178725. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hígtrágya kezelésére és komplex hasznosítására

9 178725 10 tónál kb. 2-3 hetenként pótoljuk. A halakat célsze­rűen áprilisban helyezzük ki nagyrészt a 21 halas­tavakba, kisebb részüket a 15 fogadó tóba. A 12 tározó medencéktől a 3 szállító vezetéken át érkező híg fázist a tenyészidő hónapjai alatt a 15 fogadó tavon és annak 17 átfolyó zsilipjein keresztül engedjük a 21 halastavakba. Ezzel együtt a 15 fo­gadó tóba friss vizet juttatunk, mégpedig legalább 25-szörösét a naponta érkező híg fázis mennyisé­gének. A tenyészidő befejeztével a 15 fogadó tóból is átengedjük a halakat a 21 halastavakba, és onnan szeptember és október hó folyamán lehalásszuk őket. A tenyészidőn kívüli téli hónapokban a 21 halastavakat üresen hagyjuk, míg a 15 fogadó tóba a híg fázist továbbra is bevezethetjük. A februárban ismét elkezdett föltöltés segítségével a 15 fogadó tóban összegyűlt híg fázist szétosztjuk a 21 halas­tavakba, és az áprilisban megkezdődő tenyészidő megindulásáig folyamatosan friss víz bejuttatásával a szerves szennyeződést legfeljebb 30 g/m3 biológiai oxigénigénynek megfelelő szintig lebontjuk. A tenyészidőben a 15 fogadó tavat és a 21 halastavakat a teljes üzemi vízszintjükre, a tenyész­időn kívüli téli időszakban pedig a 15 fogadó tavat üzemi vízszintjének legalább a 40%-áig töltjük föl. A tenyészidőben a naponta érkező híg fázis mennyiségének legalább 25-szörösét kitevő friss vi­zet a híg fázissal egyidőben, előnyösen a reggeli órákban kell a 15 fogadó tóba bevezetni. A 21 halastavak apadását ellensúlyozó már említett után­töltést lökésszerűen célszerű végrehajtani, mert ez­által a 15 fogadó tó mikroflóráját a 21 halastavak­ban aránylag egyenletesen el tudjuk keverni. Természetesen mind a friss víznek a naponkénti bevezetését, mind pedig a 21 halastavak 2-3 he­tenként végrehajtott lökésszerű utántöltését a 15 fogadó tavon keresztül végezzük. A tenyészidőben a 12 tározó medencékből a 3 szállító vezetéken keresztül a 15 fogadó tóba minden nap lehetőleg azonos mennyiségű híg fázist engedjünk át, mert így a híg fázis lebontásának nagyfokú egyenletes­sége érhető el. A tenyészidő alatt á 21 halastavak oxigénkész­letét rendszeresen, előnyösen naponként ellenőriz­zük. Az ellenőrzést általában az éjszakai órákban érdemes végrehajtani. Amennyiben az oxigén­mennyiség 5 mg/liter vagy annál kisebb értéket mutatna, úgy mód van arra, hogy a 13 tápcsatorna 13a főágába beiktatott 18 tápzsilipeken keresztül - a 15 fogadó tó kiiktatásával - a 21 halas­tavakba kellő oxigéntartalmú friss vizet vezessünk be. Itt jegyezzük meg, hogy a 19 ivadéknevelő tavat következetesen mindig a 15 fogadó tó ki­iktatásával közvetlenül a 22 tápzsilipen keresztül töltjük föl friss vízzel. A tenyészidő végén vagyis a lehalászás megkez­désekor a 15 fogadó tó halállományát a 21 halas­tavakba átirányítjuk. Ezt 2-3 nap alatt és célsze­rűen szeptember elején hajtjuk végre. A 15 fogadó tó átürítésének időszaka alatt a híg fázisnak a 15 fogadó tóba való bevezetését szüneteltetjük. Ilyen­kor all flotációs medencékből származó híg fázist magukban a flotációs medencékben vagy a 12 tározó medencékben tartjuk. A téli időszak befe­jeztével a 15 fogadó tó és a 21 halastavak között újból lehetővé tesszük az átáramlást a 17 átfolyó zsilipek megnyitásával. így a 15 fogadó tóban a tél folyamán összegyűlt híg fázisnak a 21 halastavak­ban való egyenletes szétosztása érhető el. A találmány szerinti eljárás és a megvalósítására irányuló berendezés egyszerű és gazdaságos módon teszi lehetővé az állattartó telepről származó hígtrágya folyamatos hasznosítását. A tapasztalat szerint különösen pontyból és fehér busából álló halállomány esetén lehet nagymértékben megnö­velni a lehalászható halmennyiséget. Az algaevő fehér busa szerepe különösen fontos, mert meg­akadályozza az algák túlszaporodását. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hígtrágya kezelésére és komplex hasz­nosítására, melynél az állattartó telepről származó hígtrágyát célszerűen vezetéken keresztül fázis­bontóba továbbítjuk, fázisbontás útján cseppfolyós és szilárd konzisztenciájú részeit egymástól elkülö­nítjük, és a két részt külön-külön hasznosítjuk, azzal jellemezve, hogy a fázisbontást valamilyen ismert módszerrel, pl. flotálással és ez esetben előnyösen egynél több, váltakozva működtetett flo­tációs medencében (11) hajtjuk végre, a szétvá­lasztás során keletkező szilárd fázist a flotációs medence (11) üzemelési periódusa alatt magában a flotációs medencében (11) gyűjtjük össze, míg a híg fázist adott esetben pl. barátzsilipeken (8, 9) keresztül végrehajtott megcsapolás útján a flotációs medencével (11) előnyösen határos egy vagy több tározó medencébe (12) engedjük, a tározó meden­cében (12) a híg fázist az állategészségügyi előírá­soknak megfelelő ideig tároljuk, a tárolási idő alatt bekövetkező esetleges állategészségügyi zárlat esetén a híg fázist karantén területre (24), minden más esetben átfolyásos jellegű halastavakba (21) vezet­jük, a halastavakban (21) a híg fázisnak a biológiai oxigénigénnyel (BŐI) mérhető szerves anyag tartal­mát a tóvíz ugyancsak mérhető szabad oxigénjének jelenlétében és a tóvíz hőmérsékletétől függő ütem­ben lebontódni engedjük, ezáltal a halastavak (21) algaállományát elszaporítjuk, algák által termelt oxigént a halak számára fönntartjuk, a túlterme­lődő algamennyiséget pedig tápanyagként közvetve és/vagy közvetlenül a halállománnyal föletetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az egyik flotációs medence (11a) teljes lecsapolása után az állattartó telepről származó hígtrágyát egy másik flotációs medencébe (11b) vezetjük, ahol a fázisbontás során keletkező szilárd fázist összegyűjtjük, míg a híg fázist egy vagy több tározó medencében (12) eltöl­tött várakozási idő után halastavakba (21) továb­bítjuk, az első flotációs medencében (11a) pedig az összegyűlt szilárd fázist kiszáradni hagyjuk, majd kiszáradt állapotában szántóterületre hordjuk, és előnyösen mélyre leszántva a talaj táperőután­­pótlására hasznosítjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a ha­lastavakat (21) a halállomány téli tartásának vízel­látását szolgáló pl. ivadéknevelő tóval (19), továbbá 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents