178322. lajstromszámú szabadalom • Kisnyomású higanygőz kisülési lámpa
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178322 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. II. 28. (pi—563) Elsőbbsége: 1976. III. 4. (7 602 232) Hollandia H 01 J 61/24 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. VIII. 28. HIVATAL Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók : Szabadalmas : Bloeih Jan vegyész, N. V. Philips’ Gloeilampen-Bouwknegt Albert fizikus, Eindhoven, Hollandia fabrieken, Eindhoven, Hollandia Kisnyomású higanygőz kisülési lámpa 1 2 A találmány tárgya kisnyomású higanygőz kisülési lámpa, amelynek kisülési tere két melegelektródát és higanyamalgámot tartalmaz. Kisnyomású higanygőz kisülési lámpák a bevezetett elektromos energiát akkor alakítják a legjobb hatásfokkal ultraibolya sugárzássá, ha a higanygőz nyomása a lámpa működése közben megközelítően 0,8 Pa. Ez egy olyan gőznyomás, amely megközelítően a 40 °C hőmérsékletű folyékony higannyal van egyensúlyban. Egy kisülési lámpa működési hőmérsékletét mindenekelőtt a lámpába bevezetett energia mennyisége határozza meg, valamint a környezeti hőmérséklet, amelyben a lámpa működik. Ha a bevezetett energia lényegesen növekszik, vagy ha azonos bevezetett energia mellett a környezeti hőmérséklet egy megadott érték 15 fölé növekszik, akkor a gőznyomás a lámpában növekszik, és az elektromos energiának ultraibolya sugárzássá történő átalakításának hatásfoka következésképpen csökken. Ismeretes, hogy a kisülési térben a higanygőz-nyomást 20 0,8 Pa nyomáson a fent említett okok bármelyike következtében történő hőmérsékletnövekedés mellett úgy lehet a legpontosabban tartani, hogy a lámpában higanyamalgámot alkalmaznak. Az amalgámot előnyösen úgy helyezik el, hogy az az előírt működési feltételek mellett 25 olyan hőmérsékleten van, hogy a higanygőz nyomása az amalgám környezetében a 0,8 Pa nyomás körül olyan kis mértékben ingadozik, amennyire az csak lehetséges. Jóllehet, egy amalgám alkalmazása a lámpában magas átalakítási hatásfokot eredményez 40 °C-nál magasabb 30 hőmérsékleteken is, azonban ismert, hogy az amalgámot tartalmazó lámpák szobahőmérsékleten nem gyújtanak olyan jól, mint az amalgám nélküli lámpák. Ezt az a tény okozza, hogy a szobahőmérsékleten levő lámpák- 5 ban a higanygőz nyomása amalgámmal együtt alacsonyabb, mint azoknál a lámpáknál, amelyekben csak tiszta higany van. Továbbá, miután a lámpa begyújtott, meglehetősen hosszú időre van szükség arra, hogy a gőznyomás elérje az optimális értéket az előbb említett át- 10 alakításhoz; így — miután a fénykibocsátás megkezdődött — a kibocsájtott fénymennyiség viszonylag hosszú időn keresztül alacsony szinten marad. Annak érdekében, hogy a fentiekben említett hátrányokat ki tudják küszöbölni, amelyek az amalgám alkalmazásának következményei, az 1 274 228 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban azt javasolták, hogy egy második amalgámot is kell alkalmazni, mégpedig a lámpán belül olyan helyen, ahol a hőmérséklet magasabb, mint egyéb helyeken a lámpában, például az egyik elektróda közvetlen környezetében. Az első amalgám szerepével ellentétben, amelynek gőznyomásszabályozó jellege van, ennek a második amalgámnak az a feladata, hogy a kisülési térbe higanyt adagoljon. Ezt a második amalgámot ily módon az elektródák közvetlenül fűtik, miután a lámpát bekapcsolták; így az gyorsan eléri azt a hőmérsékletet, amely mellett jelentős mennyiségű higany gőzölög el a második amalgámból. Ily módon a higanygőz nyomása a 178322
