178344. lajstromszámú szabadalom • ljárás és berendezés szálak képzésére nyújtható anyagból
5 178344 6 amellyel a sugár kilép a kibocsátónyilásból, míg a burkolat gázainak sebessége fokozatosan csökken, ahogyan az áramlás előrehalad. A 2. és 3. ábrán ábrázolt nyilak jelzik a sugarak és a főgázáram áramlása által indukált levegőt. Amikor egy sugárpárt alkalmazunk, amelyeknek a térfogategységre eső kinetikai energiája megközelítőleg azonos, és előnyösen méreteik is azonosak, és a két sugárnak a tengelyei ugyanabban a síkban vannak és egymás felé tartanak annak érdekében, hogy a két sugár hegyesszögben egymásnak ütközzék, akkor a kombinált áram oldalirányban szétterül, a két sugár ütközési tartományától áramlásirányban lejjebb, azaz a két sugár a két sugár tengelyének síkjára keresztirányban szétterül. A sugárpárok vagy a sugárpárok tengelyét tartalmazó síkok eléggé közel vannak egymáshoz ahhoz, hogy mindegyik szálképző központnál az egy sugárpárból származó kombinált áram oldalirányú szétterülését a szomszédos sugárpár szétterülése zavarja vagy korlátozza. Ez az ütközés két örvénypárt hoz létre, amelyek kis méretűek, és amelyeknek csúcsai egymástól távolságban vannak a sugarak tengelyének két oldalán. A 2. és 3. ábrákon a felső és alsó örvénypárokat ábrázoltuk. A felső tu-tu-val jelölt örvénypár olyan áramokból képződött, amelyek az örvények felső részén egymás felé, és az örvények alsó részén ellentétes értelemben forognak, míg az alsó örvénypár tl-tl örvényei a felső örvénypárral ellentétes értelemben forognak. A két örvénypár között, a sugarak kölcsönös ütközési tartományában egy L lamináris áramlási szakasz képződik az örvényekhez társulva, amelynek a szintjén az indukált levegő beáramlása nagyon intenzív, és éppen ebben a lamináris áramlási szakaszban, a felső örvénypárok felől vezetjük be az S üvegszálat. Ez a szál a G üvegbuborékból vagy kúpból képződik, amelynek a helyzete a sugarakat kibocsátó nyíláshoz képest el van tolva. A G buborék az üvegkibocsátó fúvókánál való kilépésnél nyújtható vagy folyékony állapotban van, és az S üvegszál, a buborék kezdeti helyzetéhez képest, az L lamináris szakasz felé halad az intenzív indukált levegő hatására, és ez a hatás biztosítja a nyújtható üvegszálnak a lamináris szakaszba való bevitelét. Ebből a tényből következik, hogy még ha van is bizonyos hiba az üvegkibocsátó 18 fúvóka és a sugárpár egy vonalba esésében, az indukált levegő ezt a hibát automatikusan kompenzálja, és az üvegszálat a megfelelő helyzetbe vezeti. Érthető tehát, hogy ily módon, ha mindegyik szálképző központban legalább egy örvénypárt létesítünk, amely lamináris áramlási szakaszt határol, és ha az anyagot nyújtható állapotban az említett szakasz közelébe vezetjük be, az anyagszálat az indukált levegőáramok automatikusan ebbe a szakaszba viszik, amint azt a fentiekben elmondtuk, és így automatikusan kiegyenlítik a nem egy vonalba esés hibáit, ami az olvadt anyag bevezetésének stabilizálását eredményezi ebben a rendszerben. Ezt a stabilitást még akkor is elérjük, hogyha az üvegbetápláló fúvókák a sugarakat kibocsátó nyílásoktól meglehetősen távol vannak elhelyezve, hogy ezáltal mind az olvadt üvegszálat kibocsátó fúvókáknál, mind a hordozósugarat kibocsátó nyílásoknál a megfelelő hőmérséklet fenntartását és szabályozását megkönnyítsük. Az L lamináris szakasznál áramlásirányban lejjebb a két tu-tu és tl-tl örvénypárnak az a célja, hogy összeolvadjon, és amint az áramlás lefelé továbbhalad, elvesztik sajátosságukat, amint azt a 2. ábrán ábrázoltuk, ahol az a két örvénypár látható, amely a c-c sugarakból származik. Az egyes sugárpárok kombinált árama ezután lefelé halad, hogy a 10 főgázáramba behatoljon, amint azt a b-b sugárpár áramánál ábrázoltuk. A kombinált áram ezután a főgázárammal, ez utóbbi belsejében kölcsönhatási szakaszt hoz létre, amelyet a 2 223 318 sz. francia szabadalmi leírásban részletesen ismertettünk, és amely szakaszban egy járulékos T örvénypár van. Megállapíthatjuk, hogy mindegyik sík, amely ugyanazon pár sugárnak a tengelyeit tartalmazza, metszi a főgázáramot, előnyösen egy olyan egyenes mentén, amely gyakorlatilag párhuzamos a főgázáram haladási irányával. Valamennyi S üvegszál így primer nyújtásnak van alávetve a kombinált áramokban a lamináris áramlási szakaszok között ott, ahol az üveget bevezetjük, és ahol a gázsugár a főgázáramba behatol, és a részben nyújtott szál egy járulékos nyújtásnak van alávetve a kölcsönhatási szakaszban.- Az ábrákon látható, hogy ez a két nyújtási lépcső úgy zajlik le, hogy közben az üvegszál nem törik meg, úgy, hogy mindegyik üvegszál egységes szálat képez. Annak érdekében, hogy mindegyik szálképző központnál az előzőekben leírt szálkcpző eljárást tudjuk megvalósítani, különösen, hogy a lamináris áramlási szakaszt szegélyező örvénypárokat tudjuk létrehozni, olyan sugárpárt alkalmazunk, amelynek térfogategységre eső kinetikai energiája előnyösen azonos. Ennek a két sugárnak a keresztmetszete is előnyösen azonos, de a két felület kissé eltérő is lehet, különösen, hogyha a sugarak térfogategységre eső kinetikai energiái gyakorlatilag azonosak. Azonkívül az egy szálképző központhoz tartozó két sugár keresztmetszetének alakja előnyösen azonos. Ezenkívül nem szükséges, hogy a sugár keresztmetszete a párhuzamos és a keresztirányú síkban azonos méretű legyen, és ezek a méretek nem szükségszerűen azonosak ugyanazon pár második sugarának méreteivel. Azonban előnyös és célszerű, hogyha ezek a méretek azonosak, vagy nagyon hasonlóak egyetlen sugáron belül és az egy szálképző központhoz tartozó két sugár esetében. Azonkívül előnyös, hogyha a szomszédos sugárpároknak nagyjából azonos méretük van, hogy a lamináris áramlási szakaszt határoló örvénypárok kialakulása egységes legyen, amikor a kombinált áram ütközik a szomszédos árammal szétterülése folyamán. Az egymást követő szálképző központok sugarainak azonossága lehetővé teszi, hogy egységes és homogén körülményeket hozzunk létre a különböző kölcsönhatási szakaszokban, amelyeket a hordozósugarak a főgázáramba való behatolásukkal létrehoznak. Annak érdekében, hogy ez a behatolás létrejöjjön, a kombinált áram térfogategységre eső kinetikai energiája nagyobb kell hogy legyen, mint a főgázáramé, amikor azt eléri. Meg kell jegyeznünk, hogy a páronként csoportosított sugaraknak bizonyos fajlagos jellemzőkkel kell rendelkezniök, hogy olyan lamináris áramlási szakasz jöjjön létre, amelybe az üvegszálat törés nélkül be 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
