178505. lajstromszámú szabadalom • Készülék a foggyökérkezelő eszközök fogcsatornabeli helyzetének meghatározására és digitális kijelzésére

MAGYAR nbpköztarsasag SZABADALMI LEÍRÁS 17850: Bejelentés napja: 1979. V. 14. (DE-994) Nemzetközi osztályozás: A 61 C 3/00, ORSZÁGOS Módosítási elsőbbsége: 1980. V. 06. (05763/1980) Közzététel napja: 1981. IX. 28. G 01 R 27/00 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. III. 31. dr. Déry Tibor fogszakorvos és Madocsay Attila okleveles villamosmérnök, Budapest Készülék a foggyökérkezelő eszközök fogcsatomabeli helyzetének meghatározására és digitális kijelzésére 1 A találmány tárgya készülék a fogorvosi gyakor­latban használatos foggyökérkezelő eszközök fogcsa­tomabeli helyzetének meghatározására és digitális ki­jelzésére. A fogorvosi tevékenység legjelentősebb műveletei- 5 nek egyike és a foggyökérkezelés során a legfonto­sabb feladat a pulpa által elfoglalt fogbélűmek és a gyökércsatomák hosszának teljes egészében történő feltárása. A gyökércsatomák ilyen jellegű vizsgálatai azonban röntgenológiai módon a vetülési és anató- 10 miai változatok miatt a kellő pontossággal elvégez­­hetőknek nem bizonyultak. A foggyökércsatomák végleges betömése előtti és csiramentesítése végett szükséges és elvégzendő fontos műveletek a gyökércsatorna tisztítása (szondázása), a gyulladásos is szövetek eltávolítása, a gyökércsatoma és csúcsnyílás tágítása. A gyökérkezelés mechanikai eszközökkel végzett műveletei által okozható roncsolások, túltágitások, a töméskörzeti szövetek sérülései stb. esetenként elke- 20 rülhetetlenül a fog eltávolítását tennék szükségessé. A gyökércsatoma hosszának megállapítására meg­oldásként kézenfekvőnek látszott a gyökérkezelés el­végzésére használatos mechanikai eszközök mérőműszerkén ti felhasználása. Egyik első megoldás- 25 ként a gyökércsatomába vezetett és hegyével a gyökércsúcsig érő tűt a fog rágó felszínének támasz­tott csipesszel megfogva kihúzták a csatornából és lemérték, majd újabb megoldásként gumikorongot "'agy ráhúzható ütközőt helyeztek a gyökérkezelő 30 2 tűre és azt első ízben a gyökércsúcsig bemélyítve, használatának megfelelő helyzet alapján állapították meg a tűhegy és az ütköző gyűrű közötti távolságot a következő műveletek számára is (lásd Adler-Zá­­ray—Bánóczy: „Cariologia és endodontia” Budapest, 1978-ban megjelent szakkönyv 286-87. oldalain). Az ilyen mérések azonban körülményesek és pontos értéket nem szolgáltatnak. Az irodalomból ismeretesek oly készülékek is, melyeknél a gyökércsatomaba vezetett gyökérkezelő eszköz helyzete a fog anyagának vezetőképessége és az eszköz közötti ohmikus ellenállás változása alap­ján állapítható meg. E készülékek lz :-p. az elven működnek, hogy a fog anyagának vezetőképessége az eszköznek a gyökércsúcshoz viszonyított behato­lási mélységével arányosan változik, amely érték a gyökércsúcsnál viszonylag állandó. Az ellenállás változását skálamutatós műszer jelzi. Az elhalt fog­bél nagyobb ellenállást mutat, mint az élő és az emiatt eltérő mutató kijelzések csak szubjektív, illet­ve összehasonlítási alapon vagy becsléssel értékelhe­tők, de sem a csatornák hosszára, sem a pulpa által elfoglalt fogbélüregek változásaira pontos adatokat nem szolgáltatnak. Az ismertetésként említett módszerek és készü­lékek felsorolt hátrányaik mellett a foggyökérkeze­­lésá műveletekkel kapcsolatos veszélyek teljes kikü­szöbölését sem biztosítják. A találmány célja, hogy a felsorolt hátrányok megszüntetése mellett a mérési eredmények Id ért é-178505

Next

/
Thumbnails
Contents