178684. lajstromszámú szabadalom • Frekvenciastabilizált vezérlőgenerátor
5 178684 6 leshet változtatni, hogy a kapuidőjelet a referenciafrekvenciából származtatjuk. Ekkor a frekvenciakijelzés tizedesvesszőjét természetesen el kell tolni. A találmány szerint rövid kapuidő-hosszúságoknál, amikor az integrátor természetes kisülése a 5 kővetkező bejövő jelig nem fejeződik be, az integrátort kisütőkapcsolóval egészítjük ki, amelynek vezérlőbemenete a számlálási lefutásvezérlő számlálóvisszaállító kimenetével van összekötve. Azt, hogy a számlálási idő változása a mérőfrek-10 venciától függetlenül azonos vezérlőfeszültségek esetén a mérőfrekvencia periódusidejének mindig azonos százalékát tegye ki, a találmány szerint úgy érjük el, hogy a monostabil multivibrátorfokozat vezérlőbemenete elé még egy vezérelhető csillapító-15 tagot is kapcsolunk, amely a kapuidőjelet befolyásolja, és ennek a csillapítótagnak a vezérlőbemenetét az integrátort vezérlő frékvenciadiszkriminátor kimenetével kötjük össze. A találmány szerinti frekvenciastabilizált vezérlő- 20 generátor egy további előnyös kiviteli alakjánál a stabilizáló kapcsolót nem kell kézzel működtetni, ennek ellenére a kívánt frekvenciát a szabályozástól függetlenül be lehet állítani, mivel a számláló legkisebb helyiértékű BCD-kimenetei monostabil múl- 25 tivibrátorfokozattal vannak összekötve, amelynek kimenete az elektronikus kapcsolóként kivitelezett stabilizáló kapcsoló vezérlőbemenetével van összekötve. A számláló BCD-ldmeneteinek minden logikai-álla- 30 pót változása olyan vezérlőjelet hoz létre a stabilizáló kapcsoló részére, hogy ez utóbbi fe monostabil multivibrátorfokozat stabil ideje alatt a szabályozási kört megszakítja és a töltéstárolót egy közepes feszültségre hozza. 35 Az ismert, kiegészítő számlálódekáddal és D/A átalakítóval működő generátorokkal szemben a találmány szerinti vezérlőgenerátornak a következő előnyei vannak: 40 a) A számlálási idő nem növekszik meg lényegesen. b) Az utolsó számlálódekádon belül bármilyen tetszőleges frekvencia beállítható és stabilizálható (interpoláció). 45 c) A frekvencia a digittartományokon kívül is beállítható és stabilizálható (extrapoláció), mivel a szabályozási karakterisztikában nem lép fel a névleges értéktől függő diszkontinuitás. d) A frekvenciában digitális hibák miatt nem 50 lép fel statisztikus instabilitás. e) Vobblerezési lehetőség van. f) A digittartományok határain történő stabilizáláshoz nem kellenek kiegészítő kapcsolások. 55 A találmányt rajzon bemutatott három példán keresztül ismertetjük részletesen. Itt az 1. ábra az első kiviteli példa blokkvázlata, amelynél az oszcillátorfrekvencia szabályozása úgy 60 történik, hogy a idő vége és a következő számlálási eredmény között mindig állandó időkülönbség van, a 2. ábrán a mlmvtiV kiviteli példa blokkvázlata látható, amelynél a ««4«niáló kapuideje változtat- 65 ható, azért hogy tetszőleges frekvenciákat stabilizálni lehessen, a 3. ábrán a harmadik kiviteli példa blokkvázlata látható, amelynél a frekvencia meghatározott finom elhangolása, Sietve vobblerezés lehetséges. Az első kiviteli példa vezérlőgenerátora 1 változtatható oszcillátorból áll. Az 1 változtatható oszcS- látor viszonylag keskeny sávban változtatható, ezenkívül frekvenciája kapacitásdióda alkalmazásával még keskenyebb tartományban változtatható. A fenti 1 változtatható oszcülátornak a frekvenciáját 11 számlálódekádokból (minden egyes számlálódekád decimális számlálóból, tárolóból és számkijelzőből áll), 13 számláló lefutásvezérlőből és 14 számlálókapuból álló frekvenciaszámlálóval mérjük. A 13 számláló lefutásvezérlőt „a” bemenetén keresztül 12 kvarc-oszcSlátor, „b” bemenetén keresztül pedig az 1 változtatható oszcillátor vezérlik. A 13 számláló lefutásvezérlő „c” kimenetén tárolójel jelenik meg, amely a 11 számlálódekád „b” bemenetére kerül, és ennek hatására a számlálási eredmény a tárolóba lesz átvéve. A Í3 számláló lefutásvezérlő „d” kimenetén visszaállitéjel jelenik meg, amely a 11 számlálódekád „a” bemenetére kerül, és ennek hatására a tárolóba való átvételt követően a decimális számláló kimenete kiindulási állapotába állítódik vissza. Végül az „e” kimeneten a 14 ÉS-kapu felé továbbított nagyon pontos (statisztikus) ónjel jelenik meg. Az órajelet úgy álltjuk elő, hogy vagy a mérőjel alsó számlálási eredményével egyidejűleg indítjuk trjggereléssel (szinkron számlálás), vagy pedig minden egyes óraütemben a számlálás kezdete és az első számlálási eredmény megjelenése között fellépő kezdési hibaidővel hosszabbítjuk meg (kvázi-szinkron számlálás). Az 1 változtatható oszcillátorból jövő mérőjelet a számláló kapuideje alatt a 14 ÉS-kapun keresztül a 11 számlálódekád „e” számlálóbemenetére viszszük. Számlálási eredményként a mérőjel L-0 élét tekintjük. A kapujel éle állítja be az élvezérelt 2 bistabil multivibrátorfokozatot a kapujel végénél, de az már a mérőjelnek ezt követő L-0 élére megint vissza lesz állítva, úgy hogy a 2 bistabil multivibrátorfokozat kimenetén a kapujel vége és az ezt követő számlálási eredmény megjelenése közötti rövid időre logikai (L) szint lép fel. Ezalatt a rövid idő alatt működik 4 integrátor, amely ezzel az idővel arányos kimenőfeszültséget állít elő. Az integrátor kimenőfeszültsége a kővetkező számláló kapujel végéig a saját lezáró terhelésén keresztül megint nullára megy vissza. Mivel a 13 számláló lefutásvezériő „c” kimenetéről jövő tárolóimpulzusokkal 7 elektronikus kapcsolót zárunk, a tárolóimpulzus ideje alatt S töltőellenálláson keresztül a 8 töltéstárolóba a 4 integrátor kimenőfeszültségével arányos áram folyik. Ezzel egyidejűleg azonban ez a töltőáram 6 tői tőellenálláson keresztül folyó és a 3 referencia feszültségforrás által létrehozott áram nagyságával csökkenni fog. A 8 tőltéstároló kimenetén^ 9 stabilizálókapcsoló van elhelyezve, amely zárt állapotában 10 3
