178465. lajstromszámú szabadalom • Áttörhető térelhatároló építőelem

5 178465 6 vastagsági méretéhez igazodik. A szegélybordának a szomszédos elem felé néző oldala és a szomszédos elem között a többi elemek közöttivel azonos, pl. utószilárduló kötőanyag segítségével létrehozott ned­ves kapcsolat van kialakítva, és/vagy a szegélybor­dának a szomszédos elem felé néző oldalán a szom­szédos elemmel való kapcsolat, pl. hegesztett kötés létesítésére alkalmas egy vagy több kiegészítő sze­relvény van elhelyezve és/vagy a szomszédos elemek közé tömítő idomok vannak beiktatva. A szegély - bordának az utószilárduló kötőanyaggal érintkező részei felületnövelő tagokkal, pl. tüskékkel, fogakkal stb. vannak adott esetben ellátva. A palló végei közelében a szegélybordákba bebe­tonozott emelő fülek vannak elhelyezve. Az egyik határoló lap adott esetben hiányzik, a megmaradó határoló lap és a szegélybordák pedig U-keresztmet­­szetű teknőelemet alkotnak. Egy lehetséges kiviteli alaknál a határoló lapok mindegyike hiányzik, a szegélybordák pedig a födémpalló teljes hosszára ki­terjedő áttörést határoló hosszanti tartókat alkot­nak. A találmány szerinti térhatároló építőelem az is­mert megoldásokkal összehasonlítva számos és sok irányú előnnyel rendelkezik. A legfontosabb ezek közül az, hogy nagynyílású födémeknél használ­ható, tetszőleges helyen, tetszőleges méretű áttörés készíthető benne, és azt akár a gyártás során, akár a helyszíni építési munkák során egyszerű eszközökkel lehet kialakítani. Az építőelem nem csupán a vele azonos típusú födémelemek közé iktatható be, hanem gyakorla­tilag bármilyen födémelemmel társítható. Alkalmas emellett függőleges térhatároló elemként való alkal­mazásra is. Feszített voltából adódik az a kedvező helyzet, hogy lényegében csak hosszirányban vannak teherviselő erősítő betétei, és ez megkönnyíti az áttörések kialakítását. Kedvező az is, hogy határoló felületei külön va­koló réteget nem igényelnek, és így az elem önma­gában is esztétikailag kedvező megjelenésű. Az ele­mek hossza a statikai feltételeken belül tetszőleges lehet, és a gyártási hossz a keresztmetszet teherbí­rását nem befolyásolja. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajz alapján mutatjuk be közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti áttörhető térhatároló építőelem vázlatos keresztmetszete, a 2. ábra ugyanazon építőelem felülnézete, a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt III—III sík mentén vett keresztmetszet. Az 1. ábrán látható, hogy a térhatároló építőelem tényleges teherviselő részeit a 3 szegélybordák alkot­ják, amelyek az 1 fölső határoló lap, valamint a 2 alsó határdó lap útján vannak egymással összekötte­tésben. Az 1 és 2 határoló lapok közül bármelyik tetszőleges hosszban áttörhető vagy elhagyható. Mód van arra is, hogy szükség esetén az 1 és 2 határoló lapok mindegyikét eltávolítsuk, és ezáltal az egyet­len áttörhető térhatároló építőelem — példánk ese­tében födémelem - két önálló, egymástól független gerendává „esik széjjel ”. A 2. ábrán látható a kialakításnak azon sajátos­sága, hogy a 3 szegélybordák belsejében olyan 5 erősítő betétek vannak, amelyek mindegyike egyenes és egymással párhuzamos feszítő huzal vagy sodrott pászma. A 3 szegélybordák magassága igazodik a szomszédos födémelem magasságához, és vele ugyan­úgy kapcsolódik, mint ahogy az áttöréstől mentes többi födémelemek kapcsolódnak egymáshoz. Az építőelem 1 és 2 határoló lapjai között foglal helyet az egyetlen 4 üreg, amely szükség esetén alkalmas épületgépészeti vezetékek és/vagy szerelvé­nyek elhelyezésére. Az 1 és 2 határoló lap közül bármelyiket, vagy akár mindkettőt át lehet tömi. Ha csupán a fölső 1 határoló lapot törjük át, akkor teknőelemet, ha csak a 2 alsó határoló lapot törjük át, akkor alul bordás mennyezetkazettát kaphatunk, míg mindkét 1 és 2 határoló lap áttörése esetén a födémelem a már említett módon két önálló geren­dává válik. A 3. ábrán látható az építőelembe bebetonozott 6 emelő fülek, amelyek a 3 szegélybordákba nyúlnak bele, és legalábbis az építőelem végei közelében mindkét 3 szegélybordában és annak mindkét végén egy-egy darab van belőlük. Van lehetőség arra is, hogy a 6 emelőfüleket valamilyen az építőelem bel­sejében elhelyezett ún. betétkosárral kapcsoljuk össze, amelyek maguk is erősítő betéteket képeznek. Amennyiben a térhatároló építőelemeket 3 sze­gélybordáik mentén hegesztett kötéssel kapcsoljuk egymáshoz, úgy a 3 szegélybordák a 7 kiegészítő szerelvénnyel lehetnek ellátva. Arra is van lehetőség, hogy a szomszédos építőelemek nedves kapcsolattal és hegesztett kötéssel egyaránt össze legyenek erő­sítve. A találmány szerinti térhatároló építőelem univer­zális födémelemként használható, de alkalmazható függőleges síkú térelhatárolóként is. A magasépítésen kívül — különleges igények esetén — más területe­ken is alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. Áttörhető térhatároló építőelem, különösen nagyméretű áttörést lehetővé tevő térosztó vagy térlefedő funkciójú üreges palló, amely derékszögű paralelogramma i alaprajzú határoló lapokkal és ezek között elhelyezkedő, a palló hossziránya mentén ki­terjedő bordákkal és előnyösen feszített erősítő be­tétekkel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a palló belsejében egyetlen a palló hosszanti szélein elhe­lyezkedő szegélybordákkal (3) határolt üreg (4) van, a szegélybordák (3) vékony, de legalább 1 cm vastag­sági méretű, tetszőleges hosszúságban áttörhető ha­tároló lapokkal (1, 2) vannak összekötve, az erősítő betétek (5) egyenes, egymással párhuzamos hossz­irányú pászmák, melyek a szegélybordákban (3) fog­lalnak helyet. 2. Az 1. igénypont szerinti áttörhető térhatároló építőelem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a határdó lapok (1, 2) külső síkjai közötti távolság a vele szomszédos elemek vastagsági méretéhez iga­zodik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti áttörhető térhatároló építőelem kiviteli alakja, azzal jelle-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents