178651. lajstromszámú szabadalom • Szennyvíztisztító kisberendezés
3 178651 4 kozás általában arra irányul, hogy az iszappelyhek képződését elősegítsék, továbbá a szennyvíz pH értékét változtassák. A tapasztalati* nem voltak kedvezőek. A pH szabályozáshoz a folyamatos regisztrálás érdekében műszerekre van szükség, a vegyszeralkalmazás pedig állandó költségtényezőként szerepel. Általában ezek a berendezések drágán telepíthetők és sok karbantartást kívánnak. A műszakilag egyszerűbb felépítésű szennyvíztisztítók között említésre méltóak a 154105, a 155 012 és a 167 529 lajstromszámú magyar, az 1258 080 és 1 375 458 lajstromszámú angol, továbbá a 2 032 523 és a 2 101 376 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásban ismertetett berendezések. Az említett megoldásoknál a szennyvíztisztító egymástól elválasztott levegőztető térrel és ülepítő térrel rendelkezik. A levegőztető térbe valamilyen mesterséges módszerrel szokták a levegőt bevezetni. Az említett berendezések közös tulajdonsága, hogy csak nagy vízmennyiségek esetén — napi 100 m3 vagy ennél is nagyobb vízmennyiségek esetéi - használhatók gazdaságosan. Ezeknek az egyszerűbb fölépítésű szerkezeteknek egy része csak nyitott kivitelben valósítható meg, ami a már érintett hátrányokon kívül azért is kedvezőtlen, mert ezeket a lakott helyektől legalább 300 m-nyi un. „védőtávolságra” lehet csak telepíteni. Valamivel kedvezőbb a helyzet az 1 465 575 lajstromszámú angol szabadalmi leírásban ismertetett megoldásnál. Az üvegszálerősítésű poliészter tartály álló forgástestként van kialakítva, amelynél a levegőztetés középütt történik, míg a tartály külső fala mentén csúszik le az iszap, és jut a levegőztető térbe. A tartály közepén ún. emelő cső, fölötte pedig forgó rotor helyezkedik el. A berendezés előállítása és működtetése egyaránt kényes és bonyolult, a recirkuládó mértéke gyakorlatilag nem szabályozható, és ezért a berendezés ií7«nihi Ttomig}» nem megfelelő. Aránylag egyszerűbb fölépítésű hengeres fekvő tartályokkal kialakított tisztítók ismerhetők meg a H/793 és a H/1228 számú halasztott vizsgálati! magyar szabadalmi bejelentésekből. Az előbbi úgy működik, hogy nappal levegőztet, éjjel ülepít. Emiatt eleve csak szakaszos működésre alkalmas. A szakaszos működtetés ritmusát pedig a napi szennyvíz mennyiségéhez kell hozzáigazítani. Hátrányt jelent, hogy a berendezés csak gondosan beállított program szerint tud működni, és a vízmennyiség változásához képtelen alkalmazkodni. Kedvezőtlen az is, hogy nem azonos az ún. tartózkodási idő a tartályban. Ez annyit jelent, hogy a szennyvíznek a reggel ékezett része akár 20 órát is tartózkodik a tartályban, míg az esti órákban érkező rész csak igen rövid ideig áll az eleveniszap kezelése alatt. A második megoldás azért hátrányos, mert néhány korábban említett megoldáshoz hasonlóan mozgó alkatrészekkel rendelkezik, amelyek meghibásodhatnak, illetve eltömődhetnek. A fejlettebb megoldások közé tartozik a H/1432 számú magyar halasztott viszgálatú szabadalmi bejelentésben foglalt megoldás. Ez már alkalmas kis vízmennyiségek esetén való gazdaságos üzemeltetésre is. Egyetlen tartályban történik a levegőztetés és az ülepátés. Ülepítő része cellás egységekből van összeállítva, amelyek a lebegő anyag-tartalom csökkentésére szolgálnak. A tartály nyitott volta à hasábhoz hasonló kialakítása statikai és áraml&tani szempontból egyaránt kedvezőtlen. Emellett az ülepítő tér cellás szerkezeti fölépítése beruházás és üzemeltetés szempontjából egyaránt költséges. Kis mennyiségű szennyvizek biológiai tisztítására, tehát kifejezetten házi szennyvizek eleveniszapos tisztítására alkalmas berendezés ismerhető meg a 2 502 661 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásból. A német leírásban található megoldás tartályszerűen kialakított ülepítő térből és levegőztető egyséből összeállított aggregét. A levegőztető egység alsó részái található az a befúvó fej, amely a víz fölhígítására szolgál. A fölhígított víz a tartály aljáról magával szívja az ott elhelyezkedő iszapot, az ülepítő térből pedig a redrkuláltatandó iszapot. A befúvott levegő az ülepítőben levő uszadékot átszívja a levegőztető térbe, és ezáltal a szennyvíz fölözése is megvalósítható. A helyes alapgondolat és kétségtelen szerkezeti előnyök ellenére a berendezés hátrányokkal is rendelkezik. A legfontosabb ezek- között az, hogy a redrkuládó mértéke nem regisztrálható és nem szabályozható, a levegőztetővei pedig ún. finom buborékokat nem lehet létrehozni. A nagyméretű buborékok - mint az köztudott - nem hatékonyak. Kedvezőtlen az is, hogy a levegőztető tér sarkaiban a cirkulációban részt nem vevő „holt zónák alakulnak ki, az úszadék pedig ha nagyobb mennyiségben összeáll, akkor fölözése már bizonytalanná válik. Ugyancsak a műtárgy hasáb alakú kialakítása miatt kedvezőtlen az 1 229 924 lajstromszámú angol szabadalmi leírásban ismertetett berendezés. A tartály fala a lokális stabilitás érdekében sok merevítéssel van ellátva, a szögletekben pedig holt terek alakulnak ki. A német megoldáshoz hasonlóan a recirkuládó mértéke itt sem szabályozható és az úszadékátvezető sem megbízható. Geometriai fölépítés szempontjából kedvezőbb az a tartály, amelyet az 1 498 982 lajstromszámú angol szabadalmi leírásban találunk. Forgástestként van kialakítva, a levegő befúvása pedig sajátságos befúvó fejjel történik, amely lánc segítségével van a szennyvízbe belefüggesztve. A berendezésnek az a hátránya, hogy rendkívül sok szerelvénnyel van ellátva, és ezért beruházási és üzemeltetési szempontból egyaránt drága. Fekvő helyzetű hengeres tartályt mutat be a 336 515 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírás, mégpedig olyan befúvó fejjel, amely a henger egyik alkotója mentén helyezkedik el, és így a befúvott levegő a tartály belsejében körkörös áramlást tud létrehozni. Az alapgondolat igen jó, az ismertetett berendezés azonban híjával van olyan kisegítő szerveknek, amelyek alkalmassá tennék arra, hogy megbízható módon lehessen vele eleveniszapos szennyvíztisztítást végrehajtani. Néhány figyelemreméltó gondolat és szerkezeti részlet található meg a fölsoroltakon kívül a 159 933 és a 165 694 lajstromszámú magyar, valamint a 300 684 lajstromszámú osztrák, a 1 227 391 lajstromszámú angol és az 1 708 602 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásokban. Sajnálatos módon mindegyik berendezés tele van a víz 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
