178566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök előállítására vízben oldhatatlan alkalialumínium-szilikátok használatával

7 178566 8 kátok keveréke általában nagyon finom eloszlású kristályrészecskékből áll, melyeknek átmérője kisebb 20 p-nál, és többnyire kizárólag 10 ju-nál kisebb részecskékből tevődik össze. A gyakorlatban szerke­zetnélküli kaolinok fenti átalakítását előnyösen nátronlúggal és vízüveggel hajtjuk végre. Ha az anya­got a hidrotermális kezelés folyamán előnyösen nem keverjük, esetleg csak csekély nyíróenergiát közlünk vele és 10—20 °C-kal a forráspont (körülbelül 103 °C) alatt maradunk, akkor az irodalomban több néven — például 13X molekulaszita vagy zeolit NaX (lásd O. Grubner, P. Jiru és M. Rálek, „Molekular - siebe”, Berlin 1968, 32, 85—89. oldal) - szereplő nátrium-alumínium-szilikát J-t tudunk előállítani. A nátrium-alumínium-szilikát J a természetes előfordu lású faujasítéhoz hasonló, kocka alakú kristályszer kezetet mutat. Az átalakítási reakció a kiinduló­anyagok keverése, magasabb hőmérséklet alkalma­zása (forráspont-hőmérséklet légköri nyomáson vagy autoklávban) és nagyobb szilikátmennyiségek hasz­nálata útján (a Si02:Na20 arány legalább 1, különösen 1,0-1,45) úgy befolyásolható, hogy nátrium-alumínium-szilikát J mellett vagy helyett nátrium-alumínium-szilikát F is képződjék, melyet az irodalomban „zeolit P” vagy „B típus” néven írnak le (lásd D. W. Breck, „Zeolite Molecular Sie­ves”, New York 1974, 72. oldal). A nátrium-alumí­­nium-szilikát F a természetes előfordulású zeolitok­­hoz (gizmondin, garronit), hasonló szerkezetet mu­tat és golyószerű krisztallitok formájában van jelen. Általános érvényű az a tapasztalat, hogy a nátrium­­-alumínium-szilikát F és a nátrium-alumínium-szilikát J és F keverékeinek előállítási körülményei kevésbé kritikusak a tiszta A típusénál. A pikkelpőrék zsírtalanítását és előcserzését is­mert módon, például cserzőhordóban hajtjuk végre. Ilyenkor az alkáli-alumínium-szilikátokat tenzidek­­kel, különösen anionos és nem-ionos tenzidekkel kombinálva alkalmazzuk. Anionos tenzidekként min­denekelőtt 8—18 szénatomos szulfátok és szulfo­­nátok jönnek tekintetbe, így a primer és szekunder alkil-szulfátok, alkil-szulfonátok vagy alkil-aril-szulfo­­nátok. Alkalmas nem-ionos tenzidek például 5—30 mól etilén-oxidnak nagyobb szénatomszámú, 8-18 szénatomos zsíralkoholokkal, alkil-fenolokkal, zsírsavakkal vagy zsíraminokkal képezett adduk­­tumai. Anionos és nem-ionos tenzidek előnyösen használhatók keverékek formájában, de egyenként is, függően a mosandó anyagtól. Az alkáli-alumí­­nium-szilikátok ezenkívül a szokványos fürdőkhöz is hozzáadhatok, mint különálló segédanyagok, vagy kis mennyiségben savas krómos cserzőanyagokkal kombinálva is alkalmazhatók. A találmány szerinti eljáráshoz 10—50 g/liter ten­­zid és 10— 50 g/liter alkáli-alumínium-szilikát szük­séges. Sok zsírt tartalmazó pikkelpőrék zsírtalanításánál a tisztítófürdő zsíroldó hatásának fokozása céljából 50-100 g/liter mennyiségű zsíroldószer is adható a fürdőhöz. Alkalmas oldószerek például a szénhidro­gének, hidroaromás szénhidrogének, alkil-benzolok