178609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térszín alatti, zárt szelvényű műtárgyak, különösen alagút vasbeton blokkokból történő építésére
3 178609 4 alakúvá lapul, majd bizonyos idő — általában mintegy fél év - eltelte után szinte teljesen visszanyeri szabályos körkeresztmetszetét. Az e folyamat során lejátszódó mozgások az öntöttvas tübbingfalazatot nem bontják meg, az egymáson csak feltámaszkodó blokkok között azonban az állékonyságot csökkentő eltolódásokat okozhatnak. Ha viszont a blokkok között erők, illetve nyomaték felvételére alkalmas és a blokkok egymáshoz viszonyított elmozdulását gátló kapcsolatokat létesítünk, vagy ilyeneket csak akkor alakítunk ki, amikor a fent leírt szelvényalakváltozások már bekövetkeztek, kevéssé teherbíró talajokban is készíthetünk blokkokból megfelelő simaságú belső felülettel rendelkező, megfelelően vízzáróvá tehető alagutat. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a talál mány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy a blokkok elhe lyezését követően a szomszédos blokkok legalább egy része között — célszerűen a teljes blokk-keresztmetszet megtartásával - a blokkok belső felületeinek a tartományában igénybevétel átadására alkalmas, a szomszédos blokkok egymáshoz viszonyított elmozdulását gátló kapcsolatokat alakítunk ki. Az eljárás egy foganatosítási módja szerint a szomszédos blokkok közötti kapcsolatot a blokkokba betonozott, és a blokkoknak a műtárgy belső felületét alkotó felületére kitorkolló belül menetes hüvelyekkel, a szomszédos blokkokat a kapcsolatok tartományában átfedő hevederekkel, s a hevedereken átvezetett, és a belül menetes hüvelyekbe hajtott csavarokkal hozzuk létre. Vonalas műtárgyak, például alagút esetén a hevedereket a műtárgy hossz tengelye irányában (alkotó irányban) helyezzük el, >■ ily módon szomszédos sorokban (gyűrűkben) elhelyezkedő szomszédos blokkokat kapcsolunk egymáshoz. Egy további találmányi ismérv szerint — célszerűen a hosszirányú hevederek alatt — azokra keresztirányú (gyűrűirányú) hevedereket is elhelyezünk, amelyekkel főként azonos sorokban (gyűrűkben) elhelyezkedő szomszédos blokkokat kapcsolunk egymáshoz. Az eljárás egy másik foganatosítási módjánál a szomszédos blokkok közötti kapcsolatot a blokkok két-két egymással szembenfekvő keskeny oldallapjának tartományában elhelyezkedő, a blokkokhoz rögzített és a blokkok beépített helyzetében páronként egymásra simuló, célszerűen acél-anyagú kapcsolólapok összehegesztésével alakítjuk ki. Egy további találmányi ismérv szerint a műtárgyfalazatot két fázisban építjük meg: az első fázisban elhelyezzük a vasbeton blokkokat, majd — miután a beépítéssel, és/vagy injektálással és/vagy a földnyomás jelentkezésével és/vagy egyéb tényezőkkel kapcsolatos mozgások, vagy azok nagyrésze már lejátszódott - kialakítjuk, célszerűen hegesztéssel, a szomszédos b (árkok közötti kapcsolatokat. Célszerűen a műtárgyfalazat egyes helyein — például az alagútfalazatban kialakítandó nyílások alatt és/vagy felett - a kapcsolatok számának és/vagy teherbíró képességének növelésével a falazat többi helyének teherbírását meghaladó teherbírású falazatrészeket - blokk-gerendákat - alakítunk ki, és/vagy a létesítendő nyílások helyén a falazatban a kapcsolatokat elhagyjuk, vagy/és kisebb számú és/vagy kisebb teherbírású kapcsolatot alakítunk ki, mint a műtárgyfalazat egyéb részeiben. Egy további találmányi ismérv szerint a szomszédos blokk de közötti kapcsolatok kialakításához legalább az egyik blokk hosszabb keskeny oldallapjára a blokk elhelyezése előtt ragasztóanyagot hordunk fel, de a ragasztást a fent említett kapcsdási módszerekkel is kombinálhatjuk. A találmányhoz fűződő előnyös hatások az alábbiakban foglalhatók össze. Az eljárással a vasbeton blokkok sima felületeiben (lényegében fdytonos körvonalaiban) és tömör keresztmetszetében rejlő előnyök akkor is megtarthatók, ha a műtárgyat (alagutat) kevéssé teherbíró - pl. folyós vagy fdyásra hajlamos talajokban építjük ilyen blokkokból. Az alagútcsatlakozások, az alagútból kiágazó föld alatti terek körülményes kiváltások nélkül megépíthetők, mivel az alagútfalazatban nyílások létesítése nem jelent problémát. A kétfázisú építés előnye, hogy az első fázisban szemideformábilis műtárgy követni tudja a különféle tényezők miatt bekövetkező mozgásokat, alkalmazkodik a terheléshez, ezt az alakváltozást a környező, rugalmas ágyazást adó kőzettömeg korlátozza. A második fázisban a műtárgyfalazat a mindenkori igény által támasztott merevségűvé alakítható ki. A falazat különböző helyeinek merevsége, illetve erőssége gyakorlatilag tetszés szerint variálható: éppen ez teszi egyszerűvé a nyílások kialakítását és biztosítását, pl. a nyílások alatt és felett kialakított ún. „blokk-gerendákkal”. Az erőzáró kapcsolatok segítségével a falazat belső felülete is egyenletessé tehető, ami az igénybevétel átadására alkalmas, és elmozdulást gátló kapcsdatok nélküli dokk-falazatoknál elkerülhetetlen lépcsők miatt nem megddható. Mindezek az előnyök a szokásos blokkméretekkel oldhatók meg, mivel a kapcsolatok a blokkok keresztmetszetét nem gyengítik, ezért az eljárás messzemenő gazdaságossági előnyöket nyújt, lévén a blokkos építés a tübbingesnél önmagában is lényegesen gazdaságosabb. A laza, kevéssé teherbíró talajok most már nem jelentenek korlátozó tényezőt a blokkos építés terjedése szempontjából. A találmány szerinti eljárással készült alagút a mindenkori igényeknek megfelelően a különféle ismert eljárásokkal (bevonat, acéllemez) szigetelhető. A találmányt a továbbiakban a csatdt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás előnyös foganatosítási módjait, és az eljárással készült alagút néhány szerkezeti részletét tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti eljárással készült alagútfalazat egy részletét belülről tekintett nézetben mutatja, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A-A vonal mentén vett metszet, a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt Jfr-g. vonal mentén vett metszet, a 4. ábra külső lapjára fektetve felülnézetben mutat egy dyan blokk-elemet, amely a találmány szerinti eljárás egy másik foganatosítása során kerül alkalmazásra, az 5. ábra a 4. ábrán bejelölt C-Ç vonal mentén vett metszet. 5 10 15 20 25 10 35 40 45 50 55 60 65 2
