178689. lajstromszámú szabadalom • Hidrazinium-foszfit-származékokat, hatóanyagokat tartalmazó fungicid kompozició, valamint eljárás hatóanyagának előállítására
7 178689 8 5. példa Rizspalántákon Piricularia oryzae gombával végzett in vivo kísérlet Lényegében a 4. példában ismertetett módon járunk el, de azzal a különbséggel, hogy nem csak a levelek alsó felületét, hanem mindkét oldalát kezdjük. Ilyen kísérleti körülményeket biztosítva megállapítható, hogy 0,5 g/liter dózisban a találmány szerinti 2.,' 3. és 5. vegyület hatásos védelmet nyújt anélkül, hogy a fitotoxicitásnak bármiféle jele mutatkozna. 6. példa Talajban élő gombán végzett in vivo kísérlet Ebben a kísérletben a 3. vegyületnek a „Small Green Paris” fajtájú uborkán élősködő Pythium de Baryanum gombára kifejtett hatását vizsgáljuk. Mindegyik kísérletet az alábbiakban ismertetett módon hajtjuk végre: Gombatenyészetet tartalmazó táptalajt összekeverünk sterilizált talajjal, majd cserepekbe töltjük az így kapott keveréket. 8 nap elteltével a talajt megfertőzzük, majd ezt követően a vizsgált vegyületet különböző koncentrációkban tartalmazó vizes szuszpenziókkal kezeljük. A vizsgált vegyületet a 4. példában ismertetett összetételű nedvesíthető porkészítmény formájában alkalmazzuk. Ezután az így kezelt talajba uborkapalántákat ültetünk. 'Az ültetés után 15 nappal kiértékeljük a kapott eredményeket azt követően, hogy egy kezeletlen és egy meg nem fertőzött kontrolihoz viszonyítva megállapítottuk az elpusztult, illetve megbetegedett növények számát. Ilyen kísérleti körülményeket tartva megfigyelhető, hogy 0,5 g/liter dózisban a találmány szerinti 3. vegyület jó fungidd hatást, illetve 1 g/liter dózisban teljes fungidd hatást biztosít. Egyik dózisnál sem figyelhető meg fitotoxicitás. 7. példa Szőlőpalántákon a gyökerek által történő felszívás útján végbemenő szisztémikus hatás in vivo vizsgálata Vermikulitot és tápoldatot tartalmazó cserepekben növekedő Gamay-fajtájú szőlőpalántákat tövüknél 40 ml olyan oldattal öntözzük, amely 0,5 g/Üter koncentrációban a vizsgált vegyületet tartalmazza. Két nap elteltével a palántákat ml-ként 100 000 Plasmopara viticola spórát tartalmazó vizes szuszpenzióval megfertőzzük, majd a palántákat 48 órán át 20 °C-os és 100%-os relatív páratartalmú kamrában inkubáljuk. 9 nap elteltével megállapítjuk a fertőzöttség mértékét, mégpedig 40 ml desztillált vízzel öntözött referendanövényhez viszonyítva. Ilyen kísérleti körülményeket tartva megfigyelhető, hogy a gyökérzeten át abszorbeálva az 1. példa szerinti vegyidet tökéletes védelmet nyújt szürkepenész ellen, ami egyértelműen bizonyítja e vegyidet szisztémikus hatását. 8. példa Szabadföldi kísérlet szőlő-szürkepenésszel Két évvel korábban elültetett Gamay-fajtájú szőlőtőkék csoportjai természetes úton megfertőzödtek május 25-én, majd július 19-én. A fertőzést kiadós esőzés, majd naponta öntözés követte. A tőkék csoportját május 16-tól augusztus 18-ig 12 napontként az 1. példa szerinti vegyidet olyan vizes oldatával kezeltük, amely hektoliterenként 200 g hatóanyagot tartalmazott. A kezelés végén a kezelt példányok szürkepenész által fertőzött leveleinek a kezeletlen példányok szürkepenész által fertőzött leveleire vonatkoztatott aránya 6,1% volt. A kezelés befejezése után 8 nappal a friss növedéken a szürkepenész százalékos mértéke 1,7%-os, míg a kezeletlen referendapéldányokon 32%-os volt. A 7. és 8. példák tehát egyértelműen bemutatják a hidrazinium-etil-foszfitnak, vagyis az 1. példa szerinti vegyületnek a szürkepenésszel szemben mutatott jelentős aktivitását, amely mind megelőző jelleggel, mind a gomba fejlődésének megállításában megmutatkozik. A találmány szerinti eljárással előállított hidrazinium-alkü-foszfitok felhasználhatók mind megelőző, mind gyógyító kezelésre például a Phycomycetes és Ascomycetes gombák okozta gombás megbetegedésektől való védelem céljából, és különösen előnyösen hasznosíthatók közelebbről a szőlő, dohány és komló védelmére Plasmopara viticola, Perenospora tabacii vagy Pseudoperonospora humuli támadásával szemben. Az adott esetben a fenilgyűrűn helyettesített fenil-hidrazinium-foszfitok előnyösen hasznosíthatók a Piricularia oryzae által okozott gombás megbetegedések kezelésében, de felhasználhatók olyan gombák elleni védelemre is, mint például a Botrytis cinerea, Colletotrichum lagenarium és Pythium de Baryanum. Az alkalmazható dózisok széles határok között változhatnak, mégpedig a gomba virulenciájától, azaz életképességétől függően. Általában 0,1 g/liter és 3 g/liter közötti nagyságú dózisokkal érhető el a leginkább előnyös hatás. A gyakorlatban a találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket rendkívül ritkán hasznosítjuk önmagukban, hanem sokkal inkább olyan készítmény formájában, amely a hatóanyagon kívül hordozóanyagot és adott esetben felületaktív anyagot tartalmaz. A „hordozóanyag” kifejezés alatt szerves vagy szervetlen, természetes vagy szintetikus anyagokat értünk, amelyekkel a hatóanyag kihordása a növényzetre, illetve szállítása és kezelése könnyíthető meg. A szilárd hordozóanyagokra példaképpen említhetjük az agyagokat, természetes vagy szinte-5 10 15 20 2'5 30 35 40 45 50 55 60 65 4
