178394. lajstromszámú szabadalom • Átütésvédelemmel ellátott elektronsugárcső

3 178394 4 bői származó meghibásodástól. Ebben az időben kezd­ték alkalmazni a képcső foglalatára vagy nyomtatott áramköri lemezére felépített szikraközöket. Ezek lénye­gében az átütéskor keletkező áramot a csövön kívül, a készülék földelt pontja felé a lehető legrövidebb úton vezették el. A szikraközöknél fellépő átütést a foglalat­ról vastag, 4—6 mm átmérőjű, sodrott kábelen lehet hatásosan az alvázon kikeresett legkedvezőbb földpont­ra elhelyezni. Abban az esetben ugyanis, ha a kábel vé­kony, vagyis impedanciája nem elég kicsi, a nagy áram­lökés miatt fellépő parazita feszültség a szikraköz hatá­sát elrontja. Kedvezőtlen földelési pont esetén pedig a nagy átütési áram, éppen a legkényesebb félvezetők kör­nyezetében folyik és annak átütését, végleges pusztulását okozza. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy mindezek az intézkedések együttesen sem adnak kellő biztonságú védelmet. Különösen kritikus a helyzet a MOS és más, feszültségre érzékeny IC-k esetében. A képcsövek átütésével kapcsolatos problémák to­vábbi részletezése helyett hivatkozunk a műszaki iro­dalomra, így Artur Köhler és Johannes Ritter: Bild­röhren mit verminderter Hochsapnnungs-Überschlag Intensität (megjelent a Funk-Technik 32. évf., 1977. 24. számában, 432—435. oldal), J. Gerritsen: Softflash picture tubes (megjelent az IEEE Transactions on con­sumer electronics 24. évf. 1978. 4. számában, valamint a Valvo Information über Farbfemseh-Empfänger­­technik 71. c. kiadványában megjelent „soft-flash Tech­nologie” c. közleményre. Az idézett publikációkban a témával kapcsolatos műszaki kérdések részletes áttekin­tése található. A DE—OS 26 58 175 számú nyugatnémet nyilvános­ságra hozatali irat szerint a probléma megoldása úgy történik, hogy a képcsőbura belső grafitbevonatának nyakfelőli részét, azt a részt, ahonnan az elektródarend­szer rugós érintkezővel a nagyfeszültséget átveszi, nagy ellenállású anyagból készítik. A mintegy 1000 ohm ellen­állású alsó bevonatszegély átütés esetén áramkorlátozó ellenállásként hat. Hasonló megoldást ismertet az US 2 829 292 lajstrom­számú szabadalmi leírás is. Kiderült azonban, hogy a pontszerű érintkezőfelület­tel rendelkező feltámaszkodó rugóelektródák nagy át­meneti ellenállással csatlakoznak az ellenállásbevonat­hoz, miáltal az érintkezési ponton erős hőfejlődési haj­lam mutatkozik. Átütés esetén helyi felmelegedés lép fel, minek következményeként rendellenes és káros elektronemisszió, ionizáció és végül az üvegfal eltörése vagy megrepedése következhet be. A DE—OS 27 49 211 nyugatnémet nyilvánosságra hozatali irat szerint a színes képcsöveknél a belső vezető­bevonatot három rétegből készítik az előzőekben vázolt probléma miatt. E módszer szerint az anódbevezetőknél kis fajlagos ellenállású grafitbevonatot alkalmaznak, ez­után fémoxidokból és üvegből álló nagyellenállású be­vonat következik, végül jól vezető grafitcsíkot visznek fel, erre támaszkodnak az áramvezető rugók. Ez a meg­oldás csökkenti az érintkezőrugók és a bevonat közötti nemkívánatos átmeneti ellenállást és átütések esetén a túlzott felmelegedést. A DE—OS 27 03 093 nyilvánosságra hozatali iratban ugyancsak három, kis- és nagyeflenállású rétegből álló, belső bevonatrendszerrel kívánják csökkenteni a színes képcsövek belső átütéseinek