178724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás édes- és tengervizek kőolajipari termékek okozta szennyeződéseinek eltávolítására
MAGYAE NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178724 Bejelentés napja: 1976. XII. 02. (SA-2997) Nemzetközi osztályozás: C 02 B 1/18, C 02 B 9/02 Uniós elsőbbsége: 1975. XII. 03. (29959 A/75) Olaszország ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981 IX. 28. Megjelent: 1983. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Marconi Walter, vegyész, S. Donato Milanese, Milano', Olivieri Roberto, vegyész, Snainprogetti S.p.A., Milano. Olaszors/ag Mentana, Degen Ludwig, vegyész, Robertiello Andrea, vegyész, Róma Eljárás édes- és tengervizek kőolajipari termékek okozta szennyeződéseinek eltávolítására 1 A találmány tárgya eljárás a kőolaj és kőolajipari termékek okozta édes- és tengervizek szennyeződéseinek eltávolítására, mikroorganizmusok segítségével. Napjaink egyik legsürgősebben megoldandó prob- 5 lémája az édes- és tengervizek kőolaj és kőolajipari termékek okozta szennyeződéseinek megszüntetése. A találmány szerinti eljárás célkitűzése, hogy a vizekben természetesen előforduló, vagy a hozzáadott, szénhidrogének, különösen kőolaj vagy kő- io olajipari termékek oxidálására mikroorganizmusok szaporodásának elősegítésével mozdítsa elő az említett szennyeződések eltávolítását. Ismert tény, hogy a tengerek mikroflórája bizonyos mikroba fajokat tartalmaz, amelyek a szénhid- 15 rögének legnagyobb részét - ami a vizek kőolajszennyeződését okozza — metabolizálják, azonban az ilyen biológiai eljárások sebességét és mértékét különböző tényezők befolyásolják, így a túl kis hőmérséklet, az asszimilálható nitrogén- és foszfor- 20 vegyületek túl csekély koncentrációja, a kőolaj és a víz érintkezési felületének csekély volta, stb. A tengervizek nitrogénvegyület tartalma (ammónium-nitrátok és sók) függ például az évszaktól, a szárazföldtől való távolságtól, valamint a tenger 25 mélységétől, és 10 és 500 mg/m3 tartományban van. A foszforvegyületek rendelkezésre álló mennyiségét számos foszfátnak a tengervízben való rossz oldékonysága korlátozza, ezek mennyisége 10 és 100 mg/m3 között van. 30 Ennek következtében a természetes flóránSk. fcaktériumkultúrákkal való dúsítása csak igen kis hatású, mivel a nitrogén- és foszforvegyületek kis koncentrációja a növekedést korlátozza. Laboratóriumi vizsgálatokból ismeretes, hogy a kőolajok biológiai lebontása megfelelő „műtrágyákkal”, így ammóniumsókkal, nitrátokkal és foszfátokkal növelhető. Ezeknek a sóknak az egyszerű hozzáadagolása a szennyeződött vizekhez azonban a természetben nem jöhet számításba, mivel ezekben a már zárt medencékben, amelyeknek a víz mélysége igen csekély, túl gyorsan és erőteljesen felhígulnak. Egy korábbi, Német Szövetségi Köztársaság-beli 2417 431 sz. nyilvánosságrahozatali irat szerint a fenti célokra vízben nehezen oldódó sókat alkalmaznak, amelyeket előzőleg egy paraffinezési eljárással lipofillé és lebegővé tettek, az említett sók a nitrogént és a foszfort olyan alakban tartalmazzák, amelyeket a vizekben előforduló és szénhidrogének megemésztésére képes mikroorganizmusok asszimilálni tudnak. Az ilyen típusú paraffinos kezeléssel lipofillé tett foszfor- és nitrogéntartalmú sók más, már korábban javasolt adalékokkal szemben előnyben részesítendők, mivel a ráfordítási költség nagyobb mennyiségű anyagok alkalmazása esetén is a megfelelő határok között marad, ami például az 1 03 014 sz. Német Demokratikus Köztársaság-beli szabadalmi leírásban a kőolajipari termékek biológiai lebontásához alkal-178724
