178673. lajstromszámú szabadalom • Keltető berendezés és eljárás tojás előkeltetésére
178673 4 le, és nincs szükség rá, hogy belépjünk a keltető kamrába, a fent említett higiéniai hátrányokat teljesen ki lehet küszöbölni. Tekintve, hogy a tojástálcák a keltető kamra tetejéhez erősített szállítóberendezésről függnek alá, a keltető kamra térfogatát optimálisan ki lehet használni. Mivel a tojástálcák, miközben áthaladnak a keltető kamrán, kétszer fordulnak meg egy kör folyamán és a tojástálcák egymást váltják a keltető kamrában és kedvező légáramlást okoznak, az energiafogyasztás jelentősen kisebb. Ezen túlmenően a találmány tárgya még egy keltető berendezés, mely legalább egy keltető kamrával rendelkezik és egy szállítóberendezés segítségével, folyamatos sebességgel viszi be a tojáshalmokat a kamrába, majd keresztülviszi a kamrán és kiszállítja a szabadba a tojásokat, a megfelelő benntartózkodás után. A tálcákat egy megfelelő eszköz segítségével rögzítjük a szállítószerkezethez. A keltető kamrában a szállítószerkezet hajlatainál egy kapcsolódó vezetősín és egy görgő található, mely utóbbi a tálcák keretéhez van rögzítve. A tojástárolók a hajlatok mentén megfordulnak, a sebesség a görbe szakasz mentén nagyobb, mint a szállítószerkezet egyenes szakaszain. A berendezésben van még levegőszívó szerkezet is, mely automatikusan előmelegíti a levegőt és ezt az előmelegített levegőt egyenletesen elosztja a keltető kamrában levő tárolók között. A találmányt az alábbi leírás és a csatolt rajzok alapján ismertetjük, ahol: az 1. ábra egy keltető kamra és egy találmány szerinti szállító szerkezet látszati képe, a 2. ábra a keltető kamrában levő szállító szerkezet felülnézeti rajza, a 3. ábra a 2. ábra előlnézeti képe, végül a 4—9. ábrák azt mutatják, hogy az egyes tojástárolókat hogyan visszük be a keltető kamrába adott számú nap elteltével. Amint az 1. ábrán láthatjuk, az 1 szállítószerkezet keresztülhalad a keltetőben egymás mellé helyezett keltető kamrákon, ahol egyszerűség kedvéért csak a 2 és 3 keltető kamrákat tüntettük fel. A szállítószerkezet mindegyik keltető kamrában körkörös pályát alkot. A 4 és 5 hajlatoknál a továbbiakban fel nem tüntetett kapcsolók találhatók, ott, ahol a hajlatok a szállító szerkezet egyenes bejövő és eltávozó ágaival találkoznak A 6 tojástálcák egymáson függenek alá, és a rá, illetve lekapcsolásuk automatikusan megoldható, de mivel ezek az összekapcsoló szerkezetek nem képezik tárgyát a jelen találmánynak, a továbbiakban nem térünk ki rájuk. Amint az 1. ábrán látható, a tojástálcák ferde helyzetben lógnak a szállítószerkezetről, ami kedvező a fonó levegővel való érintkezés szempontjából. Amikor a tojástálcák áthaladnak egy hajlaton a nyíllal jelzett irányban, gyorsulást kapnak, aminek következtében a tojástálcák nem érnek hozzá egymáshoz és nem gátolják egymást a kanyarban. Ehhez ana van szükség, hogy a hajlatokban a szállítási sebesség nagyobb legyen, mint a szállítószerkezet egyenes ágain. Nyilvánvaló, hogy a szállítószerkezet hajlatai és egyenes ágai külön darabok. A valamivel nagyobb keringési se3 bességet a fő szállítószerkezetről kapjuk. így a tojástálcák középtávolsága a lehető legkisebb lehet amivel a keltető kamra térfogatának a kihasználása optimálissá tehető. Az 1. ábrán az is látható, hogy amikor a tojástálcák áthaladnak a kanyarokon, megfordulnak, ez a megfordulás kétszer megy végbe egy kör alatt. A 2. és 3. ábrák azt mutatják, hogy hogyan történik ez a megfordulás. A kanyaroknál 7 vezetősínek helyezkednek el a szállítószerkezet vízszintes pályájához képest ferde irányban. A 6 tojástálcák keretének sarkán egy 8 görgő helyezkedik el oly módon, hogy át tud haladni a 7 vezetősíneken. Nyilvánvaló, hogy a tojástartó tálcák a 7 vezetősínek elhelyezkedése következtében minden esetben megfordulnak a 4 és 5 hajlatok mentén. A sín és a vízszintes által bezárt szög határozza meg a tálcák elfordulási szögét. A tojástálcák 45°-os szögben függnek a szállítószerkezeten. Ez a szög optimális a tálcák elhelyezkedésére. A tojások 45°-os elfordulása még azért is kedvező, hogy a jó hőeloszlással együtt a csírasejtet a tojás középpontjában tartsuk, amivel az esetleges károsodásoknak, így a megereszkedésnek, vagy összetapadásnak elejét vesszük. A 4—9. ábrákon azt mutatjuk be, hogy a teljes tojás kapacitás hatodrészét hogyan helyezzük be harmadnaponként. Egy 18 napos előkeltetési időszak innen kezdődik. A tojástartó tálcáknak a keltető kamrába való behelyezését úgy határoztuk meg, hogy a legnagyobb exotermikus (hőleadó) reakciójú tojások úgy mennek befelé, hogy lassan ezek a tojások kezdik elveszteni felesleges kalóriájukat és átadják ezeket a kalóriákat legnagyobb részt a következő tojásadagnak. Az utóbbi adagban levő tojások, a rövidebb időtartam következtében kevésbé exotermikusan reagálnak, és a felesleges kalóriáikat viszont ismét a következő adagnak adják át, stb. Ez a többé kevésbé automatikus folyamat a legutolsó behelyezett tojásadagig folytatódik, mely viszont endotermikusan (hőfelvevő módon) viselkedik exotermikus helyett és ezért hőre van szüksége, ami a csíra fejlődésével összhangban áll. így az egyes tojásadagok között optimális hőcsere jön létre, anélkül, hogy az előkeltetési folyamatot meg kellene szakítani. Ugyanakkor az is világos, hogy a keltető kamra mindig tele van, és harmadnaponként ugyanannyi tojást rakunk be, illetve hozunk ki a keltető kamrából. Mindegyik tojástartó tálca 18 napot tölt el a keltető kamrában. A különálló keltető kamrákhoz több 9 légszívó helyezkedik el, melyek friss levegőt szívnak, automatikusan előmelegítik és ezt az előmelegített levegőt egyenletesen elosztják a keltető kamrán keresztül. Felismerhető, hogy a tojástartó tálcák folyamatos előrehaladása és megforgatása követkéz ben a tojásokat a meleg levegő optimális mo éri és ezáltal a hőmérséklet különbségek abszolu minimálisra csökkennek és a légszívókhoz szükséges energia nem lesz nagy. .. A fenti rendszer higiéniai szempontból op0* mális, mivel a keltető kamrába nincs belépés, « költség problémákat ha kívánjuk, kedvezően tuflu* befolyásolni programozott automatikus művele 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
