178629. lajstromszámú szabadalom • Kötés hengeres üvegcsövek végeinek tömített csatlakoztatására, valamint eljárás üvegcső végrészének pontos megmunkálására
7 178629 8 palást alakú 29 térrészben létrehozott vákuumai az üvegcső megmunkálandó végrészével ellenkező irányból az 1 üvegcsövet a 19 tüskére rászívatjuk. Ezért a 19 tüske belsejében célszerűen csatorna van kialakítva, amelynek egyik nyílása 27 szivattyúhoz csatlakozik, másik nyílása pedig az 1 üvegcső megmunkálandó szakasza felett nyílik a 21 tüske felsőrész oldalpalástján. A 20 tüske alsórészen 28 váll van kialakítva. Az 1 üvegcső megmunkálandó rész felőli vége ezen fekszik fel, az ellenkező végét 25 lezáróelemmel vákuumtömören lezárjuk, és az 1 üvegcsövet 26 rugók és 23 csap segítségével a 28 vállhoz szoríjvác. Az 5. ábrán szemléltetett eljárás során az előmelegített tüskére felhúzott és vákuumtömören lezárt 1 üvegcsövet 18 égővel lágyulásig hevíljük, majd a 27 szivattyúval vákuumot hozunk létre a 24 csatornán keresztül a 29 térrészben, és a hőközlést a 18 égő elzárásával megszűntéjük. Ennek hatására az 1 üvegcső fala a 28 váll felől indulva fog a 19 tüskére rászorulni, és annak alakját felvenni. Amikor az 1 üvegcső 14 befogadó szakasza és 12 bemélyedése mentén rászorult a 19 tüskére, és megdermedt, továbbá a tüskével együtt lehűlt, el távolijuk a 25 lezáróelemet, kihúzzuk az 1 üvegcsőből a 21 tüske felsőrészt, és az 1 üvegcsövet leemeljük a 20 tüske alsórészről. Természetesen az egyes eljárási módok nem korlátozódnak a bemutatott példákra, így a 3. ábrán szemléltetett eljárással is elő lehet állítani a 2. ábrán látható 1 üvegcsövet és viszont. A hőközlés is történhet más formában, például körkörös kiképzésű égővel, vagy más módon. A találmány szerinti kötés kialakítása egyszerű, előállítása nagyiparilag megvalósítható, szerelése különösebb szakképzettséget nem igényel. Az egyszerű formák és sima felületek következtéién a kötés zárása és oldása, valamint tisztítása egyszerű, vegyi laboratóriumokban igen előnyösen alkalmazható, mivel szükség esetén igen gyorsan bontható, vegyi anyagoknak ellenálló, vákuumtömör csatlakozást biztosít üvegcsövek végrészei között. A találmány szerinti eljárással üvegcsövek végrészei olyan pontossággal munkálhatok meg, amire eddig csak igény lett volna, de - csiszolás nélkül — nem volt megvalósítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Kötés hengeres üvegcsövek végeinek tömített csatlakoztatására, ahol az egyik üvegcső (1) végén a másik üvegcső (2) hengeres végét magábafogadó hengeres belső felületű befogadó szakasz van kiképezve, amelyet szűkület (6, 13) határol, a hengeres befogadó szakasz és a beléje helyezett másik hengeres üvegcső (2) külső felülete között hengergyűrű alakú tér van, ebben a térben a befogadó hengeres szakasz belső felületéhez és a hengeres csővég külső felületéhez illeszkedő rugalmas anyagú, előnyösen teflonból kialakított tömítőbetét helyezkedik el, azra) jellemezve, hogy a benyúló hengeres üvegcsőnek (2) a befogadó szakaszba eső palástfelületén a tömítőbetétet (3) magábafogadó körbefutó gyűrű alakú fészek (9) van kiképezve, és a fészek (9) két oldalán a hengeres csövének a fészek (9) átmérőjénél nagyobb átmérőjű, a fészket (9) két oldalt határoló rész van, és a tömítőbetét (3) a fészekben (9) helyezkedik el, a tömítőbetét (3) belső felülete és a csiszolatlan fészek (9) külső felülete, valamint a tömítőbetét (3) külső felülete és a befogadó hengeres üvegcső (1) csiszolatlan belső felülete között szoros illesztés van. (1979. IV. 24.) 2. Az 1. igénypont szerinti kötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrű alakú fészek (9) az üvegcső (2) falába van bemélyesztve. (1979, IV. 24.) 3. Az 1. igénypont szerinti kötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gyűrű alakú fészket (9) az üvegcső (2) külső felületén körbefutó két gyűrű alakú kidudorodás (11) határolja. (1979. IV. 24.) 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti kötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tömítőbetéten (3) kívül körbefutó egy vagy több bemélyedés (12) van kialakítva. (1979. IV. 24.) 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti kötés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a benyúló üvegcsőre (2) vegyi anyagoknak jól ellenálló anyagból, cdszerűen szilikongumiból vagy halogén-butil-kaucsukból kialakított tartógyűrű (4) van felhúzva, amelynek válla (10) van, és a váll (10) a befogadó üvegcső (1) végén felfekszik, míg a váll (10) alatti rész az üvegcsőbe (1) benyúlik. (1979. IV. 24.) 6. Hjár ás üvegcső végrészének pontos megmunkálására, azzal jellemezve, hogy üvegcső (1) végrészének pontos méretével azonos befoglaló átmérőjű tüskét (15, 19) alkalmazunk, a tüskét (15, 19) hőközléssel 250—350 °C-ra előmelegítjük, a tüske (15, 19) befoglaló átmérőjénél nagyobb belső átmérőjű üvegcsövet (1) húzunk a tüskére (15, 19), az üvegcső megmunkálandó szakaszát lágyulásig hevíjük, majd a meglágyult üvegcsövet (1) szorítóerő alkalmazásával körkörösen a tüskéhez szőrijük és a hőközlést megszűntéjük, végül az üvegcső (1) és a tüske (15, 19) lehűlése után e megdermedt üvegcsövet (1) a tüskéről (15, 19) lehúzzuk. (1979. IV. 24.) 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy acélból készült tüskét (15, 19) alkalmazunk. (1979. IV. 24.) 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szabályos sokszög, például hatszög keresztmetszetű tüskét (15) használunk, és a szorítóerőt úgy hozzuk létre, hogy a meglágyult üvegcsövet (1) az álló tüske (15) körül forgatjuk, és az üvegcsövet (1) kívánt külső profiljához illeszkedő szerszámmal (17) a tüskéhez (15) nyomjuk. (1979. IV. 24.) 9. A 6. vagy 7. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy forgástest alakú tüskét (19) alkalmazunk, és a szorítóerőt úgy hozzuk létre, hogy az üvegcsőnek a megmunkálandó végrész felőli végét a tüske (19) vállával (28), ellentétes végét pedig lezáróelemmel (25) vákuumtömören lezájuk, majd a tüske (19) és az üvegcső (1) közötti térrészben (29) a lezáróelem (25) felőli irányból szívóhatást fejtünk ki. (1980. ül. 31.) 5 10 15 20 2'5 30 35 40 45 50 55 60 65 4
