178513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz tisztítására

3 178513 4 E módszernél nem alakítható ki a fmomeloszlásű részecskék agglomerációja olyan szuszperizióban, amelyben a koncentráció 10 g/litemél kisebb. Éppen ezért e módszer gyakorlati megvalósításánál arra van szükség, hogy ehhez kapcsolódóan egy sűrítő-ki- 5 csapó módszert is alkalmazzunk utókezelésként a pelyhes csapadék elkülönítésére és ennek 10g/literre vagy ennél nagyobb koncentrációra való besűríté­sére. Ez a módszer egészében alkalmatlannak bizo­nyult kis mennyiségű szilárd szuszpendált anyagot10 tartalmazó szuszpenziók, így folyóvizek, tavak és hasonlók vizei esetében. A találmány elsősorban szilárd szuszpendált anya­gokat, így agyagféleségeket, fémérceket és hidroxi­­dokat, szerves és szervetlen anyagokat és hasonlókat^ 10 g/litemél kisebb koncentrációban tartalmazó szuszpenzióLól történő elkülönítésére alkalmas új szilárdanyag-folyadék elválasztási eljárásra vonatko­zik, amely sziláid anyagok szilárdanyag-folyadék el­különítése a hagyományos módszerekkel nem volt 20 megfelelő. A találmány szerinti szilárdanyag-folya­dék elválasztási eljárás értelmében a szilárd szuszpen­dált anyagot át tudjuk alakítani lényegében gömb alakú, nagy fajsúlyú, nagy részecskeméretű és ezek pelyhes csapadékától teljesen eltérő tuhgdonságú 25 tömeggé, ezt azután egy felülúszó résztől a flokku­­láló-kicsapásos módszerhez képest minden várako­zást felülmúló 5—10-szeres elválasztási sebességei el tudjuk különíteni, ugyanakkor kitűnően besűríthető és vízzel jól extiahálható iszapot kapunk. 30 A találmány másrészt arra irányul, hogy eljárást biztosítson valamely szuszpenziónak egyszerű és gaz­daságos készülékkel való kezelésére, amelynek során lényegében valamely leülepedett nagy molekulasúlyú flokkuláló szert, amelyet általában a szokásos 35 módszereknél használnak, távolítunk el a kezelt szuszpenzióból és a keletkező iszap vízzel való extra­­hálhatóságát, valamint a kezelés hatásosságát jelentő­sen növeljük anélkül, hogy valamely homokszűrő eszközt alkalmaznánk, amely mint ismeretes, a szó- 40 kásos flokkuláló-kicsapásos módszer utókezelése so­rán szükséges egy esetleges másodlagos szennyeződés megelőzésére. Ahogy az előzőekben leírtuk, a fennálló jelleg­zetességek biztosítják a feladatok megvalósíthatósá- 45 gát A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy a szilárd szuszpendált anyagot kis koncentrációban mégpedig 10 g/litemél nem nagyobb mennyiségben, tartalmazó szuszpenzióhoz valamely szervetlen fémsó flokkuláló szert adunk olyan mennyiségben, 50 amely elegendő az említett szilárd szuszpendált anyag flokkulálására, beadagolunk továbbá 0,5 ppm mennyiségű vagy ennél több szerves nagy mdekula­­súlyú flokkuláló szert is még mielőtt az említett szervetlen flokkuláló szer valójában teljessé tenné a 55 fémionnak a megfelelő fémhidroxiddá való átalaku­lását, így az említett két flokkuláló szenei % mó­don megnövelt folyadékban a részecskekoncent­rációt lOg/liternél nagyobb értőién tartjuk, vala­mely lapátos keverővei vagy hasonló eszközzel túr- 60 bukns áramlást létesítünk az említett folyadékot tartalmazó edényben, a részecskék turbulens áram­lása mellett felfelé menő áramlást alakítunk ki an­nak érdekében, hogy biztosítsuk