178711. lajstromszámú szabadalom • Sugaras művelési eljárás
178711 8 Ennél a pontnál megkezdődik a 66 jövesztőgép visszahúzása az új, 62 térben addig a pontig, ahol haladási irányát az A szöghöz képest visszafordították a 102 széles homlokkal párhuzamos irányba. Világos, hogy a 66 jövesztőgép a homlokot radiálisán befelé haladva is kialakíthatja, éppúgy, mint kifelé. A következő vágásnál a 66 jövesztőgép a homlokkal párhuzamosan, az A szöggel meghatározott irány mentén halad és egy komplett radiális homlokot alakít ki a 49 falig. így egy új radiális homlok keletkezett és a 66 jövesztőgépet egészen a központi munkatérségig húzzak vissza és az eredeti irányhoz képest az A szög kétszeresével eltérően kezd újra jöveszteni, az előzőekben leírtakhoz hasonló módon. A rajz méretaránya miatt úgy tűnhet, hogy a második 104 homlok alapvetően azonos az A szöggel meghatározott radiális iránnyal. Mégsem szükségképpen ez a helyzet. Amint a 2. ábrán látható is, ha az A szög jóval nagyobb, mint péidául ez az eset a 110 és 112 irányvonalak által meghatározott szektornál, akkor több párhuzamos 62A, 62B, 62C, 62D stb. munkatér állhat elő értelemszerűen. Nem kíséreljük meg ismertetni a lehetséges geometriai elrendezések variációit, vagy az irányokat (jobbra, vagy balra), vagy akár a vágási irányokat (befelé, vagy kifelé). A fontos az, hogy egy alapvetően radiális 102 széles homlok létezik, mely a központi 40 aknából vagy a 42 munkatérből indulva az R sugárral meghatározott távolságban levő 49 falig tart. Ez a 102 széles homlok haladhat előre az órajárással megegyező, vagy ellentétes irányban - amint az utóbbit a 64 nyíl mutatja - és mindez történhet bármely kiválasztott jövesztési móddal, széles- vagy keskenyhomlokú vagy más jövesztési eljárással. A 2. sz. ábrával kapcsolatban továbbá szólni kell az 58 flexibilis függönyről, amely a 89 keretek alatti munkateret elválasztja a már leművelt, a 89 keretek mögötti területtől, vagyis a 89 keretek és a leomlott fedő 56 vonala közötti szakasztól. Az 56 vonal és az 58 flexibilis függöny közötti részt leművelt területnek, gyakran egyszerűen omladéknak, hátfejtésnek nevezik. Az 56 vonaltól jobbra levő 45 terület érintetlen, az 56 vonal az első nyitás radiális vágatának falaként jött létre. A 42 munkatérben a hengeres 44 falat képezik ki, mely lehet hagyományos falazat, vagy más bevált anyagból készül és melynek nyílása van a 60 radiális vágat és a 62 tér felé. A 44 fal 48 szárnya a 42 munkatérhez kapcsolódik, a másik, 50 fala pedig csatlakozik a keretek mögötti 58 flexibilis függönyhöz. így a levegő, mely a 40 aknán érkezik le a bányába, a 41 nyilaknak megfelelően áramlik a 49 fal irányába. Az utolsó 89 keretnél átmegy a hátsó oldalra és az 52 nyilaknak megfelelő irányban az 58 flexibilis függöny és az 56 vonalon levő omladék közötti térben áramlik vissza. Az 52 nyilakkal ábrázolt levegőáram áthalad a 42 munkatér fala és a 44 fal közötti 51 gyűrűn és a 46 függőleges aknán át a külszínre jut. A friss levegőnek a 41 nyíl mentén történő átvezetése a munkahelyen, az R sugárig terjedően, a 49 falig, majd az 58 flexibilis függöny mögött vissza a második 46 függőleges aknáig és a külszínre hagyományos szívó vagy nyomó szellőztetéssel történhet. Ez a szívás, vagy befúvás (vagy mindkettő) friss levegőt juttat a bányába, átöblíti a munkahelyeket friss levegővel, kiszállítja az összes port, gázt és szennyezést a 49 falhoz, valamint az 58 flexibilis függöny és az 56 vonal közötti járaton, továbbá a 46 függőleges aknán át a külszínre juttatja azokat. Áttérve most az 5. és 6. sz. ábrákra, ezek azt mutatják, hogyan áll elő a 102 széles homloktól a 104 homlok a 66 jövesztőgép előrehaladása során, mely utóbbi a gyakorlatban ismert technológia szerint lényegében egy forgó, jövesztésekkel felszerelt hengert hordoz. Ez a henger emelhető és süllyeszthető a talptól a főtéig terjedően jövesztés közben és 68 keskeny homlok mentén halad előre a 63 nyíllal jelzett irányban. Ahogyan a 66 jövesztőgép kifelé halad, a 89 kereteket az ábra szerint kihosszabbítják a 90 szárak segítségével és szükség esetén oldalirányban is mozgatják, hogy a gép által szabaddá tett főtefelületet teljesen fedni tudják. A kijövesztett anyagot az ábrán sematikusan jelölt 18 szállító berendezéssel szállíthatják el, mely a keretek 80 alaplemezén nyugszik, és az 5. ábrán szaggatott vonallal jelölten látható. A 86 függönyt az 5. és 6. sz. ábrák a 87 kiegészítő függönyökkel együtt mutatják, mely utóbbiak a 89 keretek között vannak és így ha azok egymáshoz képest oldalirányban mozognak is mindig van egy folyamatos elválasztó fal a fronti és a hátsó oldal között. A találmány nagy föld alatti ásványtelepek néhány fontos előnnyel járó új bányászati technológiáját tartalmazza. Lehetővé teszi olyan nagy terület bányászatát, amekkora körhengeres elrendezésben kívánatos. A munkatérség megközelítése hagyományos központi aknán keresztül történik, amelyen át személy, anyag és friss levegőszállítás folyik. A kezdet egy radiális irányú vágattal jellemezhető, melyet bármely hagyományos módszerrel kihajthatnak, majd az így előállt radiális irányú széles homlokot tetszés szerint az órajárással megegyező, vagy ellentétes irányban mozgatják előre. A főtebiztosítás, kedvezően keretes szerkezeteivel egymás után kerül be a jövesztőgép mögé és meghosszabbodik a szükséges mértékben ahhoz, hogy az újonnan megnyitott főtét alá tudja támasztani. Amint a folyamatos széles homlok előrehaladt, a jövesztőgép visszafelé halad, vagy vág is és új szöget állítanak be a homlok előrevitelére többé-kevésbé radiális irányban mindaddig, amíg a homlok egy kört meg nem tett. Ahogy a homlok előrehalad, a kereteket is előreviszik és a biztosítatlan fedő leomolhat, vagy leomlasztják. A fedő lesüllyedése betölti a kibányászott ásvány helyét. Amikor a teljes áthaladás, körülfordulás megtörtént, az egész hengeres területet leművelték, a berendezések a központi aknán vagy aknákon át visszanyerhetők. Az ilyen megoldásnak az alábbi fontos jellemzői vannak: 1. teljesen kiküszöböli annak veszélyét, hogy az ember omlásba kerüljön, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
