178654. lajstromszámú szabadalom • Szervetlen anizotróp üreges szálak

31 178654 32 vésbé előnyös egyensúlyi állandóknak megfelelő hőmérséklettartományokban dolgozhatunk, ahol a nem kívánt mellékreakdókat visszaszoríthatjuk vagy tejesen megszüntethetjük. Az eljárás gazdaságosabb műveleti körülményeket tesz lehetővé, így a reakció­ban résztvevő anyagok koncentrációjának a pontos beállítását biztosílja, ily módon nagyobb mérvű át­alakulás megy végjbe és nagyobb termékhozamokat kapunk, mint a hagyományos módszerek esetében, ahol gázdiffúzió nem történik. A kis molekula, például hidrogén, koncentrációjának a reagáló gáz­­elegyben való csökkentésével az egyensúly egy meg­határozott kémiai reakció javára tolódik el, így to­vábbi reakciótermékek (ideszámítva a hidrogént is) képződnek. Ennek eredményeként a kezdeti kiin­duló reagensek teljesebb átalakulása megy végbe a kívánt termékekké, mint abban az esetben, ha ha­sonló reakciókörülmények között, de gázdiffúzió nélkül menne végbe a reakció. A találmány szerinti szálak használatával történő reakcióegyensúly eltolásának bővebb ismertetése ta­lálható meg az 1 039 381 számú angol szabadalmi leírásban. Ilyen eljárások széles körben megvalósul­nak ipari méretekben. Nagy mennyiségű hidrogént állítunk elő például szénhidrogének vagy metanol folyamatos reformálásánál, szénhidrogének hőbon­tásánál, szénhidrogéneket alkalmazó oxidációs eljárá­soknál és CO-nak vízzel (gőzzel) való reakciójánál. Más ismert gázfázisú reakciók, amelyeknél hidrogén az egyik termát, ugyancsak ismertek az iparban, ahol a hidrogén nem főtermékként, hanem elsősor­ban „melléktermék”-ként keletkezik. Példaképpen megemlítjük a speciális dehidrogénezési reakciókat, így dklohexán benzollá vagy izopentán izoprénné való átalakítását, ahol a kívánt termék a szénhidro­gén és a hidrogén melléktermékként keletkezik. Hidrogénezési reakcióknál szintén jól használhatók a találmány szerinti szálak. Egy másik példa az egyensúlyi reakcióra az etil­benzol sztirollá történő dehidrogénezése. Ez a reak­ció szokásosan 600 °C-on 50%-os átalakulással megy végbe. A melléktermék eltávolításával, például a hidrogénnek hidrogéndiffúziós úton történő kinyerésével, amelynek során a találmány szerinti hidrogénátbocsátó üreges fémszálakat hasz­náljuk, a reakció nagyobb termelékenységgel való­sítható meg. Az üreges szálakat természetesen oly módon állítjuk elő, hogy ellenálljanak a magas hőmérsékleteknek. Ismét más példa az egyensúlyi reakcióra a pro­­pionitril alkrilnitrillé való dehidrogénezése. A pro­­pionitril melléktermék az akrilnitril előállításánál A magas hőmérsékleten végrehajtott szokásos dehid­rogénezési módszerek a propionitrilt nem várt ter­mékké alakítják. Hatásos dehidrogénezés végezhető azonban homogén katalizátor használata mellett 175 C-on. A dehidrogénezés sajnálatos módon azonban csak 1%-os átalakulással megy végbe. Hid­rogénnek találmány szerinti üreges szálakat alkal­mazó hidrogéndiffúziós módszerrel való eltávolítása az egyensúlyi reakció kedvező irányba való eltolá­sával megnövelhető. Olyan gázfázisú reakciókat, ahol hidrogén az egyik reakciótermék, gyakran homogén vagy hete­rogén katalizátorok jelenlétében vitelezzük ki és a találmány szerinti kivitelezésre használt reaktor ka­talitikus anyagokkal lehet ellátva. így például, ha hidrogéndiffúzió magában a szilárd katalizátort tar­talmazó reaktorban megy végbe, a reakcióteret szi­lárd katalizátorral töltjük meg úgy, hogy az üreges szálak bensőségesen érintkezhetnek a katalizátorral és a hidrogén átdiffundál azokon, mihelyt képző­dik. Ezen túlmenően ilyen reakcióknál az is lehet­séges, hogy a szervetlen anyag, például a fém, maga szolgál katalizátorként vagy katalizátorhor­dozóként, amely abban az esetben, ha kapcsolatba kerül a szálfalszerkezetben a rendelkezésre álló nagy felülettel, különösen javítja az egyensúlyi reakciókat. A fent leírt diffúziós folyamatnál keletkező hid­rogén rendkívül tiszta termék, ami nagyon lénye­ges. Az itt használt „fűtőelem” vagy fűtőcella el­nevezés egy általánosan használt megjelölés olyan elektrokémiai cellára, amely képes elektromos ener­giát termelni fűtőgázok oxigéntartalmú gázzal való elektrokémiai elégetése útján. Ilyen elemek nagy számban kerültek ismertetésre az irodalomban. Ezek pontos felépítése és működése nem tárgya ugyan a találmánynak, de úgy véljük, hogy valamely egy­szerű fűtőelem sajátságainak és felépítésének a rö­vid leírása hasznos lehet, ha nem is lényeges szem­pont a találmány által nyújtott előnyök fontossá­gának és jelentőségének a megértéséhez. Általában a legegyszerűbb fűtőelem egy házat, két elektródot és egy elektrolitot foglal magában, amely utóbbi oxigénátvivő közegként szolgáL Vala­mely oxidáló gázt, így levegőt keringtetünk légköri­nél nagyobb nyomáson az elektród egyik oldalán és valamely fűtőgázt, így hidrogént cirkuláltatnunk ugyancsak a légkörinél nagyobb nyomáson az elektród másik oldalán. Egy hármas fázis-felület van jelen mindegyik elektródnál, így gáz, elektrolit és szilárd anyag, ahol egy adszorpciós és deszorp­­dós folyamat megy végbe és elektrokémiai erőt léte­sít. Abban az esetben, ha áramot vezetünk el a két elektródról, akkor tiszta elektronáram indul a fűtő gázelektródról egy külső elektromos áramkörön át az oxidáló gázelektródhoz. így a külső elektronáram irányának megfelelően az oxidáló-gázelektród a pozi­tív elektród és a fűtő-gázelektród negatív elektród. A pozitív elektródfelületen oxigén halmozódik fel és a fűtőgáz égéstermékké oxidálódik, elektromos energia szabadul fel, a maradék pedig hőenergia­ként szabadul fel A 9. ábra egy fűtőelemet mutat be, ahol a 15 köpenyben vagy házban 16 elektrolit helyezkedik el, amely alkálifémkarbonátok elegye, amelyben egy hengeresen elrendezett 17 hordozószerkezet van elhelyezve, amely a 8. ábrán bemutatott főto- és oxigén-elektródelemet tartja. A 8. ábra egy fűtő- és oxigén-elektródeleme mutat be. Ez egy 1 fűtőelektródot foglal magban* amely egy találmány szerinti lényegében nem-póru­sos kéreggel rendelkező hidrogén által átjárta o üreges szál lehet, továbbá egy 2 oxigénelektródc« tartalmaz, amely például egy ezüst-csőként van ki­alakítva és külső átmérője körülbelül 508 mikron, falvastagsága pedig körülbelül 102 mikron, ezeket 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 55 16

Next

/
Thumbnails
Contents