178545. lajstromszámú szabadalom • Demonstrációs berendezés játékfelületen mozgatott bábúk követőjellegű megjelenítésére
9 178545 10 nak. A teljes DPRC ciklus végén kapott értékes adathalmaz beíródik a ciklusonként módosítható állapotmezőbe, mely a dklusonkénti megjelenítéshez szolgáltatja az állapotínformádókat és a soronkövetkező ciklushoz bázisadatokat. Az adatgyűjtési DAQC ciklust egymást követő Z (Z iá. 8) letapogatási SCNC ciklus alkotja, (9. ábra), minden SCNC ciklusban egymást követően - játékmezőnként, tehát összesen N-szer - SMPL mintavételt hajtunk végre. Egy mintavétel során egy 12 jelérzékelő pillanatnyi kimenőjeleit - a Kd kimenet egybites jelét a digitális DMUX multiplexeren, a K* kimenet analóg feszültségjelét az AMUX multiplexeren és ADC A/D-átalakítón át - beírjuk a RAM adattárnak a megfelelő sorrendű SMPL mintavételhez rendelt rekeszébe. Az első SCNG ciklus alatt tehát N darab (példánknál 64) ilyen rekeszbe írunk be. Ezt a folyamatot Z-szer ismételjük, a RAM adattár „letapogatási mező”-jében, összesen Z x N rekeszben minden egyes játékmezőről egymást követően vett Z darab minta áll rendelkezésre. Minél nagyobb a Z-szám, annál kisebb a hibalehetőség, ezért a Z számot olyan nagyra válaszíj uk, amilyen nagyot a megjelenítési ciklusidő, a mintavételi ciklusidő és a mintavételek eredő száma közötti összefüggés megenged. A mintavételi rekeszbe beírt digitális DW szó egy bitje a kapacitív 31 érzékelő által szolgáltatott S állapotbit. Ha a játékmezőn nincs bábu, S értéke iá. logikai 0, ha a játékmezőn vagy az annak kapacitív csatolóteréhez tartozó környezetében van bábu, S értéke pl. logikai 1. Egy további bit. a mágneses indukció előjelét (a bábu színét) reprezentálja. A digitális DW szó további bitjei digitális W„ számként a mágneses indukció pillanatértékét reprezentálják. Ha a Hali-feszültség értéktartományát pl. 256 (1 mV-nyi) inkrementumra bontjuk, akkor a kvantált, kódolt információ, a Wn szám terjedelme 8 bit. E példa szerint tehát egy mintavételi rekesz összesen 10 bites. Ha a teljes adatgyűjtési DAQC ciklus alatt a játékmező állapota változatlan (azon tartósan mozdulatlan bábu van vagy nincs bábu), az adott játékmezőhöz tartozó Z darab mintavételi rekeszben a W„ számok értéke azonos és az egyező helyiértékű bitek logikai értéke is azonos. Ha viszont a DAQC cikluson belül a játékos a játékmező csatolási terében kézben tart egy 11 bábut, a teljes mozdulatlanság valószínűsége 0-hoz tart, a ciklusban egy játékmezőre kapott Z darab W„ szám nem lesz azonosan egyenlő. A ciklus végén minden játékmezőre megalkotjuk a Z darab W„ szám W„A átlagértékét és azt összehasonlítjuk a Wn számokkal. Ha legalább egy Wn szám a W„A átlagértéktől előirt AW határértéket (iá. 5%) meghaladó mértékben eltér, akkor ebben az adatgyűjtési DAQC ciklusban az adott játékmező 12 jelérzékelője mozgásban levő bábu szórt terét is érzékelte és erre a játékmezőre nézve az ebben a djdusban kapott információt nem vesszük figyelembe, az állapotmezőben az utolsó zavartalan ciklusban kapott W„ szám marad. Ha a Z darab W„ szám egyike sem lép ki a tűrésmezőből, a ciklusban kapott W„ as WnA számot a kiértékelő hálózat elfogadja és a RAM adattár állapotmezejének megfelelő rekeszébe az beíródik. Ebből következik, hogy az áflapotmezőbcn játékmezőnként csak egy rekesz szükséges, abba az S állapotbitet nem kell betárolni és a Wn számot sem kell 8 bittel kifejezni, elég 1 ♦ 2log7 bit (szín♦ hét lehetséges állapot ún. üres mező, illetve hatféle bábutípus valamelyikének jelenléte). A rekesz terjedelme tehát B = 4 bit > MogP > 1 + *log7. A rekeszeim terjedelme pedig e példakénti kivitelnél A = 2logN = 6 bit. Kövessük most a hibaellenőrzési folyamatot all. ábrán egyetlen játékmezőre nézve, majd hibátlan információ esetén az értékes állapotjel képzését. Az első 101 lépés a logikai S állapotbitek összehasonlítása. Ezt logikai döntés követi az S állapotbitek egyezése vagy különbözősége alapján. Ha nem egyeznek (120A döntés), az adott játékmezőre vonatkozó lépések fennmaradó sorozata ebben a DPRC ciklusban elmarad, a feldolgozás a következő játékmezőre tér át. Az S állapotbitek különbözősége ugyanis hibás demonstrálást okozó „átmeneti állapot”-« utal, melyet nem továbbítunk a megjelenítő 14 készülékhez, s mellyel nem helyesbítjük a RAM adattár állapotmezejét. Az adott játékmezőt a megjelenítő 14 készülék továbbra is az előző zavartalan ciklusban ábrázolt állapotban mutatja. Ha az S állapotbitek egyeznek (102B döntés), a következő lépés újabb logikai 103 döntés. Ha az egyező S állapotbitek értéke logikai 0, a feldolgozás adatátviteli 109 ciklusra ugrik, majd onnan kilépve a feldolgozás a következő játékmezőre tér át (109A ciklus). Az adatátviteli 109 ciklusban „mező üres” információ átvitele történik, mert erre utal az S állapotbitek logikai 0 értéke. Ha az S állapotbitek értéke egyaránt logikai 1 (103B döntés), a folyamatábra szerinti következő lépés a 104 átlagérték-képzés. Ebben a lépésben a kiértékelő 14 hálózat az egy-egy játékmezőre vonatkozó Z darab Wn szám átlagát számítja ki, majd a számított átlag alapján eltérési számot képez. A számított átlagot W„A-val, az eltérési számot AW-vel jelöljük. A következő 105 lépés minden egyes Wn számnak a számított WnA átlagértéktől való eltérésének kiszámítása, és az egyes eltéréseknek az eltérési AW számmal való összehasonlítása. Ezt a 105 lépést újabb logikai 106 döntés követi annak alapján, hogy a mintavételezett adatokban van-e olyan W„ szám, amely a számított W„A átlagértéktől pozitív vagy negatív irányban jobban eltér, mint az eltérési AW szám. Képletszerűen a döntés alapja a (WnA—Wn) > (AW) állítás igaz vagy hamis vdta. Ha az állítás hamis, vagyis a Wn számok valamelyike a AW szám abszolút értékénél nagyobb mértékben tér el a számított átlagtól (106A döntés), az eredmény ismét hibás kijelzést okozó átmeneti állapotra útid, és a feldolgozás az előbbiekben már ismertetett módon halad tovább (109A ciklus). Az adott mezőre vonatkoztatva kijelzésváltozás nincs, a feldolgozás áttér a kővetkező mezőre. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
