178345. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szál képzésére nyujtással gázáramok segítségével
3 178345 4 lyosságát növeli, annak ellenére, hogy az a hely, ahol az üveget a hordozósugárba és a főgázáramba bevezetjük, egymástól távol van. A. találmány célja a fent említett eljáráshoz alkalmazott berendezés tökéletesítése, amelynél az üvegszálat betápláló nyílás és a hordozósugarat kibocsátó nyílás a főgázáramtól távol van elhelyezve, továbbá eltérítő eszközöket alkalmaznak, hogy a hordozósugarat legalább helyileg eltérítsék, és így abban lamináris áramlási szakasz és örvénypárok jöjjenek létre. A találmány szerinti tökéletesítés abban áll, hogy a hordozósugarat megzavarjuk és eltérítjük egy olyan eszköz segítségével, amelynek alakja különbözik a fent említett szabadalmi leírásban ismertetettől, annak érdekében, hogy a nyújtható anyag betáplálását még tovább stabilizáljuk. A találmány igen fontos célja, hogy az üvegbetáplálás stabilitását és szabályozhatóságát tovább növeljük, annak ellenére, hogy az üveget betápláló nyílás és a főgázáram, illetve a kölcsönhatási szakasz között jelentős távolság van. A találmány célja olyan terelőeszköz vagy vezetőszerv alkalmazása a hordozósugárnál, amelynek a hordozósugár pályáján elhelyezett eleme van, és ennek mind a kibocsátó nyílás tengelyével, mind pedig az anyagszálat kibocsátó nyílás tengelyével párhuzamos keresztmetszetei és a sugár áramlásába eső domború részük van. Az így kialakított elem, amely a sugár pályájába van helyezve, a sugarat a sugarat kibocsátó nyílás és a nyújtható anyagot kibocsátó nyílás között helyileg eltéríti és lényegében pályáját megváltoztatja, amint azt a későbbiekben ismertetni fogjuk. Látható lesz, hogy a kérdéses elem a sugarat pályájának legalább egy részén vezeti. A leírás további részében ezt az elemet „terelő”nek fogjuk nevezni. Bár rendkívül előnyös, ha ezt a terelőt és az örvényeket alkalmazzuk ahhoz, hogy az üvegszálat a főgázáram kölcsönhatási szakaszába vezessük és így kétlépcsős nyújtást hozzunk létre, lehetőség van arra is, hogy a nyújtást egyetlen lépcsőben, azaz kizárólag a hordozósugár örvényei között hajtsuk végre. Ebben az esetben természetesen nincs szükség főgázáramra. Néhány kivitelnél, amit a későbbiekben az ábrákkal kapcsolatban ismertetünk, a terelő hengeres kör alakú rúd, de ez helyettesíthető bármilyen más elemmel anélkül, hogy a találmány köréből kilépnénk, például bármilyen üreges vagy teli hengeres testtel, amely az előzőekben kifejtett feltételeknek megfelel, ami a sugaraknak kitett felületrészeket illeti. A terelő lehet hengerestől eltérő is és egy sorozat elemből állhat, amelyek mindegyike egy sugárral szemben van elhelyezve, és például diabolóhoz hasonló alakja van. A találmány szerinti berendezés azonkívül szabályozóeszközöket is tartalmaz, amelyek segítségével a szálképző központoknál alkalmazott különböző elemek, mint például a főgázáramot kibocsátó generátor, a hordozósugarakat kibocsátó eszköz, a terelő és a szálképzőfej, egymáshoz viszonyított helyzetét, működését és kölcsönhatását lehet szabályozni. A legtöbb javasolt szabályozás bármelyik, az előzőekben említett szabadalomban vagy szabadalmi bejelentésben ismertetett szálképző berendezésnél alkalmazható. A legtöbb megoldásnál a szálképző központok három alapelemet tartalmaznak, úgy mint a főgázáramot létrehozó generátort (I), a hordozósugarat kibocsátó eszközt (II) és a nyújtható anyagot betápláló forrást (III), az anyagszálat pedig a hordozósugárnak a főgázárammal létrehozott kölcsönhatási S7alrac7^ vezetik. Bár a különböző szabályozó szerkezetek vagy mechanizmusok olyan berendezésekben alkalmazhatók és hasznosíthatók, amelyek csak ezt a három alapelemet tartalmazzák, egyesek közülük rendkívül előnyösen használhatók akkor, ha a szálképző központok egy negyedik elemet is tartalmaznak, amellyel a sugarak áramlását meg lehet zavarni, mint ahogyan azt a 76 37884 sz. francia szabadalmi bejelentésben ismertettük. Pontosabban a szálképző berendezés szerelő- és szabályozóeszközöket tartalmaz, amelyek segítségével az egyes szálképző központok különböző alapelemeinek egymáshoz viszonyított helyzetét és egymásra kifejtett hatását módosítani lehet, például úgy, hogy legalább az egyik alapelemet a nyújtható anyagot betápláló forráshoz képest eltoljuk vagy más szögben helyezzük el. Ez különösen akkor előnyös, ha a berendezést ásványi termoplasztikus anyagok, mint például olvasztókemencéből folyó üveg szálképzésére használjuk. A találmány további célja, hogy ezekkel a szabályozásokkal a különböző üzemeltetési feltételek, mint például a rendszer különböző elemeinek hőmérséklete, a nyújtható anyag összetétele és viszkozitása, a hordozósugár és főgázáram létrehozásához alkalmazott gáz sebessége és egyéb üzemeltetési feltételek ingadozását kiegyenlítse. Az alapelemek deformációja, vagy alakjának és méreteinek szabálytalanságai is kiegyenlíthetők ezeknek a szabályozóeszközöknek a segítségével. Bár egyeseket csak úgy lehet alkalmazni, hogy a berendezést rövid időre le kell állítani, a legtöbbjük a szálképzés alatt is tud dolgozni, anélkül, hogy a berendezés üzemeltetését megszakítaná. Feltételezve, hogy a szálképző központ egyes elemei viszonylag közel vannak egymáshoz, a találmány további célja, hogy lehetővé tegye egyes elemek automatikus visszahúzását, például a terelőét vagy a hordozósugarat kibocsátó eszközét, annak érdekében, hogy ezeket az olvadt anyagot betápláló forrástól el lehessen távolítani, abban az esetben, ha akár a főgázáramot, akár a hordozósugarat gázzal ellátó rendszerben üzemzavar vagy fordulatszámváltozás lépne fel. Ezáltal elkerülhető, hogy a berendezés különböző elemei megsérüljenek. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vaz'a^ hosszmetszete, ahol a szálképző berendezés és a szálaka fogadó berendezés fő elemei láthatók részben met szetben. ^ . A 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt szálképző bérén e fő elemeit ábrázolja keresztmetszetben, nagyobb eptékben. A 3. ábra a 2. ábrán látható szerkezet egyes reszelnek metszete még nagyobb léptékben. A 4. ábra a 3. ábrán látható szerkezeti elemek e nézete. . ^ Az 5. ábra a 3. ábrán látható szerkezeti ee V—V vonala mentén vett keresztmetszete. A 6. ábra az 1—5. ábrákon ábrázolt berendezés ködését ábrázolja vázlatosan, perspektivikusan.^ A 7. ábra az 5. ábra szerinti berendezés egy része 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