káros következményeit. Az előzőekben felsorolt ismert megoldások általában a belső bevonat egy részének ellenállását növelik meg és ez a? ellenállás a kisülési áramkör elemeként korlátozza a kisülési áramot. A megoldásnak azonban számos hát­ránya van. Az átmeneti ellenállást és az azzal kapcsola­tos helyi felmelegedést nem küszöböli ki teljes mérték­ben. Csak csökkenti az effektus káros hatását. A több­rétegű bevonat elkészítése anyag- és munkaigényes. A művelet elvégzése technológiailag még színes képcsö­veknél is körülményes, ahol a kónuszrészt már bevont állapotban szinterelik az ernyőrészhez, tehát a kónusz belseje a bevonatok elkészítéséhez hozzáférhető. Fekete­fehér képcsöveknél, monitor- és katódsugárcső veknél, a többrétegű bevonatot a nyakon keresztül kell erre fel­kenni, ami nagy technikai nehézséggel járna. A kónusz belsején elhelyezett ellenállásbevonat egyik el nem hanyagolható hátránya, hogy megnehezíti a cső­ben a getter elhelyezését. Ugyanis, ha az elpárologtatott gettertükör (Ba fémréteg) a kónusz belső felületén az ellenállásbevonaton összefüggő réteget képez, akkor rö­vidre zárja az ellenállásréteget. Ezért ilyen bevonatok esetén a getter elhelyezését és elhajtását különös gond­dal kell végezni, hogy a gettertükör ne az ellenállás­bevonatra kerüljön. Az ellenállásbevonat elkészítésénél a reprodukálható­ság újabb problémákat vet fel. A felhasznált anyagok, tisztaságuk, szemcsenagyságuk, felületi érdességük, vala­mint a bevonat egyenletes vastagsága, homogenitása stb. mind hatással van a cső minőségére és ezért gondos és szigorú ellenőrzést igényelnek. Jelentős problémát okoz az érintkezőrugó és az ellen­­állásbevonat között fellépő átmeneti ellenállás is, az ott keletkező helyi felmelegedéssel, sercegéssel, kisugárzott zajjal stb. Ezért dolgoztak ki olyan megoldásokat, ahol az érintkezőrugó közvetlenül a kisellenállású réteghez támaszkodik és nem a nagyellenállásúhoz. Találmányunk célja a nagyfeszültségű elektronsugár­­csövek átütésvédelme olyan módszerrel, mellyel az elő­zőekben felsorolt hátrányok kiküszöbölhetők. Az átütési áram korlátozására, a csövön belül, a nagyfeszültségű bevezető elektróda és a kivezető elektródáik) közötti kapcsolatot biztosító összekötő vezetékrendszerbe, diszkrét, tömör ellenállást szerelünk be, melynek értéke általában 0,1—100 kohm között van. Ez az ellenállás alkalmas arra, hogy az átütéskor fellépő csúcsáramot lecsökkentse és beszerelése a csőbe egyszerű művelet. Találmányunkat az alábbiakban ábrák segítségével és kiviteli példákkal részletesebben megvilágítjuk. Az ábrák felsorolása: 1. ábra. Fekete-fehér képcső vagy monitorcső felépí­tésének konstrukciós vázlata, külső szikraközös véde­lemmel. 2. ábra. Színes képcsöveknél belső kónuszbevonat, pl. vasoxid-ellenállásrétegből kialakítva. 3. ábra. A találmányunk szerinti megoldás kiviteli alakja, vastagréteg eljárással készített ellenállástárcsa alkalmazásával a rugó és a nagyfeszültségű elektród között. 4. ábra. A tárcsaellenállás egy lehetséges vázlata. 5. ábra. A találmányunk szerinti megoldás kiviteli alakja, tömör rúdellenállások alkalmazásával a nagy­­feszültségű és a fókuszáló elektródák huzalvezetékeivel sorba kötve. 6. ábra. A találmányunk szerinti megoldás kiviteli alakja, önindukciós spirálalakú huzalellenállás és tömör 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents