178425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet talajfelszín alatti végleges célú nagyméretű műtárgyak és terek kialakítására
9 178425 10 A talajkitermelési munka során először az üreg tetőboltozata mentén elhelyezkedő 5 papucselem számára szolgáló helyet fejtjük ki, és ezt hozzákapcsoljuk a már korábban beépített szomszédos 5 papucselemhez. Ezt követően történik az utóbb beépített 5 papucselem védelme alatt az ez alatt elhelyezkedő talajhasáb kiemelése. Az üreg alján ekkor lefektetjük a 6 talpelemet, majd az 5 papucselem és a 6 talpelem közé behelyezzük a 7 dúcelemet. Ez utóbbit adott esetben a 8 járulékos tartóelem segítségével rögzítjük a járómegység már meglevő részeihez. Szükség esetén be lehet építeni a munkaszintet vagy egyszerűen csak merevítő szintet képező 9 padozatot is. A 7 dúcelemet egyetlen, aktív hidraulikát tartalmazó módon is ki lehet alakítani, de nincs akadálya annak sem, hogy pl. alsó passzív dúctagjára helyezett 10 összekötő idomra állítsuk a 11 hidraulikus munkahengert mint a 7 dúcelem aktív tagját. A 4 indító folyosót teljes hosszában, tehát az 1 vonalalagút távolabbi határoló faláig ezzel az ideiglenes biztosító szerkezettel lehet kiépíteni. A 4 indító folyosó elkészülte után a 2 állomástér teljes szélességének megfelelő 16 homlok mentén akár egyidőben végezhetjük az üreg további fejtését. Teljesen közömbös, hogy a 2 állomástérbe a műtárgyat alkotó milyen végleges szerkezetet építünk be. Lehetséges pl., hogy a 12 homlokfalat a 4 indító folyosó kialakításával egyidejűleg folyamatosan építsük, majd ezután hozzuk létre a 6. és 7. ábrán látható végleges 13 talpgerendákat és 14 főtartókat. Ezeket a 13 talpgerendákat és 14 főtartókat először a 11 hidraulikus munkahengereket tartalmazó 7 dúcelemek segítségével ideiglenesen támasztjuk ki egymáshoz, illetve feszítjük hozzá a kifejtett üreg falához, majd a 7 dúcelemeket fokozatosan fölváltjuk az — ugyancsak a 6. ábrán látható — 15 végleges alátámasztó oszlopokkal. A 3. ábrán látható, hogy a 4 indító folyosónak a 3 lejtaknától jobbra-balra történő kifejtése után és adott esetben a 12 homlokfal megépítését követően a 2 állomástér teljes szélessége mentén haladhat előre a 16 homlok fejtése. Ennek egy közbenső stádiuma látszik a 3. ábrán. Ezen belül azt a munkafázist, amikor a 16 homlok fejtését a tetőboltozat teteje közelében kezdik, a 4. ábrán mutatjuk be. A tetőboltozat közelében először helyet készítünk az 5 papucselem számára és azt az 5a csukló segítségével rögzítjük a már meglevő háromlábú járomegységnek a 16 homlokhoz legközelebb eső 5 papucseleméhez. Az 5. ábrán látható, hogy a 4. ábra szerinti — konzolosan előrenyújtott — 5 papucselem alatt, illetve annak védelmében ki lehet emelni a talajhasábot és az üreg padozata mentén el lehet helyezni a 6 talpelemet. A 6 talpelem lehet ideiglenes jellegű, de részévé válhat az üregbe beépítendő műtárgy végleges szerkezetének is. A 6. ábrán bejelöltük az üreg padozata mentén elhelyezett 13 talpgerendát, valamint az üreg tetőboltozata mentén kiépítendő födém 14 főtartóját. Jól megfigyelhető az ábrán, hogy a 16 homloktól távolabb eső — 11 hidraulikus munkahengereket tartalmazó — 7 dúcelemeket fokozatosan ki lehet váltani és miközben a 16 fejtési homlok közelében új járomegységeket hozunk létre, az üreg tetőboltozatát alkotó födém 14 főtartói közé beépíthetők a 17 fiókgerendák, illetve a 15 végleges alátámasztó oszlopok. Az 5 papucselemek kedvezőtlen talajviszonyok esetén