178425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet talajfelszín alatti végleges célú nagyméretű műtárgyak és terek kialakítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 178425 Bejelentés napja: 1975. îII. 11. Elsőbbsége: (BA—3225) Nemzetközi osztályozás: E 21 D 15/44 E 21 D 17/00 E 21 D 19/00 E 21 D 23/00 Közzététel napja: 1981. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1983. XII. 31. HIVATAL Feltalálók : Szabadalmas: dr. Kesserű Zsolt oki. bányamérnök 30% Központi Bányászati Fejlesztési dr. Greschik Gyula oki. mérnök 20% Intézet, Budapest dr. Húsz Nándor oki. bányamérnök 18% és „METRO” Beruházási Vállalat, dr. Bodonyi József oki. bányamérnök 18% Budapest Zoltán Tamás oki. bányamérnök 14% Eljárás és szerkezet talajfelszín alatti végleges célú nagyméretű műtárgyak és terek kialakítására î A találmány eljárás és szerkezet talajfelszín alatti végleges célú nagyméretű műtárgyak és terek kialakítására, pl. metróállomások, városi aluljárók, földalatti parkoló helyek létesítésére, ahol a műtárgyat befogadó talajfelszín alatti üreg kialakítása a környezeti talajnyomások 5 fölvételére alkalmas, legalább részben visszanyerhető szerkezetek segítségével történik. A nagyvárosi talajfelszín alatti műtárgyak építési gyakorlatában, főleg a metróépítésben sűrűn előforduló feladat nagyméretű földalatti térségek, illetve műtárgyak 10 kialakítása. Ezeknek a nagyméretű, a vonalalagutak szelvényét számottevően meghaladó méretű térségeknek, illetve műtárgyaknak az építése rendkívül lassú, főleg akkor, ha rossz minőségű pl. omlékony talajban kell az építést végrehajtani. 15 Az építéstechnológia bonyolultsága és a kivitelezés lassúsága különösen szembeszökő, ha a rossz minőségű altalaj, illetve a kis szilárdságú kőzetkömyezet nagymértékű alakváltozásokra hajlamos. Az üregek fejtése során ugyanis ilyen esetekben jelentős időre és járulékos 20 szerkezetek beépítésére van szükség ahhoz, hogy az alakváltozásokat meg lehessen előzni, vagy legalábbis megengedett korlátok közé lehessen szorítani. A legtöbb nehézséget az okozza, hogy a kifejtés alatt álló, illetve a már kifejtett üregek fölött a gyenge minőségű talaj 25 nem tud átboltozódni, és az eredeti termett talaj belső feszültségeinek átrendeződése következtében nagymértékű alakváltozások és ezeket kísérő felszíni süllyedések jöhetnek létre. Ezek a mozgások nem egyszer deciméter nagyságren- 30 2 dűek, és ez a felszín közelében levő létesítmények, illetve az épületek állagát veszélyeztetik. Az épületek ugyanis ilyen mértékű talajmozgásokra nincsenek méretezve, és ezeket egyáltalán nem, vagy csak jelentős károsodás mellett képesek elviselni. A talajfelszín alatti üregek kialakítása során a munkatér beomlásának megakadályozására és a káros talajmozgások csökkentésére ún. biztosítási műveleteket hajtanak végre, illetve az üreg belsejébe olyan biztosító szerkezeteket építenek be, amelyek e káros talajalakváltozásokat korlátozzák. E biztosító szerkezetek két alaptípusa ismeretes, az ún. ideiglenes és az ún. végleges biztosító szerkezetek. Az előbbiek csupán az építés alatt fejtik ki hatásukat, és biztosítják az üreg környezetét a nagy alakváltozások ellen, míg az utóbbiak az üregben építendő műtárgy végleges részét képezik. Természetesen mind az ideiglenes, mind a végleges biztosító szerkezeteknek feladatuk, hogy a kialakítandó vagy már kialakított üreg fölötti talajrész terheit — az ún. geosztatikus nyomást — viseljék, és ezáltal az üreget a beomlástól megvédjék. A talajfelszín alatti műtárgyak kialakításának és az ezekhez szükséges ideiglenes és végleges biztosító szerkezetek kiképzésének és beépítésmódjának számos változata ismeretes. Ezek nagy része azon alapul, hogy kisebb méretű folyosókat építenek ki egymás mellett, vagy adott esetben egymás alatt, és e kisebb folyosók fokozatos egyesítéséből alakítják ki a kívánt nagyobb üreg térségét. E kisebb folyosók azon részei, amelyek a későbbi térség határfelületét képezik, illetve magukba foglalják, már az építés során elláthatók azokkal a végleges biz-178425
