178725. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hígtrágya kezelésére és komplex hasznosítására
178725 MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1976 VII.01 Közzététel napja: 1981. IX. 28. (SA—2938) Nemzetközi osztályozás: A 01 C 3/00 A 01 K 23/00 Megjelent: 1983. VI. 30. '• o MM*«*': éY.oT' / Dr. Szálkái Sándor oki. mg. mérnök, Kis Csontos Béla oki. mérnök, Szolnok Eljárás és berendezés hígtrágya kezelésére és komplex hasznosítására 1 A találmány eljárás és berendezés hígtrágya kezelésére és komplex hasznosítására, melynél az állattartó telepről származó hígtrágyát célszerűen vezetéken keresztül fázisbontóba továbbítjuk, ahol fázisbontás útján cseppfolyós és szilárd konzisztenciájú részeit egymástól elkülönítjük, és a két részt külön-külön hasznosítjuk. Az állattartó telepekről származó hígtrágyák elhelyezésének és hasznosításának több ismert módszere van. Ezek egyikénél a hígtrágyát homogenizálják, majd ezt követően azonnal szántóföldi öntözésre használják, vagy nyárfásokban helyezik el. A másik - irodalmi adatok szerint kedvezőbbnek tartott — eljárás szerint a hígtrágyát először fázisbontás útján szilárd és cseppfolyós részeire szétválasztják és mindkettőt (az utóbbit öntözéses módszerrel talajra juttatva) egyaránt talajtáperő utánpótlásra használják. Állattenyésztő telepről származó trágyalé hasznosítására irányuló eljárást és berendezést ismerhetünk meg a 160 055 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból. Lényege, hogy a trágyalevet függőleges falakkal részekre osztott kúpos fenekű medencének az egyes részeibe váltakozva vezetik be, a laza iszap jellegű zagyot keverő telepre szállítják, ahol tőzeggel keverve komposztálják, a híg levet pedig szántóföldi öntözésre használják. Kétségtelenül figyelemre méltó, hogy az eljárás a szilárd és a cseppfolyós konzisztenciájú fázis mindegyikét hasznosítja. Kedvezőtlen azonban a berendezés üzemeltetésének 2 költségessége, továbbá az, hogy a mai nagyüzemi állattartás mellett olyan nagy mennyiségű hígtrágya keletkezik, amelynek ilyen módon való „földolgozása” térbelileg és időbelileg egyaránt megoldha- 5 tatlan. Az említett módszerek olyan esetekben váltak be, ahol a talajművelés rendszeres. A hígtrágyát - mint ismeretes - csak szakaszosan lehet elhelyezni, mert a „túladagolás” a növénykultúrák fejlődését zavar- 10 hatja, sőt adott esetben azok kipusztulását is eredményezheti. Emellett időjárási tényezők, talajviszonyok és egyéb tényezők miatt a hígtrágya tervszerű és folyamatos elhelyezése szinte soha nem érhető el. Ezért a tényleges „hasznosulás” sem mu- 15 tatható ki egyértelműen. A fázisbontásos eljárásnak két módszere is kifejlődött. Az egyiknél ívsziták segítségével választják ki a szilárd fázist, a másiknál a disszociálás ún. flotádóval történik. Az ívszitás kiválasztás nem vált be, 20 mert a szilárd fázisnak legföljebb 25-30%-át képes kiszűrni. A talajfelszín alatti medencékben tárolt és flotációval szétválasztott hígtrágya lecsapolását csővezetékkel végzik, a medencék terepszint alatti volta miatt azonban a lecsapolás mindig csak részle- 25 ges lehet. Ezért a szilárd fázis megfelelő kiszárítása a medencében nem hajtható végre, aránylag nagy nedvességtartalmú visszamaradó része pedig a medencéből gyakorlatilag csak kézi erővel távolítható el. Ismeretes, hogy az állattartó telepről származó 30 hígtrágya igen sok szerves anyagot tartalmaz. Vízbe 178725
