178692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőanyag, főleg mészhomoktégla jellegű, kisméretű falazó idom előállítására
MAGTAR nepköztarsasag SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALAT! TALÁLMÁNY 178692 Bejelentés napja: 1977. IV. 01. (PO-637) Nemzetközi osztályozás: B 28 B 1/04, C 04 B 15/06 országos találmányi HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. V. 31. ■ Feltaláló: Szabadalmas: Dr. Csizi Csaba oki. vegyészmérnök, Pécs Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Pécs Eljárás építőanyag, főleg mészhomoktégla jellegű kisméretű falazó idom előállítására 1 A találmány eljárás építőanyag, főleg mészhomoktégla jellegű kisméretű falazó idom előállítására. A termék természetes, célszerűen szilíciumdioxid tartalmú alapanyagból és mésztartalmú kötőanyagból, valamint adott esetben járulékos töltőanyagból áll. A komponensek keverékének megszilárdítása formázást követően, végrehajtott hőkezeléssel történik. Az építőanyagok közül a kisméretű falazó elemek gyártmányválasztéka manapság is aránylag szegény. A többezer éve ismert és használatos égetett agyagtéglán kívül használják még a különböző üreges idomtesteket, sejttéglákat, béléstesteket, szűkebb körben a speciális kéményfalazó idomokat, ezenkívül kisméretű falazó blokkokat, amelyek nagyrészt üreges kiképzésűek és légcelláik révén —szigetelő anyaggal kitöltve vagy anélkül -hang- és/vagy hőszigetelési célokra alkalmasak. Évtizedek óta ismeretes kisméretű falazó idom az ún. mészhomok tégla, amely olcsón előállítható, széles körben azonban mégsem terjedt el. Az élő vizek, főleg a tavak nagy része fenntartási okokból rendszeres kotrást igényel. A tavak medréből kikotort iszap mindeddig haszontalan meddőnek számított, amelynek már a puszta elhelyezése is gondot okozott. Súlyosbítja a helyzetet az, ha a kikotort iszap a tó közvetlen közelében nem helyezhető el, mert ez esetben tetemes szállítási költségekkel is számolni kell. Mészhomok téglák gyártására vonatkozó eljárás ismerhető meg az 1 325 850 lajstromszámú angol szabadalmi leírásból. Ennek lényege, hogy mészkő és homok keverékét 1000 és 1200 °C közötti 5 hőmérsékleten kiégetik, majd nedvesítik, összekeverik, formázzák és autoklávban hőkezelik. A módszernek az a hátránya, hogy már maga a kiégetés is igen sok energiát kíván, és ezt követi az ugyancsak energiaigényes őrlési művelet. Kedvelő zőtlen az is, hogy az ily módon gyártott tégla rendkívül tömör, csekély a hézagtérfogata, és emiatt rossz a hőszigetelő képessége. Építőanyag előállítására irányuló módszert ismertet az 1 152 169 lajstromszámú angol szabadalmi 15 leírás is. Ennél előtömörített mészhomok keveréket használnak finomszemcsés alapanyagból sajtolissal előállított építőelemek szerkezeti hibáinak kiküszöbölésére. A mészhomok keverékből durvaszemcsés granulátumot készítenek, amelynek szemcséi közül a 20 sajtol ás során a fölösleges víz- és légbuborékok eltávozhatnak. Így aránylag homogén szerkezetű, nagy tömörségű építőelemek állíthatók elő. Igaz, hogy az építőelem nagy szilárdságú, de a korszerű építőanyagokkal szemben támasztott hőszigetelési köve- 25 telményeket ez sem tudja kielégíteni. A mészhomoktéglák gyártásával, a gyártás különböző módozataival és az egyes műveleti lépések végrehajtásával foglalkozik Rudnai Gyula: JC önnyű beton” dmű kézikönyve, amely a Mű- 30 szaki Könyvkiadónál jelent meg 1958-ban. A könyv 178692
