondenzátorának hűtővízköréhez párhuzamosan csatlakoztatott hűtőtorony és növényházi fűtőberendezés mint a találmány szerinti alapgondolat egyik megvalósítása, eleve lehetővé teszi, hogy valamely turbinához a rendelkezésre álló hőmennyiség határain belül tetszőleges kapacitású és így hőigényű növényházat kapcsolhassunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Fűtő- és szellőztető berendezés növényház számára felületi hőcserélővel, azzal jellemezve, hogy energiatermelő erőműhöz van csatlakoztatva, ahol az erőmű hulladékhője a berendezés hőforrása (46), ehhez csatlakoztathatók a felületi hőcserélők (22, 24), a berenaezésnek továbbá a növényház (10) levegőjét a felületi hőcserélőkön (22, 24) keresztül áramoltató légjárata (16) van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hulladékhőforrás az erőmű keverőkondenzátora (46). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felületi hőcserélők (22, 24) a légáramlás irányában (20) egymás mögött vannak elrendezve. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a légjáratnak (16) az áramlás irányában (20) a felületi hőcserélők (22, 24) mögé eső szakaszához szabályozható áramlási keresztmetszetű kürtő (26) csatlakozik. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a légjáratnak (16) az áramló levegőt a felületi hőcserélők (22, 24) mögé visszavezető szakasza van, amely a növényház (10) födémé mentén van kialakítva. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felületi hőcserélők (22, 24) közül legalább egy (24) felületét nedvesítő locsolószerkezettel (32) van kiegészítve, amely vízszállító vezetékhez (34) csatlakozik. ' 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nedvesített felületű felületi hőcserélő (24) locsolószerkezete (32) zárószerv (38) közbeiktatásával van a vízszállító vezetékhez (34) csatlakoztatva. 5 10 15 :o 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
