178646. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukorgyári utótermék pép centrifugálhatóságának javítására
! 78646 4 hígított és melegített melasszal végzik, amikoris az elporlasztott híg melasz segíti elő a pép anyaszörpjének kiáramlását a kristályok közül. Az utóbbi 3—5 évben vált ismertté folyamatos utótermék centrifugáknál egy olyan megoldás, hogy a gépbe menő pépsugárba koaxiálisán melegvizet illetve gőzt vezetnek be. (Cukoripar c. folyóirat 1978. 3. sz. 115. oldal és Zucker c. folyóirat 1977. 3. sz. 130-134. oldal.) A pépsugárba vezetett melegvíz illetve gőz a viszkozitás csökkentéséhez szükséges hőmennyiséget rövid idő alatt átadja a pépnek és a centrifugálás mennyiségét a cukor minőségét lényegesen javítja. A centrifugálhatóság javítására használatos ismert eljárásoknak a következő hátrányai vannak: Az utótermék pép utókristályosítás utáni felmelegítése a centrifugálhatóság miatt elengedhetetlenül szükséges, de ezt fűtőfelület segítségével elvégezni hátrányos, mert a rossz hőátadási viszonyok miatt nagy fűtőfelületre, hosszabb időre van szükség, ami cukoroldást eredményez. A felmelegítés során ugyanis a pép anyaszörpje telítetlenné válik és a jelen levő kristályok felületéről a cukrot oldatba viszi. Minél magasabb hőmérsékletre melegítünk és minél hosszabb ideig, annál nagyobb lesz az anyaszörp cukortartalma, a centrifugálhatóság javulása mellett. Az utótermék pép elektromos árammal történő melegítése viszont bonyolultsága és veszélyessége miatt nem terjedt el Az utótermék pép jó vezetőképessége miatt ugyanis a környezettől való elszigetelése nehezen oldható meg. Hátrányosak azok a megoldások is, melyeknél a centrifugálhatóságot a centrifugában alkalmazott melegvíz, illetve vízzel hígított és melegített melasz fedéssel javítják, mert még igen kis vízmennyiségnél is - a nagy koncentráció különbség miatt - jelentős cukoroldás és melasz hígulás következik be rövid idő alatt. Ugyanilyen hátránnyal jár az is, amikor a folyamatos centrifugánál a pépsugárba koaxiálisán melegvizet illetve gőzt vezetnek be. Kétségtelen, hogy ezeknél a módszereknél is az utótermék pép centrifugálhatósága javul. Az előbbiekhez hasonló megoldást ismertet az 1 567 286 sz. NSZK szabadalmi leírás, melynél a cukorpép fedése céljából még a folyamatos centrifugában vagy közvetlenül utána a centrifugált melaszból egy részáramot leágaztatnak és azt a centrifugához tartozó melegítő rendszerbe vezetik. Itt melegítik és a centrifugához, mint fedőmelasz visszavezetik, ahol célszerűen gőz injektálásával a részáramot felmelegítik és/vagy hígítják. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy a melasz nem habtalanítva, hanem — rosszabb hőátadási tényezővel — habosán kerül visszavételre, továbbá, hogy a gőz injektálás előnytelenül felhígítja és telítetlenné teszi a melaszt, amkhal ismét képes cukrot oldani További hátránya, hogy a melaszt mielőtt — fedésként alkalmazva — a péppel érintkezik porlasztják, aminek következménye, hogy a centrifugában keletkező ventilláció a porlasztóit melasz egy részét elsodorja, a pépsugarat irányíthatatlanná teszi Az alkalmazott eljárások mindegyikénél tehát hátrányos, hogy a centrifugálhatóság javítása érdekében le kell mondani az utókristályosítás során szerzett előnyök egy részéről, mivel akár a hosszabb ideig tartó melegítésnél, akár a melegvíz és gőz bármilyen alkalmazásánál cukoroldás és hígulás következik be, ez pedig a melaszba vitt cukorhányadot károsan növeli. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy a melasz egy olyan telített cukoroldat, mely 60-95 °C-on, célszerűen 90 °C-ra melegítve és megfelelő módon az utótermék péphez keverve a pép centrifugálhatóságát nagymértékben javítja anélkül, hogy cukoroldás következne be. Ez a hatás azért jön létre, mert a centrifugáláskor, vagy közvetlenül a centrifugálás előtt a melegített melasznak a péphez való keverése a pép hőmérsékletét akár 20 °C-kal is növeli, ami által a pép viszkozitása mintegy 150-160 Poise értékre csökken. A cukoroldás elkerülését az teszi lehetővé, hogy a melasz telített oldat, illetve magasabb hőmérsékleten enyhén telítetlen ugyan, de a rövid kontakt idő - mely a gyakorlati megoldástól függően lehet 5 s—15 min - cukoroldásra nem ad lehetőséget. Az ismert eljárások hátrányait küszöböli ki a találmány szerinti eljárás, melynek előnye, hogy a szokásosnál magasabb centrifugálási hőmérsékleten magasabb tisztaságú utótermék cukrot ad, ami az egész cukoroldali munkára kedvező hatással van Ez az előny úgy jön létre, hogy a magasabb hőmérséklet hatására a viszkozitás lényegesen csökken és az anyaszörp változatlan centrifugális erőhatás következtében a cukorkristályok közül könnyebben eltávozik. Ugyanennek a körülménynek következtében a centrifugában a pép rétegvastagsága is növelhető, ami egyben a centrifugálás teljesítményének mintegy 60%-kal való növekedését is jelenti a hagyományos centrifugéláshoz képest. További előnyként jelentkezik az is, hogy azoknál a nem szokásos, de előforduló alacsony tisztaságú utótermék pépeknél, melyeknél a centrifugálás hagyományos módon nem végezhető el, a találmány szerinti eljárásnál — mivel ezzel akár 20 C melegítés is létrehozható — a centrifugálás végrehajtható. Másrészt ennek az előnynek következtében az utótermék pép tisztasága alacsonyabb •értékre is beállítható, mely egyben alacsonyabb melaszcukor hányadot is jelent. A cukorgyári utótermék pép centrifugálható^gának javítására irányuló találmány szerinti eljárás lényege, hogy az utókristályosodás céljából lehűtött utótermék pépet folytonos, vagy szakaszos centtifugába visszük, a centrifugába, illetve pépelosztóba bevitt utótermék péphez 60-95 °C-ra - célszerűen 90 °C-ra — melegített melaszt keverünk oly »éppen, hogy a melaszt előnyösen koaxiálisán a pépsugár közepébe vezetjük úgy, hogy a pépsugáiba vezetett melegített melasz a péppel célszerűn annyi ideig érintkezik, ameddig a pép a centiív&' ban szétterül, majd az eljárást az ismert módon folytatjuk . . A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal világítjuk meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
