178394. lajstromszámú szabadalom • Átütésvédelemmel ellátott elektronsugárcső

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 178394 LEI Et S SZOLGALATI TALÁLMÁNY JtiÈÊL Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1979. IV. 18. (EE—2650) H 01 J 29/96 Közzététel napja: 1981. VIII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. XII. 31. ( 1 Szabadalmi Tár. ■ N"'— Í^i-AJDONA J! Feltalálók : Mészáros Sándor oki. vegyészmérnök (50%), Csabai István oki. villamosmérnök (25%), Pap Gyula oki. villamosmérnök (25%), Budapest Szabadalmas: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Átütésvédelemmel ellátott elektronsugárcső 1 2 A találmány nagyfeszültségen működő elektronsugár­­csövek átütésvédelmére vonatkozik. A találmány szerint készített elektronsugárcsövekben, mely többek közt üvegburából, a bura ernyőlapján levő lumineszkáló be­vonatból, adott esetben ezt lefedő alumíniumrétegből, 5 valamint elektronnyaláb előállítására, vezérlésére, foku­szálására szolgáló elektródarendszerből, érintkezőru­gókból, továbbá kisfeszültségű kivezetőelektródákból épül fel, a nagyfeszültségű bevezetőelektróda és a kiveze­tő elektródák közé az átütési áram korlátozására diszk­rét ellenállások vannak beépítve. A 10—20 kV gyorsítófeszültséggel működő fekete­fehér és 25—30 kV gyorsítófeszültséggel működő színes képcsövek elektronágyújának elektródái között a leg­körültekintőbb konstrukciós kialakítás, technológia és szoktatás ellenére is véletlen átütés léphet fel. Teljesen hasonló a helyzet a monitorcsöveknél és a katódsugár­­csöveknél is. Az átütés az elektronnyaláb fokuszálására szolgáló tripotenciális vagy bipotenciális elektronoptikai rend­szer legnagyobb pozitív feszültségű ún. gyorsító anódjai és az alacsonyabb, vagy közel katód-feszültségen levő fókuszelektróda, továbbá a +200...400 V feszültségen levő G2 elektróda között történik, mivel ezek között leg­kisebb a távolság, így geometriai elrendezés alapján is a 25 legnagyobb a térerő: 20—100 kV/mm. Az elektronsugárcsövek belső átütése nem új jelenség, azonban jelentősége, illetve káros hatása a félvezetők­kel — különösen a legújabb integrált áramkörökkel — működtetett TV-készülékeknél, vagy számítógép di- 30 splay-knél a katasztrofális meghibásodás miatt fokozott jelentőségű. A csöves felépítésű TV-készülékeknél az át­ütés eredményeképpen az ernyőn fellépő kép-szikrázási nyomokat ugyan korábban is zavarónak tartották, mi­vel azonban a jelenség nem járt együtt a készülék meg­hibásodásával, az átütés időszakosan elviselhető volt. Évtizedes tapasztalat volt ugyanis, hogy a vevőcsövek a képcső átütéséből származó parazita feszültségekre és áramokra esetenként szintén átütöttek, de ezt túlélve 10 nem váltak működésképtelenné. A leggondosabb eljárással gyártott és ellenőrzött kép­csövek és monitorcsövek esetében is — a szállítás és huzamosabb raktározás után — szórványosan egy-egy átütés előfordulhat. Ennek teljes kizárására a technika 15 mai állása mellett számos próbálkozás ellenére — leg­alábbis gazdaságosan és a tömeggyártásban — nem lehetséges. Ezért egy-egy átütést, a bekapcsolás után rö­vid időn belül, a különböző nemzeti szabványok és a nemzetközi ajánlások is megengednek. A gyártó cégek 20 az átütés hibaokozó hatásának minimálisra csökkentése érdekében a földelésre és a túlfeszültség-levezetésre kü­lönböző megoldásokat imák elő. Azonban már a tranzisztoros videofokozatot tartal­mazó TV-vevőcsöveknél — az előzőekben vázolt védel­mi intézkedések ellenére — súlyos problémává vált a képcső időszakos átütése. Kapcsolástechnikai oldalról, szikraközökkel, gáztöl­tésű túlfeszültség levezetőkkel, gyorsműködésű zener­­diódákkal és RC tagokkal kezdettől fogva próbálkoztak azzal, hogy a beépített félvezetőket megvédjék az átütés­178394

Next

/
Thumbnails
Contents