az említett részecs­kéknek a folyadékkal való érintkezését és a réczecs- 65 kéket szemcsékké alakítsuk, az így kialakított szem­cséket a turbulens áramlás segítségével összegyűjtjük, a folyadékot felfelé menő áramoltatással elkülönít­jük, miközben a szuszpenziót felszínen úszó anyaggá alakítjuk és a szilárd szuszpendált anyagot jól sűríthető és vízzel jól extrahálható masszaként eltá­volítjuk. A leírásban és az igénypontokban használt „szer­vetlen fémsó flokkuláló szer” elnevezés olyan rea­genst jelöl, amely egy szuszpenziót labilissá tesz és megkönnyíti az ütközést ennek részecskéi között. A találmány szerinti eljárás során alkalmazható szervet­len fémsó flokkuláló szerként alumíniumszulfátot, polialumíniumkloridot, ferriszulfátot, ferrikloridot, ferroszulfátot és magnéziumkarbonátot említhe­tünk meg. Hasonlóan az itt használt „szerves nagymolekula­­súlyű flokkuláló szer” megjelölésen olyan fajta rea­genst értünk, amely meghatározott körülmények között meglehetősen nagy kötőerőt biztosit az elő­zőekben említett szervetlen fémső flokkuláló szerrel való reakció során. Ilyen szerves nagymcáekulasúlyú flokkuláló szerek példáiként poliakrilamidokat, e po­­liakrilamidok részlegesen hidrolizált vegyületeit, nátriumpoliakrilátot és hasonló vegyületeket említ­hetünk. A találmány szerinti eljárásban jellegzetes össze­függés van a szerves flokkuláló szer molekulasúlya és a szilárd szuszpendált anyag szemcsékké alakulása között. Avégett, hogy a szilárd szuszpendált anyag hatásos szemcsézettségét éljük el, a szerves flokku­láló szer molekulasúlyának legalább 500 000-es nagyságrendűnek vagy nagyobbnak kell lennie. Ha a molekulasúly egymilliónál nagyobb, a szemcsékké­­-alakulás hatásosabb lesz, 5—6 milliós mdekulasúlyú flokkulálószer pedig rendkívül jó hatást biztosít a szemcsékké alakulás folyamatában. Az elmondottak értelmében tehát a találmány szerinti eljárás során alkalmazásra kerülő szerves nagymdekulasúlyú flok­kuláló szemek legalább 500 000-es, előnyösen azon­ban egymilliós vagy nagyobb mdekulasüllyál kell rendelkeznie. A gyakorlatban a szuszpenzió kezelésére a talál­mány szerinti eljárás során egy szemcséző-elválasztó készülékre van szükség. Ez egy hengeres edény, amely az aljától a teteje felé haladva rendre a követ­kező részekkel rendelkezik, illetve részekből áll: egy betápláló vezetékkel vagy elosztó csővel a tisztí­tandó folyadék bevitelére és egy adagoló vezetékkel a flokkuláló szer betáplálására, mindkettő az edény alján van elhelyezve, áll továbbá egy keverő-szem­­cséző szakaszból, amely egy túlfdyócsővel van ellát­va, ez annak a kezelt szuszpenziónak a túlfolyását teszi lehetővé, amely e felett helyezkedik el, vala­mint többfokozatú keverőként lapátkerekek vannak ehhez képest horizontálisan elhelyezve, végül az edény egy félülúszó szakaszból áll, amely az említett keverő-szemcséző szakasz felett helyezkedik el. A reakció előrehaladása a folyadékban valamely önmagában ismert módszerrel követhető, amelynek során a fdyi dákból a flokkuláló anyagok hozzáadása után előre meghatározott időközökben mintát ve­szünk és a kivett mintát közvetlenül a kivétel után szűrőpapíron átszűrjük annak érdekében, hogy meg­határozzuk a fémkoncentrációt a folyadékban, így 2

Next

/
Thumbnails
Contents