178619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivárgók, szárítóbordák és hasonlók építésére valamint csőelhejező szerkezet az eljárás foganatosítására
5 178619 6 res hosszirányával azonos irányú, és hogy a testnek a mindenkori szomszédos, már a résbe bocsátott csőelhelyező szerkezethez képest megvezetett lebocsátására, valamint a résbe helyezés után a következő szomszédos csőelhelyező szerkezet megvezetett lebocsátására szolgáló vezető-kapcsolószervei vannak. Ez esetben a mindenkori szomszédos, beépítésre kerülő csőelhelyező szerkezet magassági helyzetének - a lebocsátás során a mozgás ha tár olásának, és ezáltal a szomszédos dréncsődarabok geometriai hossztengelyeinek legalábbis megközelítőleg egyvonalba kerülésének — biztosítására szolgáló ütközőelemei vannak, amelyeket célszerűen a test alsó síkjának környezetben elhelyezett konzolosan kinyúló tagok alkotnak. A vezetőszerveket vezetőrúd és vezetőhüvely alkotja, amelyek a testnek a rés hosszirányára merőleges lapjai tartományában húzódnak, lebocsátási és beépítési helyzetben függőlegesek, a vezetőhüvely olyan hosszanti végigfutó nyílással van ellátva, amely a mindenkori szomszédos testnek a hüvelybe illeszkedő, és abban fel-le mozgatható vezetőrúdját a testhez rögzítő szerv(ek)nek a test lebocsátás során szabad mozgását tehetővé tevő módon van kiképezve. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: A szivárgó építéséhez nincs szükség a mély és beomlásra hajlamos munkagödrük egyedi dúcolására, ami egyrészt a balesetveszélyt kiküszöböli, másrészt igen nagy anyag- és élőmunka-megtakarítást eredményez. Mivel a találmány szerinti eljárás maximális fokban gépesíthető, a csőelhelyező szerkezetek előregyárthatók, az építési sebesség ugrásszerűen megnövelhető. Ez nemcsak azért jelentős, mivel az építési sebesség növekedése a munka termelékenységét, és ezzel a gazdaságosságot jelentősen fokozza, hanem azért is, mert olyan területen ad megoldást a mindenkori mérnöki műtárgy megvédésére, ahol e műtárgy a szivárgás hatásának kitéve veszélyben van. Ilyen körülmények között a védelmet biztosító szivárgó gyors megépítése fontos lehet. Kiemelkedően előnyös a találmány biztonságtechnikai szempontból. Mivel a munka valamennyi fázisa a felszínről végezhető — réselés, résfclyadék-bevitel és -eltávolítás, csőelhelyező szerkezetek lebocsátása, szűrőanyag betöltés stb. — embereknek az árokba nem kell lemenniök. Ez kiküszöböli a korábban ilyen jellegű munkáknál gyakran bekövetkező árok-beomlásokat, amit — az egyoldali terhelések, a vízbetörések stb. miatt fellépő extrém igénybevétetek miatt — még nehéz dúcdó-szerkezetekkel sem sikerült mindig megelőzni. Az emberi tevékenység úgyszólván csak az irányításra és ellenőrzésre korlátozódik. Különösen kedvező lehetőséget nyújt a gazdaságosság fokozására a csőelhelyező szerkezetek rácsozattal megoldott kiviteli alakjának az alkalmazása. A rácsozatnak ugyanis a végleges szerkezetben semmiféle funkciót nem kell betdtenie, szerepe csupán a dréncsőd arabok terv szerinti helyzetbe juttatására korlátozódik. így a rácsozatok akár hulladékanyagból is kialakíthatók, például olyan betonacél- vagy szögvas-maradékokból, amelyeket más célra már nem lehetne felhasználni. A találmányt a továbbiakban a csatdt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az .eljárás, egyes fázisait és az eljáráshoz használt eszközöket szemléltetik. A raj zokon az 1—5. ábrák az egymást követő műveleti lépéseket a megvalósítás sorrendj ében, vázlatos keresztmetszetben szemlélteti, a 6. ábra az eljárás folyamatát vázlatos hosszmetszetben érzékelteti, a 7. ábra egy részben elkészült szivárgószakasz vázlatos felülnézete, a 8. ábra nagyobb méretarányú perspektivikus nézetben mutatja a csőelhelyező szerkezet egy előnyös kiviteli alakját, a benne elhelyezett dréncsődarabbal együtt, a 9. ábra a csőelhelyező szerkezet egy másik kiviteli példáját keresztmetszetben tünteti fel, a 10. ábra a csőelhelyező szerkezet egy további kiviteli példáját ugyancsak keresztmetszetben mutatja. all. ábra a 8. ábrán látható csőelhelyező szerkezet vezetőszerveit nagyobb méretarányban, keresztmetszetben tünteti fel, a 12. ábra a 11. ábra szerinti vezetőszervek egy másik kialakítási lehetőségét ugyancsak keresztmetszetben mutatja, a 13. ábra vízszintes metszetben mutat egy olyan csőelhelyező szerkezetet, amely kétfrakciós szűrőanyagnak a résbe juttatását teszi lehetővé, a 14. ábra a 13. ábra szerinti szerkezettel készült szivárgó függőleges keresztmetszete. Amint az 1. ábrán látható, a szivárgóépítéshez annak tervezett nyomvonalától, illetve X függőleges geometriai tengelyétől jobbra és balra résvezető 1,2 gerendákat helyezünk el a £ terepszinten, s az egymás után, egy vonalban lefektetett I-szelvényű gerendákat pl. hegesztéssel rögzítjük egymáshoz. Az 1 és 2 gerendák darupályaként is szolgálhatnak, s peremeikhez rögzíthetők 5 kapcsolószervekkel a 3 és 4 résvezető lemezek, amelyek a 6 rés m mélységig történő kiemelése után kerülnek elhelyezésre, a 3 és 4 résvezető lemezek alsó végei kissé kifelé vannak hajlítva. Az m máység általában l,0-2,0m között van. A 2. ábra szerinti fázisban az m_ szint alá mâyitjük a 6 rést, például megfelelően átalakított „Kelly” markolóval, közben - amint a nyíl mutatja - vizet juttatunk a résbe, s ezzel abban állandó y vízszintet tartunk fenn, amivel a résfalak megtámasztását biztosítjuk. Miután a 6 rés tervezett _f fenékszintjét elértük, daru segítségével a 6 résbe bocsátjuk az egészében 7 hivatkozási számmal jelölt csőelhelyező szerkezetet, amelynek alsó részén 8 dréncsődarab van rögzítve. Ezt az állapotot a 3. ábra szemlélteti. Ez pl. perforált azbesztcementcső lehet, amelynek mindkét vége nyitott. A 7 csőelhelyező szerkezetet az 1, 2 gerendákon feltámaszkodó, pl. U-profilú acél 9 tartószerkezetre függesztjük fel 10 függesztőszervek segítségével, amelyek pl. „Dywidag” típusú szerkezetek lehetnek. A 7 csőelhelyező szerkezetek magassági értelmű állításának biztosítására 11 állítóelemek szolgálnak. A 7 csőelhelyező szerkezet pontos magassági és oldalirányú beállítására 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
