178479. lajstromszámú szabadalom • Távmérő műszer

178479 MAGTAB N£niOZTAmSASAG LEfRÄS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. 1. 12. (BU 912) SZABADALMI Nemzetköri osztályozás G 01 C 3/24 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. III, 31. Feltalálók: Szabadalmas di. Zádor Mihály okleveles építészmérnök 40%, dr. Wenzel Gottfriedné okleveles Budapesti Műszaki Egyetem, gépészmérnök 40%, dr. Szabó Jánosné okleveles építészmérnök 20%, Budapest Budapest Távmérő 1 A találmány távmérő műszer távolságoknak, illet­ve hosszúsági méreteknek optikai úton való megha­tározására. A műszer befoglaló házat, a házban elhe­lyezett, a lemérendő távolság, illetve hosszúság végpontjainak a műszer látómezejébe való bevetité- 5 sére alkalmas irányzó szerveket, a távolsági mérés trigonometriai úton való végrehajtására alkalmas változó nagyságú belső alapvonalat, valamint a meg­határozni kívánt távolság mérőszámának leolvasására alkalmas szerveket tartalmaz. A háznak a mérendő 10 távolság felé néző oldalán legalább két irányzó nyílás, az ezekkel átellenes oldalán hozzájuk tartozó betekintő nyílások vannak. Minden irányzó nyílás és a hozzá tartozó betekintő nyílás összekötő egyenese a műszer egy-egy irányzó vonalát képezi. Mindegyik is irányzó vonal mentén részben fényvisszaverő, rész­ben fényáteresztő tulajdonságú optikai elem, célsze­rűen félig fény áteresztő sík tűkor van a házba el­mozdulásmentesen beerősítve. A ház belsejébe az irányzó vonalakra merőleges mérővezetéket képező 20 kényszerpálya van beépítve. A távolságok meghatározásának régi és hagyo­mányos módszere az, melynél valamilyen mérő­eszköz (mérőléc, mérőszalag, zsinór stb.) segítségével 25 a lemérendő távolság végpontjait összekötő egyenes mentén mérőpályát képezünk, és a távolságot a mérőeszköz és a lemérendő távolság egymáshoz vi­szonyított nagysága szerint egy vagy több lépésben lemérjük. j0 műszer A geodéziai műszereknek sajátságos családját al­kotják a távmérők vagy más szóval tahiméterek, amelyek különböző jellegű távolságmeghatározási feladatok elvégzésére alkalmasak anélkül, hogy a le­mérendő távolság végpontjait föl kellene keresni A műszaki gyakorlatban sokszor előfordul, hogy nincs mód a hagyományos „mechanikus” távolság­­mérés végrehajtására amiatt, hogy a lemérendő távol­ság egyik vagy mindkét végpontja megközelíthe­tetlen. Tipikus példája ennek a magassági méretek meghatározásának feladata is. Ezekben az esetekben minden további nélkül mód van a műszeres távolság­­mérésre az említett geodéziai műszerek segítségével. Erdészeti, telekfölmérési, vízrendezési, folyó­szabályozási, építészeti (pl. műemlékvédelmi) és me­zőgazdasági feladatok megoldása «órán gyakran van szükség gyors információt szolgáltató mérési ered­ményekre, melyeknél a megkívánt mérési pontosság azonban sokkal kisebb annál, mintsem hogy geodé­ziai távmérő műszer alkalmazása indokolt lenne. A kisebb pontossági igényű ti volságmegha tirozási fel - adatok esetében a geodéziai műszerek használata már csak azért sem célszerű, mert ezek drágák, kényesek, nagy súlyúak, kezdésük pedig bonyolult és ezért képzett szakembert kiván. Különösen gyakori az ilyen - általában csak cen­timéter nagyságrendű pontosságot megkívánó távolságmeghatározási feladat a műemlékek és általá­ban épületek, valamint tereptárgyak felmérésénél, pl. városépítési, városgazdasági felmérő munkáknál, 178479

Next

/
Thumbnails
Contents