178608. lajstromszámú szabadalom • Horgonyszerkezet zárt építési módszerrel készülő, térszín alatti építmény, különösen alagút részére nyitott földalatti üreg biztosítására
178608 MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. III. 08. (KO-2908) Nemzetközi osztályozás: E 02 D 5/80 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. IV. 30. Feltalálók: Szabadalmas: di. Gieschik Gyula okleveles mérnök 25%, Lakatos Ervin okleveles mérnök Közlekedési és Metró Építő 25%, Székely György okleveles mérnök 50%, Budapest Vállalat, Budapest Horgonyszerkezet zárt építési módszerrel készülő, térszín alatti építmény, különösen alagút részére nyitott föld alatti üreg biztosítására 1 A találmány tárgya zárt építési módszerrel készülő, térszín alatti építmény, különösen alagút részére nyitott föld alatti üreg biztosítására szolgáló horgonyszericezetre vonatkozik. Talajfelszín alatti, kitakarás nélkül épített 5 műtárgyak létesítése során, pl. az alagútépítési és bányászati térkialakítás módszerei között mind nagyobb teret hódítanak azok az eljárások, amelyek a kialakítandó, és sok esetben végleges bélelést is kívánó üregek kőzetkömyezetét is bevonják a tehervise- 10 lésbe. Ennek során a kifejtett üreg belső felületén lőtt eljárással beton- vagy cementhabarcs anyagú héjalást hoznak létre, amelybe gyakran hűzás felvételére is alkalmas betéteket (acélhálót, acélrácsot, acéltűket) építenek be. A héjalást vagy egybeépített 15 megtámasztással látják el, vagy horgonyokkal a kőzetkömyezethez kapcsolják. Az egybeépített megtámasztást az alagút felső, mintegy fél-részére kiterjedő, keresztmetszetben félgyűrű alakú falazat alkotja, amely alsó váll-részével támaszkodik a termé- 20 szetes kőzetre, s ott adja át arra a terhelést. Többféle horgonyzási módszer, illetve horgony ismeretes, amelyek általában a mindenkori talajviszonyok függvényében kerülnek alkalmazásra. A horgonyok rendeltetése, hogy a kitakarás nélkül 25 készült, talajfelszín alatti üreg felett keletkező oldalirányú erők hatására bekövetkező lefelé irányuló kőzettömegmozgást („kontrakciót”) meggátolja. Igen kemény kőzetben, például gránitban felhasított végű acélrúdból, s a felhasított rúdvégbe illesz- 30 kedő ékből álló horgonyokat használnak. A fold alatti üregből furatokat készítenek, amelyekbe az éket tartalmazó felhasított végükkel a horgonyrudakat beverik. A beverés hatására az ék a rúdvéget szétfeszíti, s ezzel a horgonyt a kőzettömegben pontszerűen rögzíti. A horgonyrúd másik végén teherelosztó lemez támaszkodik fel az alagútfalazaton. A megoldás hátránya, hogy az egy ponton megkapaszkodó és ott erőt átadó horgony csak nagyon kemény kőzetben alkalmazható, mert a pontszerű erőátadás csak ott lehet hatékony, tehát a horgony felhasználására korlátozottan kerülhet sor. Ezen túlmenően a korrózió veszély miatt (nincs injektálás) az ilyen horgonyok élettartama viszonylag rövid. Kemény és közepesen kemény kőzetben (pl. homokkőben, mészkőben), s különösen nedves, nyirkos kőzetkörnyezetben alkalmazzák általában azt a horgonytípust, amelynek perforált lemezből, vagy drótszitaszövetből készült hüvelye és abba illeszkedő horgonyrúdja van. A kőzetben ez esetben is furatot készítenek, s a hüvelyt habarccsal töltik meg, majd a furatba helyezik, és a horgonyrudat a hüvelybe verik. A horgonyrúd a perforációkon, illetve a drótszitaszövet nyílásain át a habarcsot a furatba préseli, s a habarcs megszilárdulása után köpenysúriódással adja át a kőzetfelületre a lehorgonyzási erőt, tehát nem pontszerűen, hanem felület mentén. E megoldás hátránya, hogy alkalmazhatósági területe korlátozott, s mivel a horgonyrudat be kell verni, a vége olyannyira tönkremegy, hogy igényesebb kap-178608
