178479. lajstromszámú szabadalom • Távmérő műszer

5 178479 6 mazását teszi fölöslegessé, hanem a fölmérendő ob­jektumok mérés céljára történő állványozását, a mechanikus mérőeszközök, pl. mérőszalagok haszná­latát, és minden olyan tevékenységet, ami a megmé­rendő távolság végpontjainak fölkeresésével jár. 5 A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon a talál­mány szerinti távmérő műszer elvi vázlatát tüntettük föl. A műszer a kisméretű, lapos és akár zsebben is10 viselhető 1 házba van belefoglalva. Az 1 ház belse­jében — célszerűen annak szimmetriatengelye köze­lében - helyezkedik el a 6 kényszerpálya. Ennek mentén vannak a távolságmérés végrehajtására szol­gáló optikai elemek, így a 7 átlátszatlan sík tükör,15 valamint a két darab 5 félig fényáteresztő sík tükrök elhelyezve. Mind a 7 átlátszatlan sík tükör, mind pedig az 5 félig fényáteresztő sík tükrök síkjai a mérővezeték szerepét betöltő 6 kényszerpálya 6a tengelyével megközelítőleg 45°-os szöget zárnak be. 20 A műszer 1 házának azon a részén, ahol a két darab 5 félig fényáteresztő sík tükör foglal helyet, van elhelyezve az irányzandó tereptárgy, illetve a mérendő távolság felé néző műszeroldalon két darab 2 irányzó nyílás, míg az 1 háznak ezzel ellentett 25 oldalán ugyancsak két darab 3 betekintő nyílás. A 2 irányzó nyílások és a 3 betekintő nyílások geomet­riai középpontjainak összekötő egyenesei képezik a műszer 4 irányzó vonalait. A 4 irányzó vonalak merőlegesek a 6 kényszerpálya 6a tengelyére és a 30 vele való metszéspontjaikban vannak fixen beépítve az 5 félig fényáteresztő sík tükrök. A 2 irányzó nyílásból, a 3 betekintő nyílásból és ennek megfelelően a 4 irányzó vonalból minden műszer esetében annyi van, ahány különböző 35 méréshatárral kívánjuk a távmérő műszert kialakí­tani. Az eltérő méréshatárokat a 6 kényszerpálya mint mérővezeték mentén mérhető — egymástól független — belső alapvonalak határozzák meg. A belső alapvonalak számával megegyező S félig 40 fényáteresztő sík tükrök a 6 kényszerpályához ké­pest mindig mozdulatlan helyzetben vannak a műszerbe beépítve. A méréshatárok változtatására a 2 irányzó nyílás közelében elhelyezett 9 átállító szerv szolgál, melynek állítási helyzetei természe- 45 tesen megegyeznek az 5 félig fényáteresztő sík tükrök és velük együtt a műszer belső alapvonalainak számával. A műszer el van látva egy a 7 átlátszatlan sík tükör fokozatmentes beállítására, tehát a mérőveze- 50 tékül szolgáló 6 kényszerpálya mentén való finom helyzetszabályozásra alkalmas mozgató mecha­nizmussal. Ez a mozgató mechanizmus legegysze­rűbben a rádióknál alkalmazott megoldáshoz ha­sonló 10 forgató tárcsából, valamint a 12 terelő 55 tárcsák mentén vezetett végtelenített 11 skálazsi­nórból lehet kialakítva. A 10 forgató tárcsa mozga­tásával a 7 átlátszatlan sík tükröt a 6 kényszerpálya mentén elhelyezett távolságléptékű 9 mérőskála mentén mozgatni tudjuk. 60 A mérés a műszer segítségével a következő mó­don történik. A 2 irányzó nyílások valamelyikén keresztül betekintünk, és a 4 irányzó vonalat a kívánt tárgyra ráirányítjuk. A tárgyat a 4 irányzó vonalban elhelyezett 5 félig fényáteresztő sík tükrön 65 keresztül közvetlenül is látjuk, de leképződik az - megtört „útvonalon” - a 7 átlátszatlan sík tükör segítségével is. A két kép mindaddig nem esik egybe, amíg a 10 forgató tárcsa segítségével a 7 átlátszatlan sík tükröt megfelelő helyzetbe nem hozzuk. A két kép egyesí­tésekor a 9 mérőskálán leolvashatunk egy távolságot, amely az irányzott tárgy távolságának mérőszámával arányos. Itt jegyezzük meg, hogy az 5 félig fényáteresztő sík tükröknek mindenképpen 45°-os szöget kell be­­zámiok a 6 kényszerpálya 6a tengelyével, a 7 átlátszatlan sík tükör azonban ettől eltérő szöghely­zetű. A 7 átlátszatlan sík tükör szöghelyzete a műszer összeállítása után már nem változtatható, és a mozgatás során mindig önmagával párhuzamos helyzetben maradva tolódik el a 6 kényszerpálya és vele együtt a 9 mérőskála mentén. A 7 átlátszatlan sík tükör ezen előre meghatározott szöghelyzete szabja egyébként meg azt, hogy valamely valóságos a térben megmérendő távolsághoz a műszerben mek­kora ún. alapvonalhossz tartozzék. Lehetőség van arra is, hogy optikai elemekként sík tükrök helyett prizmákat alkalmazzunk, a műszert kettőnél több méréstartományban való mérésre is alkalmassá tegyük és adott esetben több mérőskálával lássuk el. A találmány szerinti távmérő műszer segítségével építészeti felméréseknél, földmunkáknál, terepren­dezéseknél, erdészeti és mezőgazdasági munkáknál gyors és megbízható távolságméréseket lehet egy­szerű módon és olcsó eszközzel végrehajtani. Különösen kedvező, ha a mérési eredményeket matt papírra készült fénykép pozitívra jelöljük föl, mert ennek segítségével sem ún. manuálé készítésére, sem más helyszíni rajzolási munkára nincs szükség. Szabadalmi igénypontok: 1. Távmérő műszer távolságoknak, illetve hosszú­sági méreteknek optikai úton való meghatározására, amely műszer befoglaló házat, a házban elhelyezett, a lemérendő távolság, illetve hosszúság végpontjainak a műszer látómezejébe való bevetítésére alkalmas irányzó szerveket, a távolságmérés trigonometriai úton való végrehajtására alkalmas változó nagyságú belső alapvonalat, valamint a meghatározni kívánt távolság mérőszámának leolvasására alkalmas szerve­ket tartalmaz, a háznak a mérendő távolság felé néző oldalán legalább két irányzó nyílás, az ezzel átellenes oldalán hozzájuk tartozó betekintő nyílá­sok vannak, minden irányzó nyílás és a hozzá tar­tozó betekintő nyílás összekötő egyenese a műszer egy-egy irányzó vonalát képezi, és mindegyik irány­zó vonal mentén részben fényvisszaverő, részben fényáteresztő tulajdonságú optikai elem, célszerűen félig fényáteresztő sík tükör van a házba elmozdu­lásmentesen beerősítve, a ház belsejébe az irányzó vonalakra merőleges mérővezetéket képező kényszer­­pálya van beépítve, a kényszerpálya (6) mentén pe­dig önmagával párhuzamosan eltolható, az irányzott tárgyat vagy pontot a műszer közös látómezejébe bevetítő optikai elem, pl. totálreflexiós prizma vagy 3

Next

/
Thumbnails
Contents