178606. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivárgók, szárítóbordák és hasonlók építésére

178606 MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. XI. 25. (KO—2888) SZABADALMI Nemzetközi osztályozás: E 02 B 3/18, E 02 B 11/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL; Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. IV. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Forgács Ferenc technikus 25%, Miskolc, Fogarasi Béla mérnök 15%, dr. Greschik Közlekedési- és Metróépítő Gyula mérnök 10%, Honvéd Tibor mérnök 20%, dr. Szilvágyi Imre mérnök 20%, Vállalat 80%, Varga Gyula mérnök 10%, Budapest Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 20%, Budapest Eljárás szivárgók, szárítóbordák és hasonlók építésére 1 A találmány szivárgók, szárítóbordák és hasonló, földrézsűket és/vagy mélyépítési műtárgyakat mozgó (áramló, szivárgó) talajvíz káros hatásával szemben megvédő létesítmények építésére szolgáló eljárásra vonatkozik. 5 Rézsűk állékonyságának biztosítására, építmé­nyek, utak, mélyépítési létesítmények stb. védelmére jelenleg az esetek túlnyomó többségében csak körülményes, munkaigényes és költséges módszerek ismeretesek. 10 A rézsűmozgások okának általában a ferde fel­színű talajtömegben levő víz valamilyen fizikai vagy kolloidikai hatása tekinthető (pórusmozgás, duzza­dás, elektrokinetikus vízmozgás stb.). A megindult talajmozgás megállítására, vagy 15 várható mozgások megelőzésére szivárgókat, szivár­góbordákat vagy hasonlókat építenek. E módszer al­kalmazása kétféle hatást eredményez: egyrészt a szi­várgók elvezetik a kedvezőtlen hatás okozóját, a talajvizet, ami a rézsűk biztonságát (állékonyságát) 20 igen kedvezően befolyásolja, másrészt a bordák felü­letén ébredő súrlódás gátolja a talajmozgást. A rézsű-biztosításon túlmenően gyakran szivárgók építésével védenek meg szigeteleden, vagy kisebb értékű szigeteléssel rendelkező építményeket is 25 áramló (szivárgó) talajvizektől A szivárgók építése általában úgy történik, hogy dúc olt munkagödörből kézi vagy gépi földmunkával kiemelik a talajt, az árok fenekén betonágyazat készül, vízvezető künettet alakítanak ki, vagy csövet 30 helyeznek el. A cső fölött többrétegű, a szűrősza­bály figyelembevételével kialakított, nagy áteresztő képességű szivárgótest épül, megfelelő tömörítéssel. A szivárgót felül döngölt agyagdugóval záiják le, amely azt a felszíni vizektől - azoknak a járatokat eltőmő hatásától - védi meg. Gyakori, hogy a szi­várgó fölé burkolt felszíni vízelvezető árkot is építe­nek. A fentiekből kitűnően a szivárgóépítés igen lassú, körülményes, élőmunkaigényes és költséges művelet, emellett balesetveszélyes is. Gyakran jelent problémát, hogy - noha a szivár­gótestet a döngölt agyagdugó és/vagy burkolt vízve­zető árok a felszíni vizekkel szemben megvédi - az áramló talajvíz oldalról a talajt a szivárgó szűrőtesté­be mossa, ami a vízvezető járatok eltömődéséhez vagy vízvezetőképességének csökkenéséhez vezet A találmány feladata, hogy olyan szivárgóépítési módszert szolgáltasson, amelynek segítségével a je­lenleg ismertekkel azonos, vagy magasabb műszaki értékű szivárgó a munkaárok dúcolása nélkül, biz­tonságtechnikai szempontból mégis kifogástalan módszerrel gyorsan és racionálisan megvalósítható. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a szivárgótestet befogadó munkaárok falai a legtöbb talajfajtánál rövid ideig dúcolás nélkül is állékonyak, s amennyiben olyan építési technológiát alkalma­zunk, amelynek során a munkavégzés felülről történik, embernek tehát az árokba nem kell lemen­nie, és a kiemelt munkagödör-szakaszokba az árok-178606

Next

/
Thumbnails
Contents