178320. lajstromszámú szabadalom • Pirazolin származékokat tartalmazó inszekticid kompozíziók és eljárás az új pirazolin-származékok előállítására
15 178320 16-A2-pirazoIin, olvadáspont: 154 °C; l-[(4-metil-fenil)-karbamoil]-3-(4-izopropoxi-fenil)-4- -fenil-A2-pirazolin, olvadáspont: 121 °C; l-[(2,4-diklór-fenil)-karbamoil]-3-(4-izopropoxi-fenil)-4-fenil-A2-pirazolin, olvadáspont: 173 °C; l-[(3-trifluormetil-fenil)-karbamoil]-3-(4-izopropoxi-fenil)-4-fenil-A2-pirazolin, olvadáspont: 181 °C; l-[(4-etil-szulfoniWenil)-karbamoil]-3-(4-izopropoxi-fenil)-4-fenil-A2-pirazolin, olvadáspont: 156 °C; l-[(4-izopropoxi-fenil)-karbamoil]-3-(4-izopropoxi-fenil)-4-fenil-A2-pirazolin, olvadáspont: 141 °C. A találmány szerinti készítményeket erős rovarölő hatásuk miatt kis dózisokban használhatjuk a rovarok elleni védekezés során. A dózis nagysága több tényezőtől függ, így például a használt anyag természetétől, a rovar fajtájától, az alkalmazott készítménytől, a rovarokkal fertőzött vegetáció állapotától és az időjárási feltételektől. Általában a mezőgazdaságban és a kertészetben a rovarok elleni védekezésre 0,05—1 kg hatóanyag/hektár dózis jó eredményt biztosít. A találmány szerinti kompozíciók a hatóanyagot a szilárd vivőanyaggal például összekeverve vagy folyékony vivőanyagban oldva, illetve diszpergálva tartalmazzák, adott esetben segédanyagokkal, például a felületaktív anyagokkal és stabilizálószerekkel kombinálva. A találmány szerinti kompozíciók például a következők lehetnek: vizes oldatok és vizes diszperziók, olajos oldatok és olajos diszperziók, paszták, porozószerek, nedvesíthető porok, olajos koncentrátumok, granulátumok, invert emulziók, aeroszolos kompozíciók és füstölőgyertyák. A nedvesíthető porok és paszták koncentrált formában levő készítmények, melyeket az alkalmazást megelőzően vagy az alkalmazás alatt vízzel hígítunk. Az invert emulziókat főleg akkor használjuk, amikor nagy felületű területet kezelünk összehasonlíthatóan kis mennyiségű kompozícióval. Az invert emulziókat a permetezés előtt röviddel vagy még a permetezés alatt a permetező berendezésben készíthetjük el úgy, hogy vizet emulgeálunk egy olajos oldatban, vagy a hatóanyag olajos diszperziójában. Néhány kompozícióformát a példákban részletesebben leírunk. A granulátum kompozíciókat például úgy készítjük el, hogy a hatóanyagokat oldjuk és a keletkezett oldattal, kívánt esetben valamely kötőanyag jelenlétében, impregnáljuk a granulátum vivőanyagot, például porózus granulátumokat, mint amilyen a horzsakő és az attaclay, az ásványi nem-porózus granulátumokat, mint amilyen a homok vagy az őrölt márga, a szerves granulátumokat, mint amilyen a szárított kávétörmelékek és a vágott dohányszárak. Granulátum kompozíciót úgy is készíthetünk, hogy a hatóanyagot a porított ásványokkal síkosító anyagok és kötőanyagok jelenlétében összepréseljük és az összesajtolt terméket a kívánt szemcseméretűre aprítjuk, majd szitáljuk, Porozószereket úgy készíthetünk, hogy a hatóanyagot egy inert szilárd vivőanyaggal összekeverjük, például 1—50 súly% koncentrációban. Alkalmas szilárd vivőanyagok lehetnek például a talkum, kaolin, pipaagyag, diatómaföld, dolomit, gipsz, kréta, bentonit, attapulgit, és