nehezen válthatók ki, ilyenkor lehetőség van arra, hogy ezek véglegesen beépüljenek a tetőboltozat födémszerkezetébe. A 7. ábrán magassági értelemben két részre osztott 16a és 16b homlok látható. A közbenső térosztó 18 födémelemek a műtárgy végleges szerkezetének részét képező 19 végleges födémet alkotják. A 19 végleges födém alatt az alsó szint 16b fejtési homloka célszerűen térben elmaradva követi a fölső szint 16a fejtési homlokát. A 16a és 16b fejtési homlokok közötti „fáziseltolódás” a 7. ábra szerinti módon lehet néhány méter nagyságrendű csupán, de lehetőség van arra is, hogy ez az elmaradás sokkal nagyobb legyen, illetve hogy a véglegesen többszintesnek szánt műtárgyat szintenként külön-külön építsük meg. Elvileg természetesen az is elképzelhető, hogy az alsó szinti 16b homlok jár előbbre, és ehhez képest a fölső szinti 16a fejtési homlok marad el, illetve hogy szélső esetben az egész alsó szint előbb épüljön meg, mint a fölső. A 8. ábrán példaképpen egy az üreg tetőboltozatának mentén kiépülő födémszerkezetet mutatunk be alaprajzban. Az ábra fölső harmadában a papucselem-jellegű 20 ideiglenes födémelemeket tüntettük föl, amelyek az üreg kifejtése során a 21 dúcelemekkel alátámasztva — a korábbi ábrákon bemutatottakkal azonos módon — az üreg kifejtése alatti ideiglenes biztosításra szolgálnak. A 8. ábra további részein a műtárgy végleges szerkezetét képező és átviteli tartórendszert alkotó födémszerkezetet láthatjuk. Ennek tagjai a 22 dúcelemekkel alátámasztott 23 végleges födémelemek. A 23 végleges födémelemek vagy ugyanolyan tájolásban helyezkednek el, mint a 20 ideiglenes födémelemek, vagy mint ahogy a 8. ábra mutatja — pl. azokra merőlegesen. Célszerű az is, ha a 23 végleges födémelemeket soronként eltolva, tehát „kötésbe rakottan” helyezzük el. Az átviteli tartórendszer további részeit alkotják a 23 végleges födémelemeket alátámasztó 24 fiókgerendák és a 25 főtartók, valamint a 26 alátámasztó oszlopok. A 24 fiókgerendák legegyszerűbb esetben a 9. és 10. ábrán bemutatott módon ültethetők föl a 25 főtartókra. Előnyös, ha a 24a fiókgerendáknak a 25 főtartók felé néző homlokfelületei, valamint az ezek fölfekvésére szolgáló főtartó-felületek egymással alakzáró módon kapcsolódnak. Annak sincs akadálya, hogy a 24 fiókgerendát a 24b és 24c gerendaelemekből feszítsük össze pl. a 27 feszítőelem segítségével. Erre mutat példát all. ábra. A legtöbb esetben szükség van arra, hogy a födémszerkezetet vízszigeteléssel lássuk el. Ennek egyik módja az, ha a 28 szigetelő réteg a 9. ábrán föltüntetett módon a 25 főtartók, valamint a 23 végleges födémelemek alatt húzódik, és rögzítéséről a 25 főtartókhoz alakzáróan illeszkedő 24a fiókgerendák automatikusan gondoskodnak. Némileg bonyolultabb a helyzet, ha a 29 szigetelő réteget a 24a fiókgerendák alatt kell elvezetnünk — mint ahogy a 10. ábra mutatja —, mert ezesetben a 30 rögzítő szervek segítségével külön gondoskodni kell a 29 szigetelő réteg fölerősítéséről. Még bonyolultabb, ha a 11. ábra szerinti módon a 24 fiókgerendák a 24b és 24c gerendaelemekből vannak összetéve. Ezesetben ugyanis ezek találkozási pontjánál, illetve találkozási éleik mentén, valamint a 24b gerendaelemeknek a 25 főtartókkal való csatlakozásainál kell a 31 és 32 szigetelést elhelyezni. Ezek rögzítéséről adott esetben külön járulékos intézkedésekkel kell gondoskodni. A 12. ábrán mutatunk arra példát, hogy a 23 végleges 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
