178463. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok továbbítására
178463 4 másrészt pedig a gáznemű közeg eltávolítására szolgáló eszköz nem kielégítően hatékony működése miatt. Ennek magyarázata a következő: 1. A gáznemű zóna intenzív utántöltődése a folyadékból kiváló gázok által a tartály viszonylag nagy keresztmetszeti felülete (kiválási felülete) miatt következik be. 2. A gáznemű közeg elszívási sebessége viszonylag csekély, mivel a gázelvezető cső másik vége olyan csővezetékbe van bekötve, amelyben a szivattyú által szállított folyadéknak csak egy része (és nem a teljes térfogata) áramlik. Ennek következtében nem tökéletes a gáznemű közeg eltávolítása a tartályból, és egy egyensúlyi szint áll be, vagyis az eltávolított gáz mennyisége egyenlő a fejlődő gázok mennyiségével, miközben a tartály felső részében egy meghatározott állandó gáztérfogat van jelen. Ily módon a szivattyú által folyamatosan szállított folyadékáram lényegesen kisebb a névleges teljesítménynél. Ezenkívül a folyadékáram folyamatosságának megszakadása a tartályban a gáznemű zóna következtében a szivattyú működését egyenetlenné, lüktetővé teszi. Ismert tovább .egy másik berendezés folyadékok továbbítására, amely szivattyúból, tartályból és továbbítandó folyadékkal töltött tárolóból áll, ahol a tartályt a szivattyú beindításához folyadékkal töltik fel. A szivattyút a fogyasztóval nyomóvezeték, a tárolóval pedig szívóvezeték köti össze. A szívóvezeték, amely keresztülvezet a szivattyú beindításához folyadékkal töltött tartályon, a tartály belső terével furatokon keresztül áll összeköttetésben, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy egyikük a tartály felső részében, másikuk pedig az alsó részében helyezkedik el. A berendezés szivattyújának beindításakor a folyadék elszívása az előzetesen feltöltött tartály alsó részén elhelyezkedő és a tartályt a szívóvezetékkel összekötő furaton keresztül indul meg. A tartály folyadékszintjének további süllyedésével a tartályban, illetve a vele összekötttetésben álló szívóvezetékben a vákuum mértéke akkora lesz, ami elegendő a folyadék tárolóból való kiszívásához és szívóvezetéken keresztüli szivattyúhoz juttatásához. A szívóvezetékben folyamatos, összefüggő folyadékáram alakul ki, és a gáznemű zóna, amelyet a tartály felső részében a szívóvezetékből oda kilépő levegő hoz létre, a szívóvezetékben áramló folyadékkal csak azon a furaton keresztül érintkezik, amely a tartály felső részét a szívóvezetékkel összeköti. Azáltal, hogy a szívóvezetékben a szállított folyadék folyamatos árama jön létre, a szivattyú stabil (lüktetésmentes) működését akkora folyadékmennyiség továbbítása mellett lehet biztosítani, ami csaknem eléri a névleges teljesítményt. Azonban a tartály felső részében elhelyezkedő és a tartályt a szívóvezetékkel összekötő furaton keresztül a folyadék, valamint az ebben levő gázok egy része kilép a tartály felső részében kialakuló gáznemű zónába. Annak következtében, hogy a tartály felső részében összegyűlt gázokat nem szítják el, a 3 tartályban és a vele kapcsolatban álló csővezetékben fokozatosan nő a gáznemű zóna térfogata, azaz csökken a tartály folyadékszintje, egészen a teljes kiürülésig. Ekkor az alsó furaton keresztül gáznemű közeg hatol a szívóvezetékbe és a szivattyú leáll. A szivattyú működésének újbóli beindításához a tartályt, valamint a tartály mögötti szívóvezetékszakaszt ismét fel kell tölteni. Ez csökkenti a berendezés teljesítményét és nehézkessé teszi üzemeltetését. A találmány szerinti megoldáshoz a második berendezés áll közelebb. A találmány által megoldandó feladat az eddigi berendezések hátrányos tulajdonságainak kiküszöbölése és olyan berendezés megalkotása folyadékok továbbítására, amelynek olyan eszköze van a gáznemű közegnek a szivattyú beindításához folyadékkal töltött tartályból való eltávolítására, amely a szivattyú stabil működését maximális szállítási teljesítmény mellett biztosítja. A kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy egy folyadékok továbbítására kialakított berendezésnél, amely szivattyúból, tartályból és a továbbítandó folyadékot tartalmazó tárolóból áll, és ahol a szivattyú be- illetve kimenete csővezetékek révén a tárolóval illetve a fogyasztóval van összekötve, a tartály pedig a szivattyú beindításához folyadékkal van feltöltve, mimellett felső és alsó része a szivattyú bemenetét a tárolóval összekötő csővezetékkel van összekötve, a találmány értelmében olyan csővel van ellátva a gáznemű közeg tartályból való elszívására, amelynek egyik vége a tartály legmagasabb pontjával van összekötve, másik vége pedig olyan csővezetékszakaszba van bekötve, amely a folyadékáram mozgásirányát tekintve a tartály után helyezkedik el és a bekötés úgy van kialakítva, hogy a gáznemű közeg a tartály belső teréből a csővezetékbe jutva a folyadékárammal együtt van továbbvezetve. A találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakja értelmében gáznemű közeget elvezető cső másik vége a szivattyú bemenetét a tárolóval összekötő csővezetékbe van bekötve. Ez a csatlakoztatási mód akkor célszerű, ha a szivattyú egy tisztítószerkezettel, például egy centrifugával van kombinálva (vagyis ha a szállítószerkezet egyúttal folyadéktisztításra is szolgál), hogy a folyadék, amely a gáznemű közeg elszívásának befejeztével megindul a. csőből, tisztítás céljából a tisztítószivattyú bemenetéhez kerüljön. Egy másik célszerű kiviteli alak értelmébén a gáznemű közeget elvezető cső másik vége a szivattyú kivezetését a fogyasztóval összekötő csővezetékbe van bekötve. Ez a csatlakoztatási mód akkor célszerű, ha a folyadék továbbítása tisztítás nélkül történik. A találmány szerinti berendezés folyadékok továbbítására viszonylag egyszerű szerkezeti kialakítás mellett biztosítja a szivattyú stabil működését és maximális teljesítményét a gáznemű közeg tartályból történő hatékony és teljes eltávolítása révén, amely tartály a szivattyú beindításához folyadékkal van feltöltve. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, ahol a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakjait tüntettük fel. A rajzon az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
