178619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivárgók, szárítóbordák és hasonlók építésére valamint csőelhejező szerkezet az eljárás foganatosítására
178619 MAGYAR népkOztarsasag SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. III. 23. (KO—2980) Nemzetközi osztályozás: E 02 B 3/18 E 02 B 11/00 Közzététel napja: 1981. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Bányai Mim« okleveles mérnök, Dr. Greschik Gyula okleveles mérnök, Ik. Haj- Közlekedési és Metró Építő nal István okleveles mérnök, Dr. Midiing Imre okleveles gépészmérnök, Budapest Vállalat, Budapest Eljárás szivárgók, szárítóbordák és hasonlók építésére, valamint csőelhelyező szerkezet az eljárás foganatosítására 1 2 A találmány szivárgók, szárítóbordák, és hasonló, földrézsűket és/vagy mélyépítési műtárgyakat mozgó (áramló, szivárgó) talajvíz káros hatásával szemben megvédem képes létesítmények építésére szolgáló eljárásra, valamint az eljárás foganatosítására szolgáló eszközökre vonatkozik. Rézsűk állékonyságának biztosításán, építmények, utak, mélyépítési létesítmények stb. védelmére jelenleg az esetek túlnyomó többségben csak körülményes, munkaigényes és költséges módszerek ismeretesek. A részűmozgások okának általában a ferde felszínű talajtömegben levő víz valamilyen fizikai vagy kolloidikai hatása tekinthető (pórusmozgás, duzzadás, elektronkinetikus vízmozgás stb.). A megindult talajmozgás megállítására, vagy várható mozgások megelőzésére szivárgókat, szivárgóbordákat vagy hasonlókat építenek. E módszer alkalmazása kétféle hatást eredményez: egyrészt a szivárgók elvezetik a kedvezőtlen hatás okozóját, a talajvizet, ami a rézsűk biztonságát (állékonyságát) igen kedvezően befolyásolja, másrészt a bordák felületén bredő súrlódás gátolja a talaj mozgást. A rézsű-biztosításon túlmenően gyakran szivárgók építésével védenek meg szigetektlen, vagy kisebb értbű szigeteléssel rendelkező építményeket is áramló szivárgó talajvizektől. A szivárgók építése áltálban úgy történik, hogy dúcolt munkagödörből kézi vagy gépi földmunkával kiemelik a talajt, az árok fenekén betonágyazat készül, amelyben vízvezető künettet vagy csövet helyeznek el. A cső fölött többrétegű, a szűrőszabály figyelembevételével kialakított, nagy áteresztő képességű szivárgótest épül, megfelelő tömörítéssel. A szivárgót felül döngölt agyagdugóval zárják le, amely azt a felszíni vizektől - azoknak a járatokat eltömő hatásától - védi meg.. Gyakori, hogy a szivárgó fiáé burkolt felszíni vízelvezető árkot is építenek. A fentiekből kitűnően a szivárgóépítés igen lassú, körülményes, áőmunkaigényes és költséges művelet, emellett balesetveszélyes is. Gyakran jelent problémát, hogy - noha a szivárgótestet a döngölt agyagdugó és/vagy burkolt vízvezető ártár a felszíni vizekkel szemben megvédi - az áramló talajvíz oldalról a talajt a szivárgó szűrőtestébe mossa, ami a vízvezető járatok eltömődéséhez vagy vízvezető képességének csökkenéséhez vezet. Ennek meggátlásira a szűrőszabály figyelembevételével kialakított szemszerkezetű, szemcsés anyagú (homok) szűrőréteget vagy más alkalmas szűrőanyagot (műanyag, filc stb.) építenek be. A találmány feladata, hogy olyan szivárgó-építési módszert szolgáltasson, amelynek segítségével a jelenleg ismertekkel legalbb azonos műszaki értékű szivárgót a munkaárok dúcolása nélkül, biztonságtechnikai’ag mégis kifogástalanul lehet gyorsan és gazdaságosan megvalósítani. 178619