a kolloidális szilícium-dioxid vagy ezek keverékei és hasonló anyagok. Szerves vivőanyagok például az őrölt dióhéj, szintén alkalmazhatók. Nedvesíthető porokat úgy készíthetünk, hogy 10—80 súlyrész a fentiekben említett szilárd vivőanyagot 10—80 súlyrész aktív hatóanyaggal, 1—5 súlyrész diszpergálószerrel, például lignin-szulfonáttal vagy alkil-naftalin-szulfonáttal, melyek a fenti célra ismertek, és előnyösen 0,5 — 5 súlyrész nedvesítőszerrel, például zsíralkohol-szulfáttal, alkil-allil-szulfonáttal vagy zsírsav kondenzációs termékkel keverünk össze. Az elegyíthető olajokat úgy készítjük, hogy a hatóanyagot egy alkalmas oldószerben, mely kevéssé elegyedik vízzel, feloldjuk vagy finoman eloszlatjuk, és az oldathoz emulgeálószert adunk. Alkalmas oldószerek például a xilol, toluol, petróleum desztillátumok, melyek aromásokban gazdagok, például a lakkbenzin, desztillált kátrányolaj és a fenti folyadékok elegyei. Emulgeálószerként például alkil-fenoxi-poliglikolétereket, zsírsavak polioxietilén-szorbitánésztereit vagy zsírsavak polioxietilénszorbitolésztereit alkalmazhatjuk. A fenti olajokban levő hatóanyagkoncentráció széles határok között változhat, például 2—50 súly% közötti lehet. Az említett olajokon túlmenően folyékony és magas koncentrációjú primer kompozícióként olyan-oldatokat is készíthetünk, melyek a hatóanyagot egy vízzel könnyen elegyedő folyadékban, mint amilyen az aceton, tartalmazzák, mely oldathoz egy diszpergáló szert és adott esetben nedvesítőszert is adunk. A permetezés előtt röviddel vagy a permetezés alatt vízzel hígítjuk, így a hatóanyag vizes diszperzióját állítjuk elő. A találmány szerinti aeroszolos kompozíciót a szokásos módon a hatóanyag, kívánt esetben egy oldószerbe történő bekeverésével készítjük el, hajtóanyagként egy illékony folyadékot alkalmazunk, például a metán és az etán klór-fluor-származékainak elegyét. A füstölőgyertyák vagy füstölőporok olyan készítmények, melyek égés alatt peszticid füstöt termelnek és ezeket úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot egy gyúlékony elegybe keverjük, mely például tüzelőanyagként cukrot vagy fát tartalmazhat, előnyösen őrölt alakban, továbbá egy olyan anyagot, amely az égést fenntartja, például ammónium-nitrátot vagy kálium-klorátot, ezen túlmenően egy olyan anyagot, mely az égést késlelteti, például kaolint, bentonitot, és/vagy kolloidális kovasavat. A fenti alkotórészeken túlmenően a találmány szerinti szerek egyéb, az ilyen szerek alkalmazásánál ismert anyagokat is tartalmazhatnak. Ilyen anyagok például a síkosítóanyagok, mint amilyen a kalciumsztearát, vagy a magnéziumsztearát, melyeket a nedvesíthető porokhoz vagy a granulálandó elegyekhez adhatunk. Tapadást elősegítő anyagok, például a polivinilalkohol cellulóz származékai vagy egyéb kolloidális anyagok, mint amilyen a kazein, szintén alkalmazhatók, például abból a célból, hogy a peszticid adhézióját a védendő felületre megjavítsák. önmagában ismert peszticid vegyületeket szintén beépíthetünk a találmány szerinti kompozíciókba. Ennek eredményeképpen a kompozíció hatásspektruma szélesedik és szinergizmus következhet be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