és ásványolajok. Általában azonban mellőzhető az oldószerek alkalmazása. Szőrmék és bőrök cserzését szintén a szokásos módon hajtjuk végre és a bőrfajtától függően ismert cserzőanyagokat, például növényi, szintetikus vagy krómos cserzőanyagokat használunk, elektrolitok, mint konyhasó, szervetlen vagy szerves savak, mint kénsav, hangyasav, ecetsav, vagy hasonlók hozzá­adása mellett. A pikkelés és a cserzés ismert módon egymással kombinálható. Végezetül utócserzést és zsíros puhítást alkalmazhatunk. A fenti cserzési eljárásoknál a hozzáadott alkáli­­-alumínium-szilikát mennyiség 5-80 g/liter cserzőlé. A bőr semlegesítésénél is előnyösen használhatók alkáli-alumínium-szilikátok, mivel savas közegben savmegkötés és alkáli- és alumíniumsók, valamint polimer kovasavak képződése közben elbomlanak. Ebben az esetben 2—20 g/liter alkáli-alumínium­­-szilikát szükséges. A finom eloszlású, vízben oldhatatlan alkáli-alu­­mínium-szilikátok száraz porok formájában vízbe vagy diszpergálószereket tartalmazó oldatokba be­keverve könnyen stabil diszperziókká alakíthatók át és ebben az alakban jól kezelhetők és vízzel nehéz­ség nélkül hígíthatok. Az alkáli-alumínium-szilikátok előállítása 15 liter űrtartalmú edényben levő aluminátoldat­­hoz erőteljes keverés közben hozzáadjuk a szili­­kátoldatot. A keverést diszpergáló tárcsával ellátott keverő segítségével percenkénti 3000 fordulattal végezzük. Az összeöntés előtt mindkét oldat szoba­hőmérsékletű. Exoterm reakcióban elsődleges ki­­csapási termékként röntgen-szerkezetvizsgálat szerint amorf nátrium-alumínium-szilikát képződik. 10 perc keverés után a kicsapott termék szuszpenzióját kris­tályosító tartályba visszük át, ahol 6 óráig 90 °C-on keverjük (250 fordulat per perc). A kristály pépről az anyalúgot leszívatjuk, a kristályokat ionmentes vízzel addig mossuk, amíg a mosóvíz pH-értéke körülbelül 10 lesz, majd a szüredéket megszárítjuk. A szárított nátrium-alumínium-szilikát helyett szap­pan-segédanyag előállításához a kristályosítási ter­mék szuszpenzióját illetve a kristálypépet is használ­hatjuk. A víztartalom meghatározása céljából az elő­szárított terméket 1 órán át 800 °C-on melegítjük. A körülbelül pH 10 eléréséig mosott illetve semlege­sített, majd megszárított nátrium-alumínium-sziliká­­tot végül golyós malomban megőröljük. A szemcse­­méret-eloszlást az ülepedési sebesség mérése alapján határozzuk meg. Az alumínium-szilikátok kalciummegkötő képes­ségét a következőképpen állapítjuk meg: 1 liter vizes, 0,594 g CaCl2-ot (= 300 mg CaO/1 = 30 német keménységi fok) tartalmazó és híg ' nátrium-hidroxid-oldattal pH 10-re beállított oldat­hoz 1 g alumínium-szilikátot adunk. Ezután a szusz­penziót 15 percig 22 °C-on erőteljesen keverjük. Az alumínium-szilikát leszűrése után meghatározzuk a szűrlet x maradékkeménységét. Ebből a kalcium­megkötő képesség (CaO/g hatóanyagban megadva (30-x) • 10 képlet alapján számolható ki. A kalciummegkötő képességet magasabb hőmérsékleten, például 609C-on meghatározva min­dig jobb eredményeket kapunk, mint 22 °C-on történő meghatározás esetében. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents