178739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinil-monomerek polimerizációjára
9 178739 10 polimerizációra, ahol a képződött polimer kezd a reakdóelegyből a reakció előrehaladása során kiválni. Ilyen típusú polimerizációhoz tartozik a vinilhalogenid homo- vagy ko-polimerizációja, vinilidénhalogenidek vagy főtömegében előbbi monomert tartalmazó keverékek szuszpenziós vagy emulziós polimerizációja vizes közegben. A találmány szerinti eljárás hatásosan felhasználható a polimer lerakódás megelőzésére saválló acél polimerizációs reaktorokban is, amelyekben sztirol, metilmetakrilát, akrilnitril gyöngypolimerizációja, gumilatexek, így SBR (sztirol-butadién) és NBR emulziós polimerizációja vagy ABS (akrilnitril-butadién-sztirol) gyanták előállítása történik. A következő példákban az eljárást közelebbről ismertetjük. Az egyes példákhoz tartozó táblázatokban x-el jelölt minták kontrollra vonatkoznak, míg a találmány szerinti eljárással készített minták nincsenek külön jelölve. 1. példa Keverővei felszerelt 100 literes térfogatú saválló acél polimerizációs reaktort alkalmazunk. C.I. Acid Black 2 színezéket 1 su:y%-os koncentrációban feloldunk és így vizes bevonófolyadékot állítunk elő, amelynek pH-értékét az 1. táblázat szerint kénsavval beállítjuk. A polimerizációs reaktor belső falait és a keverő felületét az előbbi bevonófolyadékkal 5 0,1 g/m2 * adagban — beszárított anyagra számítva - alkalmazzuk, majd a bevonatot a táblázatban megadott feltételek mellett megszárítjuk és vízzel mossuk. Az így előkészített polimerizációs reaktorba 26 kg vinilklorid monomert, 52 kg ionmentes vizet, 10 26 kg részben elszappanosított polivinilalkoholt és 8 g, a^’-azobisz-2,4-dimetil-valeriánsavnitrilt polimerizálunk 8 óra hosszat 57 °C-on keverés mellett. Az egyes polimerizációs adagok elkészítése után a reaktorfalakon lerakodott polimer réteget meghatá- 15 rozzuk és mértékét g/m2-ben kifejezve a táblázatban adjuk meg. A táblázat adatai a pH beállítás valamint a bevonat szárításának olyan paramétereit (hőmérséklet és idő) szemléltetik, amelyek a polimerkéreg képződését befolyásolják. Az 5. és 6. 20 kísérletek egymással való összehasonlítása is azt mutatja, hogy ha a szárítási időt 10 percről 30 percre meghosszabbítjuk, akkor a polimer lerakódás súlya 300-ról 200 g/m2 -re csökken. Ez úgy értelmezhető, hogy ha a szárítás megfelelő eredménnyel nem 25 megy végbe, akkor a polimer kéreg lerakódása hatásosan nem előzhető meg. 1. táblázat Szám Bevonóanyag pH beállítás 1* 2 C.I. Acid Black 2 igen 3* C.I. Acid Black 5 nem 4* C.I. Acid Black 2 nem 5* C.I. Acid Black 2 igen 6* C.I. Acid Black 2 igen Megjegyzés: r.t. szobahőmérséklet Szárítás Lerakódás pH-érték hővel (g/m2) vagy anélkül _ _ 1,500 5,0 90 °C 10 perc 0 10,8 r.t., 10 perc 1,200 10,8 90 4C 10 perc 1,200 5,0 r.t., 10 perc 300 5,0 r.t., 30 perc 200 2. példa 1000 literes térfogatú saválló acél polimerizációs reaktor belső falait és a keverő felületét 0,1 g/m2 mennyiségben — szárított anyagra számítva - vizes bevonófolyadékkal kezelünk. A bevonófolyadékot úgy állítjuk elő, hogy a 2. táblázatban megadott anionos színezéket feloldjuk 1 súly% koncentrációban vizes közegben és a táblázatban megadott beállítószerrel pH értékét beállítjuk, majd hő behatására megszárítjuk és szárítás után a bevonatot vízzel alaposan lemossuk. Az így előkészített polimerizációs reaktorba 55 200 kg vinilklorid monomert, 400 kg ionmentes vizet, 40 g diizopropil-peroxidikarbonátot, 250 g részben elszappanosított polivinilalkoholt és 25 g hidroxi-propilmetilcellulózt vezetünk be, majd a polimertzációt keverés mellett 57 °C-on 12 óra 60 hosszat folytatjuk. A polimerizációs reakció befejezése után a polimerelegyet a reaktorból eltávolítjuk, a reaktort vízzel kimossuk, majd megszárítjuk. Ezután meghatározzuk a reaktorfalakon képződött lerakódás mennyiségét. A kísérlet adatait a 65 2. táblázatban közöljük. 5
