178461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-[(benzoli- ureido)-fenilacetamido]-3 metil-3-cefem-4-karbonsavak előállítására

3 178461 4 széles körben használatos cefalosporin-antibiotiku­­mok. A találmány szerint előállított vegyületek igen előnyösek in vivo beadva, a felszívódás, kiválasztás, eloszlás, anyagcsere stb. szempontjából, és igen nagy mértékben képesek megelőzni a baktériumfertő­zéseket. E tulajdonságaik következtében a találmány szerint előállított vegyületek mint baktériumellenes szerek használhatók. Az 1 általános képletű vegyületek közül azok, amelyekben R3 rövidszéniáncú alkanoiloxicsoport, nem csak önmagukban értékes vegyületek, hanem mint köztitermékek is használhatók, mivel a rövid­széni áncú alkanoiloxicsoportot eltávolítva olyan I általános képletű vegyületeket kapunk, ahol R3 hidroxilcsoport. Az I általános képletben az Rí rövidszénláncú allcilcsoport 1-4 szénatomos, amely lehet elágazó vagy el nem ágazó, például metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil- vagy terc-butil-csoport, előnyösen metil- vagy etilcsoport. Az R3 rövidszén­láncú alkanoiloxicsoport alkanoil-része 2—4 szénato­mos, lehet elágazó vagy el nem ágazó láncú, például acetil-, propionil-, n-butirü- vagy izobutiril-csoport, előnyösen acetilcsoport. Ha Rí rövidszénláncú alkilcsoport és R3 hidroxil­csoport, abban az esetben, ha a hidroxilcsoport a benzoilgyűrű 2- vagy 6-helyzetében van jelen, akkor az ureidocsoport labilis lesz, ez korlátozza az R3 szubsztituens helyzetét. Ezért, ha Rí rövidszénláncú alkilcsoport és R3 hidroxilcsoport, akkor az R3 szubsztituens a 3- és 4-helyzetekben, vagy a 4- és 5-helyzetekben van jelen. Rj és R3 más kombi­nációival kapcsolatban az R3 szubsztituens helyzete lehet 2- és 3-helyzet, 3- és 4-helyzet, 4- és 5-helyzet, 4- és 5-helyzet, 2-, 3-helyzet, vagy 2-, 3-helyzet. Előnyös a 2- és 3-helyzet, 3- és 4-helyzet, vagy a 4- és 5-helyzet. Az I általános képletben az R6 öttagú heterocik­lusos csoport lehet például 1,3,44iadiazol-, triazol­­vagy tetrazol-csoport, amely adott esetben egy vagy több rövidszénláncú alkilcsoporttal szubsztituálva lehet. A rövidszénláncú alkilcsoport 1—3 szénato­mos, elágazó vagy el nem ágazó láncú, például me­til-, etil-, n-propil-, vagy izopropilcsoport, előnyösen metil csoport. Mivel a találmány szerinti cefalosporin-származé­­koknak van egy karboxilcsoportja, ez a csoport különböző bázikus anyagokkal sókat tud képezni. Ezeknek a sóknak az előállítása ugyancsak a talál­mány oltalmi körébe tartozik. A találmány szerint előállítható sók például a szervetlen bázisokkal ké­pezett sók, így az alkálifém-, például nátrium- és káliumsók, az alkáliföldfém-, például kalciumsók és a szerves bázisokkal, például a prokainnal vagy di­­benziletiléndiaminnal képezett sók. Ezeket a sókat a szokásos módon állíthatjuk elő, vagyis a cefalospo­­rin-származék szabad karboxilcsoporlját az említett szervetlen vegy szerves bázisokkal kezeljük. A vegyületek 7-acetamido-csoportjában levő aszimmetrikus szénatom következtében a találmány szerinti vegyületek némelyike optikai izomerei, így DL-, D- és L-izomeijei alakjában is előfordulhat. Ezeknek az izomereknek az előállítása szintén a ta­lálmány oltalmi körébe tartozik. