178446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3- diszubsztituált karbamidok és 1,2- diolok egyidejű előállítására
5 178446 6 nenseket célszerűen szobahőmérsékleten keverjük össze, és a reakcióhőmérsékletre való melegítést csak a reaktor lezárása után kezdjük meg. Kis molekulasúlyú aminok használata esetén nyomásálló készülék használata szükséges, ezzel szemben a magasabb forráspontú aminokkal légköri nyomáson, nyitott rendszerben vagy visszafolyatás közben végrehajtható a reakció. Ebben az esetben a keletkező II általános képletű 1,2-diol folyamatosan is kidesztillálható a reakcióelegyből. Megfelelő nyomásálló adagolóberendezések használata esetén a III és IV általános képletű kiindulási vegyületek a reakció hőmérsékletén is összekeverhetek és reagáltathatók. A reakció befejeződése után az I és II általános képletű végtermékeket a szokásos módon, például szűréssel és frakcionált desztillációval különítjük el a reakciókeverékből. Feldolgozáskor az általában kristályos alakban képződött I általános képletű karbamidokat célszerűen leszívatjuk, és a szüredéket frakcionált desztillációnak vetjük alá. Először az alacsony forráspontú komponensek, molekulasúlyuktól függően általában a feleslegben alkalmazott IV általános képletű kiindulási anyagok vagy az adott esetben használt oldószer desztillálnak át, majd magasabb hőmérsékleten a II általános képletű végtermék, és visszamarad kevés, nyomokban oldott, tiszta I általános képletű karbamid. Olajszerű I általános képletű karbamidok képződése esetén célszerű a teljes reakciókeveréket frakcionált desztillációnak alávetni, amikoris először a felesleges IV általános képletű kiindulási amin, majd magasabb forráspontú komponensként a II általános képletű diói desztillál át; maradékként pedig a tiszta I általános képletű karbamid marad vissza. Eljárhatunk azonban vízben oldható IV általános képletű aminok esetében úgy is, hogy a kapott reakciókeveréket vízzel keverjük, az oldhatatlan I általános képletű karbamidot kiszűrjük, és a szüredékbői frakcionált desztillációval nyerjük vissza a tiszta IV általános képletű kiindulási aminokat és a II általános képletű diolokat. A találmány szerinti eljárással előállítható I általános képletű karbamidok színezékek és növényvédőszerek szintézisének értékes kiindulási anyagai. így például az 1 185 439 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint karbamidok és oleum reakciójával vagy a 2 424 371 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat szerint kén-trioxid majd kénsav reakciójával amidoszulfonsavak állíthatók elő. Az ezzel az eljárással előállítható vegyületek édesítőszerek, elsősorban a ciklohexilamido-szulfonsav, illetve annak kalcium-, nátrium- és káliumsói, és édesítőszerek, színezékek és kártevőirtószerek értékes kiindulási anyagai. így klórozással, például tionil-kloriddal, előállíthatok a megfelelő szulfonsav-kloridok, például az izopropilamino-szulfonilklorid ; ezekből antranilsavval vagy ennek sóival végrehajtott reakcióval o-szulfamido-benzoesavak állíthatók elő, és ezek ciklizálásával kapják a 2,l,3-benzotiadiazin-4-on-2,2-dioxidokat, amelyek növényvédőszerként és gyógyszerként való alkalmazását a 2 105 687 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat ismerteti, továbbá az 1 120 456 számú német szövetségi köztársasági közzétételi irat, az 1 242 627 számú német szövetségi köztársasági szabadalmi leírás és az 1 542 836 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat. Az amidoszulfonsavaknak halogénező anyagokkal végrehajtott reakciójával (3 992 444 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) alkilamido-szulfinil-halogenidek keletkeznek, amelyek ugyanezen szabadalmi leírás szerint színezékek és növényvédöszerek szintézisében használhatók fel; növényvédőszer kiindulási anyagaként való felhasználási lehetőségeket ismertetnek a 2 201 432 és 2 310 757 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali iratok is. A találmány szerinti eljárással előállítható II általános képletű diolok értékes oldószerek, és színezékek és növényvédőszerek előállításának közbülső termékei. Például etilén-glikolt nagy mennyiségben használnak belsőégésű motorok fagy elleni védelmére. Ezenfelül poliésztergyanták, lágyítók, alkidgyanták, kenőolajok, hidraulikus folyadékok, poliuretánok és mosószer nyersanyagok kiindulási anyagai. Felhasználásukat az Ullmanns Encyklopädie der technischen Chemie, kiegészítő kötetének 101—103. oldalain ismertetik. A következő példákban a hőmérsékleti adatokat C- ban, a részeket súlyrészben adjuk meg. 1. példa 64,9 rész etilén-karbonátot keverés közben 25—30°-on 325 rész autoklávban levő izopropilaminhoz adunk (a kiindulási anyagok móiaránya: IV : 111=7,5 : 1), majd a reakciókeveréket 3 óra hosszat 180°-on keverjük. Lehűlés és leszívatás után 94 rész N,N'-diizopropil-karbamidot kapunk, olvadáspontja 189—190°. A szüredékből kidesztilláljuk a felesleges izopropilamint, és a maradékot vákuumdesztillációnak vetjük alá. 43,5 rész 46— 50° 0,01 mbar forráspontú glikolt kapunk. A maradék 5 rész színtelen, 188—190° forráspontú N,N'-diizopropil-karbamid; az összes kitermelés 101 rész (95°/ó). 2. példa 21 rész etilén-karbonátot szobahőmérsékleten, keverés közben feloldunk 120 rész izopropilaminban (a kiindulási anyagok aránya: IV: 111=8,5: 1). A reakciókeveréket 4 óra hosszat 170°-on keverjük, majd 35°-ra lehűtjük, desztillációval kiűzzük a felesleges izopropilamint, a maradékhoz 50 rész vizet adunk, és leszívatjuk. Szárítás után 33,9 rész (98,3%) N,N'-diizopropil-karbamidot kapunk. Olvadáspontja 188—190°. A vizes fázis 14,5 sr (98%) glikolt tartalmaz (gázkromatografálással meghatározva); forráspontja 46—50 °C 0,01 mbar nyomáson. 3. példa 121,2 rész 2-feniI-etilamint és 18,5 rész etilén-karbonátot (a kiindulási anyagok mólaránya: IV : 111=4,8 : 1) csőreaktorba töltve 190°-on 3 óra hosszat rázunk. Lehűlés után a reakciókeveréket leszívatva 52,3 rész N,N'-di-2-feniletil-karbamidot kapunk. Olvadáspontja 134— 138°. A szüredéket illő anyagaitól vákuumban megszabadítva újabb 2 rész N,N'-di-2-feniletil-karbamidot kapunk; az összes kitermelés 54,3 rész (96,2%). A gázkromatografálással meghatározott 12,3 sr (94,4%) glikol forráspontja 0,01 mbar nyomáson 46—50°. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3