178627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás beton szilárdítására
5 178627 6 záló szerek, valamint adalékok, pl. finomra őrölt CaCo3, MgC03, szilikon, stb. adagolhatok. A kapilláris szerkezet képes arra, hogy tovább javítsa a karbonizációs hatást, különösen szerves anyagok hozzáadása esetén. A finomra őrölt CaCo3 javítja a régi és új Ca- Co3-ok közötti kötéseket és ezáltal a beton érlelése alatt nagyobb szilárdságot eredményez. A találmány szerinti eljárást elsősorban olyan helyeken célszerű alkalmazni, ahol viszonylag vékony betonrétegeket és vékonyfalú betonlemezeket gyártanak. Különösen előnyösen alkalmazható továbbá ott, ahol a teljes öntött termék homogén keményedése megkívánt, hogy viszonylag vékony támasztó, vagy erős külső réteget állítsunk elő. Ilyen esetekben a találmány szerinti eljárás különösen előnyös. Általában a terméknek csupán egyik oldalát helyezzük vákuum alá. Olyan megoldás is lehetséges azonban a találmány szerint, amelynél a betontermék több oldalát kezeljük vákuummal. A találmány előnyös foganatosítási módjánál a betont 0,2—0,95 kp/cm2-es vákuummal kezeljük, a COj -gáznak a betonba juttatási nyomása azonban az atmoszférikus nyomást 0,1— 0,5 kp/cm2-rel haladja meg. Bizonyos betonkeverékeknél célszerű a találmány szerint a kezelést intenzívebben, a vákuumkezelést és a karbonááós folyamatot kétszer, vagy többször is megismételve végezni, miközben a lemezt, illetve lapot helyzetben hagyjuk, vagy eltávolítjuk. A találmány szerint a fenti szerkezettel a karbonizáció az előzetesen már részlegesen hidratált és érlelt betonon is végezhető. Ez előnyös lehet pl. mechanikusan felületkezelt, részlegesen érlelt burkolatoknál. Ezen túlmenően a zsugorodási folyamat is gyorsítható ilyen módon. A beton felülete simítható, ha a felület keménysége olyan mértékű, amely lehetővé teszi a gyors simítást és csiszolást. A kis és szabályozható gáznyomás, és kis méretű gázellátóegység révén a kezelőszemélyzet munkakörülményei jobbak, mint az ismert megoldásoknál. Végül, összegezve a találmány szerinti eljárás alkalmazásával a beton nagyon gyorsan érlelhető, a beton mechanikai szilárdsága nagy zsugorodása viszont kicsi, továbbá a klimatikus körülmények és a vegyi beavatkozás hatására az így előállított beton igen ellenálló a feszültségekkel és igénybevételekkel szemben. Azzal, hogy az érlelési idő néhány perctől néhány óráig szabályozható, a végtermék tulajdonságai előre meghatározhatók. További előny, hogy könnyen bedolgozható betont alkalmazunk, amely csak simítást, vagy felületvibrálást igényel. A beton vákuum-kezelése és az ezt követő karbonizációja hozzájárul ahhoz is, hogy a betonból épített szerkezetben levő nedvességet csökkentse. A találmány szerinti eljárás olyan szerkezeteknél alkalmazható, amelyeket az épltéshelyen öntenek, de ezen túlmenően különféle típusú betonelemekhez és betontermékekhez is, amelyeket hagyományos betonból, vagy könnyűadalékos betonból, vagy speciális betonkeverékekből, pl. szállal erősített betonból készítenek. A helyszínen készülő öntött betonszerkezetekre példaként említhetők az egy, vagy több egyidejűleg öntött rétegből álló betonburkolatok, ipari födémek, útburkolatok, hidak, bizonyos hajók fedélzetei. Vízszintes és függőleges falfelületek készíthetők a fent említett többréteges kezeléssel. A javasolt eljárás ezeken túlmenően katonai célokra is használható, pl. megrongálódott szerkezetek javítására, ha a hiba gyors kijavítása fontos szempont. A fentieken túlmenően, a találmány szerinti eljárással előállítható betontermékként említhetők a tetőfedő lapok, vékony vasalt és vasalás nélküli elemek, betonblokkok, így pl. útépítésre való betonlapok, üreges blokkok, útburkoló lapok, homlokzati lapok és hasonlók. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a javasolt eljárás pádakénti fogaaatosítási módját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábrán a vákuum-kezelés alatti öltött betonréteg függőleges metszete látható, az erre szolgáló berendezéssel együtt, A 2. ábra azonos az 1. ábrával, itt a berendezést a vákuum-kezelést követő karbonizáció közbeni helyzet&en tüntettük fel. Az 1. és 2. ábrán a betonréteget 1 hivatkozási számmal jelöltük, amely formázható sablonban (nem ábrázoltuk). Az 1 betonréteget ismert módon vákuumkezelésnek tesszük ki, azaz vákuumos vízelvonásnak és tömörítésnek, 2 lemez, illetve lap segítségével. A 2 lemez, illetve lap az 1 betonréteg felületére van helyezve és 5 vezetéken át külöi nem ábrázolt vákuumforrással van összekötve. Az 1 betonréteg felső felülete és a 2 lemez, illetve lap között ezáltal 2a vákuumteret hozunk létre. Az atmoszférikus nyomás hat az 1 betonrétegre, így a szívás hatására víztartalmának egy részét az 1 betonréteg elveszti és egyúttal tömörödik. A 2 lemez, illetve lap szélei mentén 3 tömítés van elhelyezve, amely az 1 betonréteggel érintkezik. A 2a vákuumtér az 5 vezetékben uralkodó vákuummal kétutas 4 szelepen át van összekötve. A kétutas 4 szelepet az 1. ábrán olyan helyzetben tüntettük fel, amelyben nem ábrázolt C02-tartállyal kapcsolatban levő 6 vezeték zárva van. Az 1 betonréteg vákuum-kezelése pl. 10 percig tarthat, ezután a 4 szelepet a 2. ábrán látható helyzetbe kapcsoljuk át, amelyben a 2a vákuumtérnek a vákuumforrással való kapcsolatát megszüntetjük és ezt a teret a 6 vezetéken át a C02-tartállyal kapcsolatba hozzuk. A még fenntartott vákuum hatására a COi gáz a betonban kialakult kapillárisokon át behatol a betonba, így a karbonizáció révén a beton gyors érlelését eredményezi. így tehát az eljárásnak ebben a szakaszában a 2 lemez, illetve lap és az 1 betonréteg közötti tér karbonizáló térként szerepel, amelyet a 2. ábrán 2b hivatkozási számmal jelöltünk. A C02 és a Ca(OH)j, kaldum-magnéziumhidroxid, valamint más sók közötti gyors reakció eredményeként CaCo3, stb. képződik és a beton náiány perc alatt megköt. Ezzel egyidejűleg a betonban 60-90 °C-os hőmérsádet jön létre, amely gyorsítja 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