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módja szerint egy II általános képletű 7-amino-cefalospo­rint - ahol R4 és R5 jelentése a fenti és Y hidro­génatom, vagy a karboxilcsoport védőcsoportja - vagy reaktív származékát egy III általános képletű szubsztituált ureido-fenilecetsawal - ahol Rb R2, R3 és n jelentése a fenti — vagy reaktív származé­kával reagáltatunk, és ha Y védőcsoportot jelent, akkor ezt követően a védőcsoportot eltávolítjuk. A II általános képletű 7-amino-cefalosporinok reaktív származékai alatt olyan származékaikat értjük, amelyek 7-amino-csoportja reaktív formában aktiválva van. így például egy trimetilszililcsoport bevezetése a 7-amino-csoportba megfelel a szükséges amidképző reakció előidézéséhez. Ha egy II általános képletű vegyület Y védőcso­porttal rendelkezik, akkor ez a védőcsoport lehet a karboxilcsoporttal észtert képző csoport, így tri­­metilszilil- vagy benzhidrilcsoport. A karboxilcso­­porthoz kapcsolódó trimetilszililcsoport könnyen el­távolítható vízzel vagy alkohollal végzett kezeléssel, míg a benzhidrilcsoport trifluorecetsav segítségével. Az Y védőcsoport lehet még például valamely szerves vagy szervetlen bázis, amely a karboxilcso­porttal sót képes alkotni, ilyenek az alkálifémek, alkáliföldfémek és tercier aminok, így trietilamin, N-metil-piperidin, N-metil-morfolin, piridin és hason­lók. A sókat alkotó bázisokat savas kezeléssel távo­­lítjuk el. A III általános képletű szubsztituált ureido-fenil­­ecetsavak reaktív származékai a savaknak olyan származékai, ahol a karboxilcsoport a reakcióhoz aktiválva van. Ilyen származékok a savanhidridek, reaktív észterek vagy reaktív amidok. Az anhidrid lehet egy alifás karbonsavval, így pivalinsawal, tri­­ldórecetsawal vagy pentánsavval képezett vegyes anhidrid, alkflkarbonátokkal képezett vegyes anhid­­ridek, fenilfoszforsawal képezett vegyes anhidrid, aromás karbonsavakkal képezett vegyes anhidridek, továbbá észterek, így 1-hidroxi-benztriazolil-észter, 2,4-dinitrofenil-észter, N-hidroxi-szükcinimidil-észter, N-hidroxi-ftálimidíl-észter, pentaklórfenil-észter, fe­­nilazofenil-észter, cianometü-észter vagy metoxime­­til-észter, amidok, így imidazollal, triazollal, tetrazol­­lal vagy hasonlókkal képezett amidok. A III általá­nos képletű szubsztituált ureido-fenilecetsav reaktív származéka lehet egy savhalogenid is, ha a III álta­lános képletben R3 rövidszénláncú alkanoiloxi­csoport és Rj hidrogénatom. Ha olyan II általános képletű vegyületet haszná­lunk, ahol Y a karboxilcsoport védőcsoportja, akkor az amidképző reakciót jó hatásfokkal elvégezhetjük kondenzálószer, így karbodiimid, például NJí’-dicik­­lohexil-karbodümid, NjN’-dietil-karbodümid, N-ciklo­­hexil-N’-morfolinoetU-karbodiimid, N,N’-diizopropil­­-karbodiimid vagy hasonló szerek alkalmazásával anélkül, hogy a szubsztituált ureido-fenilecetsavat előzetesen reaktív származékká alakítanánk. Az amidképző reakciót általában oldószerben végezzük. A reakcióban használható oldószerek iners szerves oldószerek, így aceton, tetrahidrofurán, di­­metilformamid, piridin, acetonitril, dioxán, kloro­form, dildórmetán vagy etilacetát. A vízzel elegyedő oldószereket vizes keverékekként használhatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents