178403. lajstromszámú szabadalom • Kettős hídáramkör két határérték szerinti komparálás elvégzésére

3 178403 4 állapota. A linearitási követelmények miatt a híd elhan­­golása a nyúlásmérőbélyegekkel kialakított hidaknál például az ezrelék nagyságrendjében van, így a szokásos tápfeszültségértékek mellett néhányszor tíz millivolt ki­menőfeszültséggel lehet számolni. E feszültség erősítésé­re műveleti erősítők szolgálhatnak. Különösen az üzemi méréstechnika üzemellenőrzési és szabályozási feladatai kapcsán szükség lehet arra, hogy a tényértéket két különböző küszöbértékkel hason­lítsuk össze (alsó és felső küszöbértékkel), ami különféle jelzési és beavatkozási feladatok megoldását teszi lehe­tővé. Különösen előnyös ugyanazon mért jellemző össze­hasonlítása az alsó és felső határértékkel, ami lehetővé teszi akár az előjelzést és vészjelzést, akár hárompont­­szabályozó vezérlését. A már említett VI—1148 alapszámú szabadalmi be­jelentésben már utalás történt ilyen kivitelre is oly mó­don, hogy az előbbiekben leírt hidas elrendezést java­solták további mérőhíddal kiegészíteni, melynek érzé­kelő eleme(i) ugyanezen a deformációs elemen vannak elrendezve. Az alsó és felső ún. határértékjel előállítása a gyakor­latban általában referens feszültségekkel való össze­hasonlítás útján történik. A mérés és a jelképzés helye általában eltérő. A mérőérzékelő vagy csak a mérőhidat tartalmazza, vagy ezenkívül a mérőhíd kimenőjelét fel­dolgozó és távadásra alkalmas jeleket szolgáltató áram­kört is. Az ún. határértékjel előállítása ezután a mérés helyétől távol — külön áramköri egységben — történik. Ilyen megoldásoknál az ún. kettős határértékjel képzés mindezen részek multiplikálását igényli, ami költséges, helyigényes, rosszabb P-faktort eredményez. Felvető­dött ezért, indokolt-e ezen az úton tovább haladni. Találmányunknál abból indultunk ki, hogy az üzem­ellenőrzési és szabályozási célból való ún. határértékjel képzésnél tulajdonképpen nincs feltétlenül szükség ana­lógjel előállítására, hiszen csak a küszöbérték túllépésé­nek vagy túl nem lépésének tényét kívánjuk figyelemmel kísérni. A referensjel ezért magában a hídáramkörben is képezhető. így elmarad az analóg jelképzéshez szükséges áramkör és a határértékjel képzéséhez szükséges re­ferens áramkör is. Egyazon fizikai jellemzőnek két küszöbértékkel való összehasonlítása természetesen két független híddal is végezhető, amint arról az idézett szabadalmi bejelentés­ben már említés történt. Találmányunk alapja az a fel­ismerés, hogy a fenti megfontolások figyelembe vételével nem szükséges két független hídáramkör ugyanazon tényértéknek két küszöbértékkel való összehasonlításá­ra. Végeredményben egy tényértéket össze kell hasonlí­tanunk két referens értékkel. A találmány szerint ezt úgy oldjuk meg, hogy az egyik (pl. tápfeszültségre kapcsol­ható) hídátlót képező két csomópont közé harmadik so­ros áramköri ágat is kapcsolunk, melyben ötödik és hatodik áramköri elem van elrendezve és a kapcsolási elrendezés tartalmaz egy további komparátor áramkört, melynek egyik bemenetére az első soros ág leágazása, másik bemenetére a harmadik soros áramköri ág leá­gazása csatlakozik. Ebben az esetben ugyanis az első soros áramköri ág­ban — mely az első áramköri elem révén mindenképpen érzékeny a mérendő mennyiségre — az áram pillanat­értéke a mérendő mennyiség pillanatértékének a függ­vénye, míg a második áramköri ágban folyó áram az egyik küszöbérték által, s a harmadik ágban folyó áram a második küszöbérték által meghatározott. Az első és a második soros áramköri ág leágazásai olyan hídátlót alkotnak, mely a rácsatlakozó komparátor révén az első küszöbérték túllépését vagy túl nem lépését jelzi, az első és a harmadik soros áramköri ág leágazásai olyan híd­átlót alkotnak, mely a rácsatlakozó komparátor révén a második küszöbérték túllépését vagy túl nem lépését jelzi. Amint a továbbiakban látható lesz, ez a kialakítás a kiértékelés módját is messzemenően leegyszerűsíti, s kisebb a híd áramfelvétele is, amellett a hídimpedanciák számának 25%-os csökkentése a költséget is, a hiba­­faktort is csökkenti, anélkül, hogy a mérési pontosság csökkenne, sőt azonos tényérték-ág összehasonlítása két referenciajellel pontosabbá teszi a háromértékű kimenő­jel karakterisztikáját is. Találmányunkat részletesebben ábrák kapcsán ismer­tetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy példakénti kiviteli alakjának kapcsolási vázlatát mutatja. A 2. ábra a példakénti kivitel működésmódját szemléltető jelalakokat mutat, mégpedig a 2.a ábra egy egyenárammal táplált híd kimenőfeszültségének válto­zását szemlélteti a mért fizikai jellemző — pl. az erő — függvényében, a 2.b ábra a kapcsolási elrendezés áram­felvételének változását a mért jellemző függvényében. Az 1. ábrán látható, hogy az egyik hídátlót alkotó két A és B csomópont közé három soros áramköri ág van kapcsolva. Az első soros áramköri ág tartalmazza az első és második Z1 és Z2 áramköri elemeket. Ezek közül legalább az első Z1 áramköri elem a mérendő fizikai mennyiségre érzékeny áramköri elem, példánknál nyú­lásmérő bélyeg. Ez a soros ág a tényértéket szolgáltató ág. A második soros ág tartalmazza a harmadik és ne­gyedik Z3 és Z4 áramköri elemeket, a harmadik soros ág az ötödik és hatodik Z5 és Z6 áramköri elemeket. (Az ábrázolt példánál a hat Z1...Z6 áramköri elem mindegyike a fizikai mennyiségre érzékeny áramköri elem — nyúlásmérőbélyeg — de ez nem szükségszerű.) Az első soros áramköri ág C leágazása és a második soros áramköri ág D leágazása alkotják az első küszöb­érték szerinti összehasonlítást végző híd másik hídátlójá­­nak csomópontjait, az első soros áramköri ág C leága­zása és a harmadik soros áramköri ág E leágazása alkot­ják a második küszöbérték szerinti összehasonlítást vég­ző híd másik hídátlójának csomópontjait. Az egyes híd­­ágakba egy-egy R7, R8 és R9 hangolóellenállást célszerű iktatni. Az első és második soros áramköri ág C, illetve D leágazási komparátor ICI áramkör egyik, illetve má­sik (+), illetve (—) bemenetére csatlakoznak, az első és a harmadik soros áramköri ág C, illetve E leágazásai to­vábbi komparátor IC2 áramkör egyik, illetve másik (+), illetve (—) bemenetére csatlakoznak. A példaként ábrázolt komparátor ICI és IC2 áramkörök műveleti erősítők, melyekre önmagában ismert — TI és T2, illetve T3 és T4 tranzisztorokkal kialakított — Darling­ton fokozatok csatlakoznak. A műveleti erősítők kiegé­szítő elemei a frekvenciakompenzálást célzó Cl, illetve C2 kondenzátorok és az offset feszültség kiegyenlítésére szolgáló R3, R4, R5 és R6 ellenállások. (Az RÍ, illetve R2 emitter-ellenállások a Darlington fokozatok ismert elemei.) Az egyik hídátlót áthidalva, a tápfeszültség két +UT, illetve 0 sarka közé van kapcsolva a C konden­zátor. Az ábrán feltüntettük a leágazásokon megjelenő U0, U1 és U2 feszültségeket, a hídon átfolyó eredő i03 áramot, a komparátor ICI és IC2 áramkörök által fel­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents