178692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőanyag, főleg mészhomoktégla jellegű, kisméretű falazó idom előállítására
7 178692 8 hőszigetelő képessége kedvezőbb, mint a hagyományos mészhomoktégláké. Ezért e falazó idomok alkalmazásával az épületek használati értéke és ezen belül „energiaháztartása” kedvezőbbé válik. A hagyományos mészhomoktéglák gyártásával ellentétben, ahol a sajtoló szerszám aránylag rövid életű, a finom szemcsés laza iszap nem veszi úgy igénybe a berendezéseket, és így a termelés és ezen belül a gépek kihasználása is számottevően gazdaságosabbá válik. Előny az is, hogy a gyártáshoz szükséges nyersanyag folyamatosan és „automatikusan” újra termelődik, és így a nehezebben kitermelhető és világszerte fogyóban lévő értékes anyag-vagyont a magasabb műszaki színvonalat kívánó termékek gyártására lehet tartalékolni. A találmányt kiviteli példák kapcsán, az általunk végzett kísérletek ismertetésével mutatjuk be közelebbről. 1. példa A Balaton medréből iszapot bányásztunk ki. Az iszap összetétele a szárítás után a következő volt: SSOí 41,0% MgC03 2,1% CaC03 31,4% szerves anyag 8,9% A1203 11,1% egyéb anyagok 4,3% Fe203 1,2% Az iszap szerkezete igen finom volt: 60/U lyukbőségű szitán 0,5% kagylóhéj maradékot lehetett csupán fölfogni. Az iszapot több napon keresztül kis vastagságú depóniában elterítve tároltuk. Ennek az volt a célja, hogy az esetleges élőlényektől meg lehessen tisztítani. Ezt követően a szabad levegőn már megszáradt iszaphoz 25-30 súly% nedvességet adtunk, hogy konzisztenciája újból megegyezzék a mederből kiemelt „bányanedves” iszap konzisztenciájával. Az így átnedvesített iszaphoz annak 10%-nyi menynyiségét kitevő égetett meszet adtunk. A mészhozzáadást betonkeverő gépben hajtottuk végre, ahol a mész az iszap víztartalmának hatására megoltódott. A fenti műveletek után a mészhomok téglák gyártásának szokásos lépéseit végeztük el, melynek során az összekevert iszapmész masszát 6 órán át pihentettük, majd a 10-15% nedvességtartalmú masszából téglatesteket sajtoltunk és azokat 1 MPa gőznyomáson autoklávoztuk. A gyártás után 48 órával a téglákat — amelyek közepes tónusú szürke színűek voltak - szilárdsági vizsgálatnak vetettük alá. A nyomószilárdság (10,6 MPa) megegyezett a szokványos mészhomok téglák szilárdsági értékeivel (10 MPa). 2. példa Az 1. példában ismertetett módon jártunk el újból, azzal az eltéréssel azonban, hogy a kibányászott iszapot minden tisztítás nélkül és természetes (25-30 súly%) nedvességtartalmának megtartásával használtuk föl. Ezúttal is 10% égetett meszet adtunk hozzá. Az iszap és az égetett mész összekeverését ismét betonkeverőben hajtottuk végre, de a keverékhez száraz bányahomokot is hozzáadtunk mintegy 15%-nyi mennyiségben. Minden más eljárási lépést az 1. példával azonos módon hajtottunk végre. A szilárdsági vizsgálat tanulsága szerint a homok hozzáadása a szilárdság mintegy 12%-os növekedését eredményezi. Homok nélkül ui. 9,6 MPa, homok hozzáadásával 10,7 MPa szilárdságot tapasztaltunk. 3. példa Ugyancsak a Balaton medréből bányásztunk ki iszapot, és azt forgó kemencében 900 C-on kalcináltuk. A kalcinált iszapot ezután kis vízmennyiségek fokozatos hozzáadásával nedvesítettük, és állandó keverés közben sajtolásra alkalmas masszát állítottunk elő. A kívánt konzisztencia 7% nedvességtartalomnál állt elő, melynek elérése után a keveréket további 10 perces keveréssel teljesen egyenletessé homogenizáltuk. Ezt követően végrehajtottuk a mészhomoktégla gyártás szokásos műveleti lépéseit, vagyis a massza pihentetését, a sajtolást és a 10 at nyomáson való autoklávozást. Az ily módon gyártott tégla halvány sárgásbarna színű volt, és szilárdsága az 1. példa során tapasztalt szilárdsági értékeket túlszárnyalva 15,4 MPa-nak adódott. 4. példa A 3. példa esetében ismertetett eljárást hajtottuk végre újból, azzal az eltéréssel, hogy a terméket sablonba való sajtolás helyett öntéssel állítottuk elő. Ennek érdekében a masszát — amely az 1. és 2. példa esetében 10-15% nedvességtartalmú, a 3. példánál 7% nedvességtartalmú (ún. „földnedves” konzisztenciájú) volt - ezúttal 50% nedvességtartalommal ún. plasztikus-hígfolyós konzisztenciájúra állítottuk be. Az így elkészült termék mintegy 50%-kal kisebb szilárdságúnak bizonyult, de a korábbi példák szerint előállított mészhomok téglákénál számottevően nagyobb hőszigetelő képességet mutatott. A hővezetési tényező 0,167 W/mK-nek adódott. Termékfajta Nyomószilárdság MPa Hővezetési tényező W/mK égetett iszapból sajtolással 11,0-16,0 0,27 -0,41 égetett iszapból öntéssel 2,0- 6,00 0,052-0,12 nyers iszapból sajtolással 8,0-12,0 0,46 -0,55 nyers iszapból öntéssel 1,0- 4,0 0,12 -0,24 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
