178662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyszemcsés aluminiumoxid előállítására
MAGTAB nêpkoztarsasag SZABADALMI LEÍRÁS 178662 Bejelentés napja: 1978. II. 21. (NI-210) Nemzetközi osztályozás: C 01 F 7/02 Japán elsőbbsége: 1977. X. 17. (123456/52) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Kanehara Mikio vegyészmérnök, Shizuoka City, Kainuma Akio vegyészmérnök, Nippon Light Metal Company Tomakomai City, Fujiike Mitsuyoshi vegyészmérnök, Tomakomai City, Japán Limited, Tokió, Japán Eljárás nagyszemcsés alumíniumoxid előállítására 1 A találmány tárgya eljárás nagyszemcsés alumíniumoxid előállítására. Közelebbről a találmány nagyszemcsés alumíniumoxidnak a Bayer-eljárás útján való hatékony és egyszerű előállítására vonatkozik. A Bayer-eljárás jól ismert módszer alumíniumoxid előállítására. Ennek az eljárásnak a végrehajtása során bauxitot forró marónátron-oldattal kezelnek az alumíniumoxid kinyerése céljából. Miután a kapott zagyot szűrik az oldhatatlan maradék (az úgyne- ío vezett vörösiszap) elkülönítése céljából, a szűrletet (ami nem más, mint nátriumaluminát vizes oldata és amit a továbbiakban anyalúgnak fogunk nevezni) beoltják alumíniumhidroxiddal az anyalúg hidrolizálása és a benne levő alumíniumhidroxid kicsapása is céljából. Miután az alumíniumhidroxidot az anyalúgból eltávolították, egy részét oltóanyagként használják fel az előző műveletben, míg a többi részét mossák és kalcinálják alumíniumoxid előállítása céljából. Azt az oldatot, amelyből az alumíniumhidr- 20 oxidot elkülönítették (a továbbiakban ezt az oldatot elhasznált feltárási oldatnak fogjuk hívni), megfelelő módon kezelik abból a célból, hogy vissza lehessen vezetni további bauxitmennyiségek feltárása céljából. Ismeretes továbbá, hogy az alumíniumoxid 25 számos célra hasznosítható, de elsősorban alumínium elektrolízises úton való előállításához kiindulási anyagként használják. Japánban a legutóbbi időkig alumínium elektro- * lízises úton való előállításához viszonylag kis szem- 30 cseméretű — úgynevezett lisztszerű - alumíniumoxidot használtak, amelynek olyan a szemcseméreteloszlása, hogy mintegy 40-60% azoknak a szemcséknek a mennyisége, amelyek képesek egy 5 325 mesh lyukméretű szitán átesni, vagyis a szemcsék 44 mikronnál kisebbek. Az utóbbi években azonban számos tényező, így többek között az alumínium elektrolízis útján való feldolgozásának automatizálása és az elektrolízises üzemek üzemeltetésével kapcsolatos környezetvédelmi követelmények következtében fokozatosan megnőtt az igény a viszonylag nagyobb szemcseméretű, úgynevezett homokszerű alumíniumoxid iránt, amelynek olyan a szemcseméreteloszlása, hogy a 44 mikron alatti részecskék mennyisége mintegy 10% vagy ennél is kevesebb. A nagyszemcsés alumíniumoxid előállítására három hagyományos módszer ismert, mégpedig (1) egy olyan módszer, amelynek végrehajtása során viszonylag durva szemcséjű alumíniumhidroxid oltóanyagot (a továbbiakban az alumíniumhidroxid oltóanyagot egyszerűen oltóanyagnak fogjuk nevezni) adnak az anyalúghoz a szemcsék növekedésének biztosítása céljából (vagyis ez egy kicsapáson alapuló és a szemcsenövekedéstől függő módszer), (2) egy olyan módszer, amelynek végrehajtásakor fmom szemcséjű oltóanyagot adnak az anyalúghoz a szemcsék agglomerálása és ezáltal az agglomerálódott szemcsék fokozatos növelése céljából (vagyis ez egy kicsapáson alapuló és az agglomerizációtól, illetve a szemcsék 178662
