178545. lajstromszámú szabadalom • Demonstrációs berendezés játékfelületen mozgatott bábúk követőjellegű megjelenítésére
13 17854S 14 neti SU egységen keresztül jut a táblavezérlő CNT egységbe, amely nagy integráltságú elemekből álló számítástechnikai egység. A táblavezérlő CNT egységben feldolgozásra kerülő adatok alapján az a DRV meghajtófokozaton át aktivizálja a demons- 5 trációs DB tábla megfelelő világító egységeit. Mivel a megjelenítő 14 készülék és a kiértékelő 13 hálózat a soros bemeneti Síi egységen át csatlakozik, szükséges, hogy a soros kimeneti SOI egység 10 és a soros bemeneti Síi egység egymáshoz logikailag és elektromosan is illeszkedjenek. Az illeszkedés célszerű formája a szabványos soros adatátvitel megvalósítása. A fentiekben leírt folyamat szervezése lehetővé 15 teszi, a találmány szerinti megoldás igen sokoldalú továbbfejlesztését, ami különösen azért igen jelentős, mert ezzel nagyságrendekkel megjavítható a kihasználási fok, a hatékonyság és így az elkerülhetetlenül nagy ráfordítás gazdaságilag elviselhetőbbé válik. 20 Egyrészt mód van arra, hogy egyetlen játékfelülethez rendelt egyetlen kiértékelő hálózatról tetszőleges számú és tetszőleges távolságban levő - függetlenül telepíthető és üzemeltethető — megjelenítő 14 készüléket vezéreljünk, s ebből folyik, hogy a 25 függetlenül telepített megjelenítő 14 készülék teljesen eltérő rendeltetésű és ugyancsak függetlenül telepített játékfelületekről egyaránt vezérelhető. Ilyenkor a berendezés tartalmazhat egynél több megjelenítő 14 készüléket és a kiértékelő 13 hálózat kimé- 30 neti SOI egysége és a megjelenítő 14 készülék bemeneti Síi egysége közé önmagában ismert hírközvetítő lánc van iktatva. Ez természetesen lehet vezetékes vagy vezeték nélküli egyaránt, lehet rádiófrekvenciás, lehet műholdas hírátvitel stb. 35 Másrészt mód van arra, hogy az egyszer kiértékelt játszmák (egyéb folyamatok) demonstrálásra alkalmas módon tartósan tárolhatók legyenek, akár a felvétel helyén, akár a lejátszás helyéa Ez oktató kabineteknél is igen jelentős előny, de pl. sakkszö- 40 vétségek részére is igen előnyös. Hiszen abból kell kündulni, hogy a visszajátszás alaphelyzetét nem szükséges minden egyes változathoz tárolni, az lehet állandóan külön tárolt stb. Tárolni csak a delta információkat szükséges, vagyis olyan csak kiolvas- 45 ható adattára, illetve adattárak seregére van szükség, melyeknél minden egyes fázisállapot tárolásához mindössze A ♦ B bites kapacitás szükséges akár megfelelő számú A + B bit kapacitású rekesz formájában, vagy egymáshoz rendelt egy-egy A kapacitású első 30 rekesz és B kapacitású második rekesz formájában. A reprezentálja a meződm terjedelmét bitben kifejezve, mely a mindenkori játékfelületet alkotó játékmezőknek eredő számától függ. Sakkjátszma demonstrálása esetén N = 64, így A = 2log 64 = 6 bit. 55 B a bábutípusra jellemző információ terjedelme bitben kifejezve. Minthogy példánknál a bábutípusok száma P = 2 x.6, B terjedelme 2log P= 2log 12, ami felkerekítve négy bit: Összesen tehát egy konfiguráció tárolásához egy hatbites és egy négybites szót 60 vagy összesen egy tizbites szót kell tárolni, az eredő rekeszterjedelem mindössze tíz bit és a tár teljes terjedelmét a lehetséges konfigurációk számának tíz bittel való szorzata adja. Már magának az alapmegoldásnak a RAM adattára is eszerint szervezendő, de 65 annál közvetlen hozzáférés lehetőségével sakkjátszma esetén 64x10 =640 bit a kapacitásigény. A tartós tároláshoz csak a beérkezéskor kell beírni a fázisonkénti egyedi változásokat egy csak kiolvasható tárba. Fázisonként tehát nincs szükség a teljes konfigurációt reprezentáló 640 bitre, hanem csupán 2x10 bitre, hiszen ha egyetlen bábuval lépünk, csak két játékmezőben lehet változás (ahonnal lépünk és ahová lépünk). Ha nem sakkjátszmáról vagy időben vett folyamatról van szó, illetve ha egy fázisban több tereptárgy változhat, két lehetőség van. Az egyik, hogy a tartós tároláshoz párhuzamosan nagyobb kapacitást biztosítunk, a másik, hogy több változást egymást követő lépésnek tekintve továbbra is fázisonként csak egy változást memorizálunk (ahogyan pl. a lapozásos kiolvasásnál történik, menetrendnél stb.). További kiteijesztés adódik abból, hogy az egyébként változatlanul kialakított felvevő és kiértékelő rendszernél a játékfelületet alkotó takarólapot cserélhetően alakítjuk ki. Ezzel a teljes rendszer olyan szolgáltató eszközzé válhat, melynek telephelyén különböző típusú demonstrációk megrendelhetők, s ennek megfelelően különböző típusú takarólapok és bábukészletek állnak rendelkezésre. Éppen a digitális adatgyűjtés, adatfeldolgozás és adatmegjelenítés feltételeiből adódik, hogy a cserélhető takarólapokat és bábukészleteket sem szükséges mindenképpen természetben tárolni. A felvétel helyén persze a természetben tárolt takarólap és bábukészlet a célszerű, pl. sakkjátszma, illetve oktatókabinet esetében más nem is képzelhető el. A visszajátszásnál azonban tetszőleges digitális megjelenítő eszköz (display) alkalmazható és ebben az esetben a különféle takarófelületek és bábukészletek is — TV monoszkóphoz hasonlóan - digitális képinformációként csak kiolvasható adattárban tartósan tárolhatjuk és onnan a vezérlőrendszer kívánság szerint kiolvashatja. Célszerűen az üyen készletek tartós tárolása pl. beégetéssel történhet. Szabadalmi igénypontok: 1. Demonstrációs berendezés játékfelületen mozgatott bábuk mindenkori helyzetének követőjellegű megjelenítésére — előnyösen N = 64 játékmezőt tartalmazó játékfelületen, P = 2 x 6 eltérő típusú összesen 32 bábuval játszott sakkmérkőzés szemléltetésére - bábutípus szerint szelektív jeladóval kialakított bábukészlettel, táblával, melynek játékfelületét alkotó takarólapja alatt játékmezőnként - egységes - jelérzékelő van elrendezve, a jel érzékelőkkel csatolt kiértékelő hálózattal és a kiértékelő hálózat kimeneteire csatlakozó megjelenítő készülékkel, azzal jellemezve, hogy a jeladó kétrészes, egyik része a valamennyi bábunál azonosan kialakított kapadtív adó (23), másik része a bábutípusonként eltérően gerjesztett permanens mágnes (22), a jelérzékelő (12) tartalmaz villamos és mágneses térre árnyékoló anyagból készült, a játékfelület felé mutató lezáró síkjában nyitott serleget (34), a nyitott lezáró síkban (vagy a lezáró sík környezetében, azzal párhuzamosan) elrendezett kapadtív érzékelőt (31) és a serleg (34) belsejében elrendezett mágneses érzékelőt
