178344. lajstromszámú szabadalom • ljárás és berendezés szálak képzésére nyújtható anyagból
15 178344 16 sége olyan legyen, hogy a sugár ne tudja elérni a főgázál amot, vagy ne tudjon abba belépni. A most következő értékek és paraméterek olyan működési feltételeket adnak meg, amelyeket a találmány értelmében alkalmazni lehet, de azt semmiféleképpen sem korlátozzák. Bár a példaként megadott tüzelőanyag földgáz, lehet az egy szintetikus gáz vagy egy keverék, vagy bizonyos esetekben folyékony tüzelőanyagot is alkalmazhatunk por vagy gőz alakjában. Az 1—3. ábrákon látható szálképző központ alkalmazásánál a 10 főgázáramot felmelegített sűrített levegőből képezzük, amelynek hőmérséklete kb. 600 °C, sebessége kb. 300 m/sec és nyomása kb. 0,18 bar. A két szekunder sugár tengelye egymással 60°-os szöget zár be. Ezek közül a sugarak közül az egyik olyan keverékből áll, amely egy térfogatrész földgázt és három térfogatrész levegőt tartalmaz, a másik sugár pedig négy térfogatrész levegőből áll. A sugarak hőmérséklete kb. 20 °C, sebességük kb. 330 m/sec és nyomásuk kb. 2,5 bar. Az üvegszálat kb. 1300 °C-os hőmérsékleten vezetjük be. A 7. ábra kapcsán leírt szálképző központnál ugyanezeket a feltételeket lehet fenntartani a 27 főgázáram esetében. A sugarat kb. 20 °C hőmérsékletű levegőből képezzük, sebessége kb. 330 m/sec, nyomása kb. 2,5 bar. Ebben az esetben a földgáz a 36 kibocsátószerkezetből származik kb. 0,5 bar nyomással és kb. 200 m/sec sebességgel. Az üveget a 34 fúvóka bocsátja ki 1300 °C körüli hőmérsékleten. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szálak képzésére termoplasztikus ásványi anyagból, amelynél főgázáramot és szekunder gázsugarat létesítenek, amelynek keresztmetszete a főgázáramra keresztirányban kisebb, mint ez utóbbié, és térfogategységre cső kinetikai energiája nagyobb, mint a főgázáramé, es a sugár a főgázáramra keresztirányban van irányítva és abba behatol, hogy abban kölcsönhatási szakaszt képezzen, amely örvénylő áramokat tartalmaz, és a nyújtható anyagból levő szálat ebbe a szakaszba vezetik be, azzal jellemezve, hogy a kölcsönhatási szakaszban a gázáramok éghető és égést okozó összetevőket tartalmaznak olyan arányban, amely éghető keveréket eredményez, és a nyújtható anyagból levő szálat olyan hőmérsékleten vezetjük be ebbe a szakaszba, amely legalább azonos a keverék gyulladási hőmérsékletével. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az éghető és égést okozó összetevőket a kölcsönhatási szakaszba megközelítőleg sztöchiometrikus arányban vezetjük be. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kölcsönhatási szakaszba bevezetett összetevők a főgázáramnak vagy a hordozósugárnak legalább egy részét képezik. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kölcsönhatási szakaszba bevezetett összetevők egyike a sugárnak legalább egy részét képezi, míg az ebbe a szakaszba bevezetett másik összetevő a főgázáramnak legalább egy részét képezi. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kölcsönhatási szakaszba bevezetett éghető anyag a sugár egy részét képezi, és az égést okozó összetevő a főgázáramnak legalább egy részét képezi. 6. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kölcsönhatási szakaszba bevezetett égést okozó összetevő a szekunder sugár vagy a főgázáram egy részét képezi, és az éghető anyagot úgy vezetjük be a kölcsönhatási szakaszba, hogy az éghető anyagból nyomás alatti gázsugarat hozunk létre, amelyet a főgázáram felé irányítunk, és ez a kölcsönhatási szakaszba belép. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a főgázáram felé irányított éghető anyagból levő gázsugár a főgázáramba a hordozósugárnál áramlásirányban feljebb eső pontban lép be. 8. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az éghető összetevőt a kölcsönhatási szakaszba úgy vezetjük be, hogy az éghető anyagból nyomás alatti gázsugarat hozunk létre, amelyet a főgázáram felé irányítunk, és az abba áramlásirányban a szekunder sugár előtt belép, és a főgázáramba nyomás alatti levegő formájában bevezetett égést okozó anyagot áramlásirányban az éghető anyagból levő gázsugár előtt vezetjük be ez utóbbiba. 9. Az 1—-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a főgázáram hőmérséklete áramlásirányban a kölcsönhatási szakasz előtti tartományban kisebb, mint az ebbe a szakaszba bevezetett nyújtható anyagszál hőmérséklete. 10. Eljárás szálak képzésére termoplasztikus ásványi anyagból, amelynél főgázáramot és hordozósugarat hoznak létre, amelynek keresztmetszete a főgázáramra keresztirányban kisebb, mint ez utóbbié, és térfogategységre eső kinetikai energiája nagyobb, mint a főgázáramé, és a sugár a főgázáramra keresztirányban van irányítva és abba behatol, hogy abban kölcsönhatási szakaszt hozzon létre, amely örvénylő áramokat tartalmaz, és a nyújtható anyagból levő szálat ebbe a szakaszba vezetik be, azzal jellemezve, hogy a kölcsönhatási szakaszban a főgázáramok éghető és égest okozó összetevőket tartalmaznak olyan arányban, hogy éghető keverék képződjön, és ezt a keveréket ebben a szakaszban meggyújtjuk. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az égést okozó összetevőt úgy vezetjük be a kölcsönhatási szakaszba, hogy az a főgázáramnak legalább egy részét képezi, az éghető összetevőt pedig a főgázáramtól és a hordozósugártól függetlenül vezetjük be ebbe a szakaszba. 12. Eljárás szálak képzésére termoplasztikus anyagból, amely lényegében a következő lépéseket tartalmazza: főgázáram létesítése és több szekunder gazsugár létesítése, amelyek mindegyikének van egy olyan keresztmetszete, amelynek mérete a főgázáramra keresztirányban kisebb, mint ez utóbbié, és mindegyiknek a térfogategységre eső kinetikai energiája nagyobb, tnmt a főgázáramé, és mindegyik szekunder sugár a főgazáramra keresztirányban van irányítva és abba beható , hogy abban kölcsönhatási szakaszt hozzon létre, termoplasztikus anyagból levő szál bevezetése minden egyes kölcsönhatási szakaszba, és éghető és égest okozó összetevőkből éghető keverék képzése minden kölcsönhatási szakaszban, és ennek a keveréknek a meggyújtása minden kölcsönhatási szakaszban. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
