178502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás energiatároló berendezés üzemeltetésére, főleg belsőégésű, Diesel járművek számára
3 178502 4 sűrített levegővel a motorban expanzió útján munkát végeztetünk. A találmány szerinti eljárás azon a felismeré sen alapszik, hogy a fékezés ideje alatt a jármű mozgási energiája feleslegessé válik és a fékekben 5 hővé alakul. Ezért a fékezés ideje alatt a járművek motorja levegősűrítőként használható fel, mivel a motor az alapjáratnak megfelelően kevés üzemanyagot éget el, tehát a sűrített levegőben csak kevés füstgáz van, illetve a mozgási energia külön komp- 10 resszort is meghajthat, amely tiszta levegőt sűrít. Ennek a mozgási energiának nyomási energiává alakítására a jármű eredeti motorját is felhasználhatjuk úgy, hogy a jármű lassításának kezdetétől a kipufogó vezetékbe iktatott, alkalmasan vezérelt és 15 megfelelően kialakított szelepen keresztül a motoron átáramló - égéstermékekkel alig keveredett - levegőt megfelelően méretezett tartályba vezetjük, a lassítás befejezéséig, illetve a motor alapjárati fordulatszámának, vagy a tartály megengedett üzemi nyomá- 20 sának eléréséig. A jármű gyorsításának kezdetéig a sűrített levegőt a szeleprendszer megfelelő vezérlése útján a tartályban tároljuk. A gyorsítást kezdetekor a sűrített levegőt alkalmasan vezérelt, megfelelően kialakított sze- 25 lepen keresztül, a szívócsatomán át a motorba vezetjük. A gyorsítási szándék megszűnésekor (a hagyományos gázpedál felengedésekor) vagy a tartályban levő levegő nyomásának a motor feltöltési nyomásától függő bizonyos értékre csökkenésekor a tartály 30 kiömlőszelepe zár és a motor szívóvezetékét az eddig is ismert módon az atmoszférikus levegővel köti össze. A mellékelt rajz (1. ábra) a találmány szerinti eljárás egy célszerű foganatosítási módját semati- 35 kusan ábrázolja. Az energiatároló szerepét a 2 légtartály látja el. A 2 tartály az 1 és 3 szelepen keresztül kapcsolódik a jármű 5 motorjához, mégpedig az 1 tartálytöltő szelep az 5 motor és a 6 kipufogódob közé, a 3 40 tartályürítő, illetve a motortöltő szelep pedig az 5 motor előtti 7 szívócsőbe az esetleges másik (állandó üzemi) töltőberendezés mögé kerül. A 2 tartályon levő 4 és 8 nyomásérzékelők az 1 és 3 szelepek vezérlésében játszanak szerepet. A ta- 45 lálmány szerinti berendezés működése a következők szerint történik: A jármű lassításakor az 5 motor által sűrített égéstermékekkel alig kevert levegőt az 1 szelepen keresztül a 6 kipufogódob helyett (amely felé a 50 levegő útját lezárja az 1 szelep) a 2 tartályba vezetjük. A szelep vezérlésének módja a konkrét jármű adottságaitól függ és azon belül bizonyos határok között (fordulatszám, nyomás stb.) változhat. A 3 szelep a tartályt zárja amikor az 1 szelep nyitott a 55 tartály felé. A 2 légtartályon elhelyezett 4 nyomásérzékelő a megengedett üzemi nyomás elérésekor a tartály töltését megszünteti a szelep vezérlésbe való beavatkozással. A 2 légtartályt a jármű gyorsításáig az 1 és 3 szelepek lezárva tartják. 60 A jármű gyorsításakor a 3 szelep a 2 légtartályból a sűrített levegőt az 5 motorba engedi, miközben a 7 szívócsatomát az atmoszférikus nyomású levegő, dl. az állandó üzemi feltöltő felől lezáija. A 3 szelep vezérlése a konkrét jármű adottságaitól függ. A 3 szelep köti össze a 2 légtartályt az 5 motorral, amíg a járművet gyorsítani akarjuk, azaz nyomva tartjuk a jármű gázpedálját, ill. amíg a 2 légtartályon levő 8 nyomásérzékelő a 3 szelep vezérlésébe be nem avatkozik és az 5 motort lekapcsolja a 2 tartályról és össze nem köti a 7 szívócsatomán keresztül a szabad levegővel, ill. az állandó üzemi feltöltővel. Az 1 szelep a tartályt zárja, amikor a 3 szelep nyitott a tartály felől. Mint látható az eljárást foganatosító berendezés egyszerű, kevés alkatrészből áll, hagyományos technológiával előállítható, már üzemelő járműre utólag felszerelhető. A jármű motorjától nem von el akkor teljesítményt, amikor arra a járműnek szüksége van, viszont felvesz energiát, amikor a tömegek mozgási energiáját el kell vonni, mert a járművel lassítani akarunk. Ez utóbbi energiaelvonással kíméli a jármű fékberendezését, úgy, hogy a motor által ilyenkor végzett sűrítési munka a motornak a szokásos mo torfékes, dl. kipufogófékes üzemhez képest többletigénybevételt alig jelent. A jármű szándékolt gyorsításánál a légtartályból bevezetett sűrített levegő a motorban expandálva munkát végez, másrészt az alacsony fordulatszám tartományban adott nagy feltöltés a motor nyomatékét a kompresszióviszony bekövetkező emelkedésével megnöveli, a motor hatásfokát javítja, légszennyezést csökkenti, fajlagos üzemanyagfogyasztását csökkenti. Az alacsony fordulatszámokon megnövelt nyomaték a jármű gyorsulását javítja, miáltal az egyre növekvő forgalom által keltett nagyobb gyorsulásigényt a meglévő motor ki tudja elégíteni. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás energiatároló berendezés üzemeltetésére főleg belsőégésű, Diesel-üzemű járművek számára, azzal jellemezve, hogy a jármű mozgási energiájának nagy részét a fékezési periódusban saját motorának kompresszorként! alkalmazásával, illetve külön kompresszor alkalmazásával sűrített levegőben tárolja, és a gyorsítási periódusban a motor feltöltésére és expanziós munka végzésére hasznosítja. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mozgási energiából átalakított nyomási energia tárolására külön tárolótartályt használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mozgási energiából átalakított nyomási energia tárolására a járművön meglevő féklevegő tartályt használjuk. 4. Az 1., 2., 3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy nem a jármű eredeti motorját használjuk kompresszorként, hanem külön kompresszort alkálmanmlr 1 rajz, 1 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2 824573 - Zrínyi Nyomda, Budapest