178614. lajstromszámú szabadalom • Berendezés molekuláris diffúzió mérésére kőolajtárolókban uralkodó nyomás és hőmérséklet viszonyok mellett

178614 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. IX. 20. (KO—2947) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 7/02, G 01 N 13/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VIII. 28. Megjelent: 1983. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Paál Tibor okleveles olajmérnök, Nagykanizsa, Pach Ferenc okleveles flzkus, Kőolaj és Földgázbányászati Ipari Zalaegerszeg, Tiszai György okleveles bányamérnök, László Rudolf okleveles Kutató Laboratórium, Budapest, 75%, gépészmérnök, Nagykanizsa Kőolaj és Földgázbányászati Vállalat, Nagykanizsa, 25%, Berendezés molekuláris diffúzió mérésére kőolajtárolókban uralkodó nyomás és hőmérsékletviszonyok mellett 1 A találmány tárgya berendezés kőolajtárolókban uralkodó nyomás és hőmérsékletviszonyok mellett molekuláris diffúzió mérésére többfázisú rendszerek­ben, az egyes fázisok közötti határréteg ellenállá­sának, az adszorpciónak és a kémiai reakciónak a figyelembevétel ével. A molekuláris diffúziót olyan esetekben kell mérni, amikor a diffundáló anyag (pl. gáz) átlép a jelenlevő egy vagy több fázis határrétegén (pl. gáz­­■olaj-víz-kőzet), - mely határrétegeknek a diffúzió­val szemben mérhető és találmány szerint meghatá­rozható ellenállása van, - továbbá bármelyik fázis­határ felülete tetszőleges intenzitású forrásként vagy nyelőként viselkedhet a diffundáló anyaggal szem­ben (pl. adszorpció vagy kémiai reakció). A korszerű fokozott kőolajtermelési eljárások leg­nagyobb részénél a hatásmechanizmusra döntő ha­tással van az egyes fázisok közti tömegtranszport, melyet egyrészt az egyes fázisokon belül (olaj-víz­­-gáz) a molekuláris diffúziós tényező, másrészt a fázisok közti hatánéteg ellenállása, az adszorpció és a kémiai reakció szabályoz. Jellemző példaként hozhatjuk itt fel a szén-di­­oxiddal, vagy egyéb gázokkal (pl. dúsított gáz) való olajkiszorítás különböző módszereit, melyek nem elegyedőek, illetve dinamikusan vagy direkt ele­­gyedőek lehetnek. A diffúziónak a határrétegek ellenállásával, az ad­szorpcióval, és a kémiai reakcióval kombinált meg­határozását különösen indokolttá teszi az a tény. 2 hogy a tárolófolyadékok (rétegolaj és rétegviz) tar­talmazhatnak a határrétegen adszorbeálódó aktív komponenseket, amelyek a tárolófluidumokban ere­detileg is jelen voltak és/vagy az ólig kiszorító flui- 5 dummal kívülről kerültek be, továbbá a tárolóban az egyes fázisok nagy fajlagos felületen keresztül érint­keznek egymással. A tárolókban lejátszódó kiszorítási folyamatok előrejelzéséhez elengedhetetlenül szükséges a fázisok ]q közti tömegcsere lefolyását mutató fenti paraméte­rek ismerete. A szakirodalomból ismeretesek olyan mérési meg­oldások, amelyek rétegnyomáson és hőmérsékleten a kőolajtermelés előrejelzéséhez használatos paramé- 15 terek meghatározását célozzák. Oyen pl. a 167 140 sz. magyar szabadalmi leírás, amely a ka­pilláris nyomásgörbe rétegviszonyok melletti mérését ismerteti szén-dioxiddal telített rétegfluidumok és természetes kőzetminták felhasználásával. 2o A 162 447 sz. magyar szabadalmi leírás szerint a fent leírt rendszerekben lehetőség van a határfelületi és felületi feszültség mérésére adott rétegviszonyok mellett. Az említett megoldások azonban nem alkalmasak 25 a diffúzió- illetve diszperziós tényezők meghatározá­sára, sőt annak nagyságrendi ismeretét feltételezik. Ismertek olyan megoldások is, amelyek a dif­fúzió, illetve a diszperzió mérésével foglalkoznak. Példaként említhető PERKINS T. K. és JOHNSTON 30 publikációja (Petr. Trans. Preprint Series No. 8. p. 178614

Next

/
Thumbnails
Contents