178556. lajstromszámú szabadalom • Nyomócső-csatlakozó szerkezet csatlakozófejjel, ellendarabbal és hollandi anyával
3 178556 4 csak a vezeték tengelyéhez képest keresztirányban helyezett hátsó támasztógyűrűs felülettel kialakított, szabvány szerinti csőkapcsol ószerkezet esetében volt lehetséges. A találmány szerint e célkitűzés elérése úgy valósítható meg, ha biztosítjuk, hogy a csatlakozófejnek az ellendarab belső kúpjába való kissé ferde irányú bevezetésénél, amikor ennek megfelelően a csatlakozófejet a hollandianya üregében kiképzett kúp csak egy helyen, egyik oldalon támasztja meg, az e helyhez tartozó támasztóerő és a csatlakozófejnek a belső kúpon való szomszédos felfekvésénél ható támasztóerő hatásvonalának metszéspontjától, a csatlakozófejnek a belső kúpon levő másik - szembenlevő - felfekvési helye felé irányuló egyenes, a belső kúpnak az utóbb említett felfekvési helyen átmenő alkotójával a kúp csúcsa irányában olyan (Ő) szöget zár be, mely szög és az alkotóra húzott derékszög közötti különbség nagyobb, mint a csatlakozófejnek a belső kúpon értelmezett súrlódási szöge. A nyomócső csatlakozó szerkezet ilyen módon történő kialakításánál nemcsak — amint azt a továbbiakban ismertetjük — olyan elegendő nagyságú erőösszetevő keletkezik, mely önműködően a koaxiális helyzet beállítását biztosítja, hanem az eddig szokványos csatlakozófejekkel szemben a csővezeték átmérőjéhez viszonyítva csak igen kis mértékben szükséges a nyomóvezetéket felzömíteni és ennek ellenére a nyomóközeg majdnem szabad átfolyása biztosítható s így csak minimális anyagtorlódás keletkezik. A találmány így nem csak a csatlakozófej egyszerűbb előállítását biztosítja, hanem a csekélyebb mértékű zömítés során a csatlakozófej anyagának szilárdságcsökkenése is kisebb, így a fellépő repedési veszély is kisebb. Fentiek figyelembevételével belátható, hogy a találmány szerint szerkesztett nyomó vezeték-csati akozószerkezítnél még a vezetékrendszer legkedvezőtlenebb üzemeltetési körülményei között is a repedés veszélye teljesen kizárt. A csatolt rajz a találmány szerinti nyomócső-csatlakozó szerkezet egy példaképpeni kiviteli változatát hosszmetszetben szemlélteti. A rajzon szemléltetett szerkezetnél a nyomóvezeték csatlakozási helye valamely 1 befecskendező vezeték egyik végén van. Ez a vezeték egy belső-égésű motor befecskendező rendszerének alkotórésze lehet. Az 1 befecskendező vezetéknek a rajzon szemléltetett végén zönűtéssel kiképzett csatlakozófej van, melynek szabad végén levő szokványos kialakítású 2 tömítőkúp van kialakítva, míg a csatlakozófej hátsó 3 támasztófelülete a támasztás szakaszában 4 gömbfelületet alkot, mely a csatlakozófej külső peremén az S legömbölyítésen keresztül a 2 tömítőkúpba megy át. A 2 tömítőkúp és a csatlakozószerkezet 7 ellendarabjának 6 belső kúpja 60°-os kúpszögű. Az 1 befecskendező vezetéknek a 7 ellendarabon való rögzítésére a 8 hollandianya szolgál, amely a 7 ellendarabon kiképzett 9 külső menetre csavarozható fel. A 8 hollandianya tengelyirányú 10 furatának belső végén kúpos 11 támasztófelület van kiképezve, melynek a kúpszöge ugyancsak 60°-os. A csatlakozófej D külső átmérője az 1 befecskendező vezeték d külső átmérőjénél csak kb. 35%-kal nagyobb. A 4 gömbfelület — amely az elvileg vett teljes 13 gömbfelület része - és a 2 tömítőkúp közötti 12 áthatás síkja értelmezhető. A 12 áthatás síkja a 13 gömbfelület 14 érintőjével kb. 66°-os ß szöget zár be, ami kb. 10%-kal több, mint az a szög, utóbbi a hollandianya támasztókúpjának y kúpszöge és 180° közötti különbség felének felel meg. A továbbiakban abból a feltételezésből indulunk ki, hogy az 1 befecskendező vezetéket nem tudtuk pontosan egytengelyűén (koncentrikusan) bevezetni a 7 ellendarabhoz és a bevezetés iránya az ellendarab tengelyiránytól az óramutató járásával egyezően tér el. A 8 hollandianya meghúzásakor a csatlakozófej először a 7 ellendarab 6 belső kúpján a 14’ és 15 helyeken és a 8 hollandianya 11 támasztófelületén csak a 16 helyen fekszik fel. A 8 hollandianya további meghúzása során a 14’ és 16 helyeken a csatlakozófejre olyan erők hatnak, melyek iránya a 14’ és 16 helyeken a támaszkodás síkjára megközelítően merőleges. Ezek, a rajzon szemléltetett 17 és 18 erőirányok a 19 pontban metszik egymást és ez a metszéspont csak kismértékben van a 14’ és 15 felfekvési pontok síkján kívül. Ennek következtében a 15 felfekvési pont és a 19 metszéspont közötti 20 egyenes - szemben a 15 felfekvési pontban ébredő támasztó erővel — a 6 belső kúp metszési síkjában levő alkotójával kb. 76°-os . S szöget zár be a kúp csúcsa felé, ami lényegesen kisebb, mint 90°. Mivel ez a szög-különbség nagyobb mint a 15 helyen egymásra illeszkedő anyagok csúszó súrlódási szöge, a 15 helyen a kapcsdófejre ható, kifelé irányuló dyan erőkomponens ébred, amely önműködően biztosítja a kívánt beállást. A találmány természetesen nem korlátozódik kizárólag a fentiekben leírt példaképpeni kiviteli alakra. így a ß és a szögek közötti különbség, mely a leírtak során kb. 10%, kb. 3% értékre csökkenthető, ugyanakkor az 1 befecskendező vezetéknek az egytengelyűségtől való eltérése a rajzon szemléltetettnél nagyobb is lehet, anélkül, hogy az ismertetett viszonyokban jelentős eltérés következne be és anélkül, hogy ezzel túllépnénk a találmány igényelt oltalmi körét. Szabadalmi igénypont: Nyomócső-csatlakozó szerkezet, amely csatlakozófejjel, ellendarabbal és hdlandianyával rendelkezik, és ahd az ellendarab belső kúpjának és a hollandianya támasztókúpjának kúpszöge egyaránt kb. 60°, és a nyomócső végén vastagításként kialakított csatlakozófej hátsó támasztófelülete gömbfelületként van kialakíts, azzal jellemezve, hogy a csatlakozófej legnagyobb külső átmérője (D) a nyomócső (1) külső átmérőjénél (d) és ezzel a csatlakozófej tömitőkúpja (2) végfelületének átmérőjénél csak kb. 35-40%-kal nagyobb, emellett pedig a tömítőkúp (2) és a csatlakozófej hátsó gömbfelüle5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 i
