178308. lajstromszámú szabadalom • Térhatású axonográf rajzsablon axonometrikus ábrázolású rajzok készítéséhez

3 178308 4 Rotring-sablon mérőskálával ellátott három oldalélé közül kettő nem egyezik a sablonon levő körvetületek tengelyeinek irányával, így a szerkesztés folyamán a sablont forgatni kell a körvetületek megrajzolásához. A Staedtler cég említett sablonján nincs mérőéi, tehát szerkesztő eszközként nem használható. Az eddig felsorolt rajzsablonokra vonatkozóan meg­állapítható, hogy a körvetületek elhelyezésének meg­határozásánál a sablonokon rendelkezésre álló terület maximális kihasználása volt a cél, s nem törekedtek a görbesereg „térszerű” elhelyezésére. A forgalomban levő, általunk felsorolt rajzsablonok hibái és hiányosságai nehezen kezelhetővé teszik azokat és emiatt az axonometrikus szerkesztés térszemléletet is igénylő feladata igen körülményesen, nagy időráfordí­tással végezhető. A gyakorlatban a tárgyak térbeli képeinek síkra tör­ténő rajzolásánál valós igényként jelentkezik a jó opti­kai hatás keltése, ami jelentősen segíti a rajzeszköz hasz­nálóját, munkáját egyszerűsíti és könnyíti. A találmány célja olyan axonográf rajzsablon létre­hozása, amely — megtartva az eddig használt rajzeszkö­zök minden előnyös tulajdonságát — kiküszöböli azok hiányosságait és hibáit, ezen kívül több, eddig nem al­kalmazott új megoldás révén segíti a rajzeszközök hasz­nálóit, különösen a kellő gyakorlattal és térszemlélettel még nem rendelkezőket munkájuk egyszerűbbé és gyor­sabbá tételével. A célt a találmány alapgondolata értelmében az élek újszerű kialakítása, valamint a görbesereg új elvek sze­rinti elhelyezése révén érjük el, ami a rajzsablonnak „térszerű” formát ad és a kitűnő optikai hatás keltésén túl a szerkesztés műveleteit is egyszerűsíti. A találmány szerinti axonográf rajzsablon oldaléléi az egymással sorrendben a, ß, y szöget bezáró axonomet­ria-tengelyekkel páronként azonos irányúak, a külön­böző átmérőjű körök sorozatonként csoportosított kör­­vetületei középpontjaikkal az általuk meghatározott koordinátasík normálisaira — azaz a körvetület-kis­­tengelyek egyeneseire, a térben forgástengelyeikre — illeszkednek, a nagyméretű körvetületek középpontjain átmenő axonometria-tengely(ek) pedig egyenlő távol­­ság(ok)ra van(nak) a velük párhuzamos oldalélektől, amely oldalélek a velük párhuzamos irányú axonomet­ria-tengely léptékarányának megfelelő mérőskálával vannak ellátva. Azáltal, hogy a nagyobb körvetületek forgástengelyei azonos távolságban haladnak a velük párhuzamos, mé­rőskálákkal ellátott oldalélektől, s így a rajzsablon kö­zepén találhatók, a rájuk fűzött körvetületek domináns méretei miatt térhatást keltenek. A forgástengelyekkel párhuzamos, mérőskálákkal ellátott oldalélek lehetővé teszik minden körvetület mér­hető eltolhatóságát, ezáltal forgástestek igen egyszerű módon való szerkesztését. A találmány szerinti rajzsablonokon a kisméretű kör­vetületek kis méretlépcsőjfl sorozatokat alkotva lyuk­ként, a nagyméretűek nagyobb méretlépcsőjfl lyukak vagy lyukívek csoportjaiként vannak kialakítva. Ez utóbbi mód célszerűségét igazolja az a tapasztalat, hogy az axonometrikus ábrák többségén — az élek takartsága miatt — nincs szükség teljes ívekre, a lyukívek viszont így koncentrikusan helyezhetők el a rajzsablonokon, ami jelentős helymegtakarítást eredményez. A nagyméretű, ívekkel ábrázolt körvetületek mindig a rajzsablon közepén áthaladó axonometria-tengelyre vannak fűzve, így azok egyszerűen, gyorsan és pontosan egészíthetők ki teljes görbévé, miként ezt majd a rajz­sablonok használatának leírásánál látni fogjuk. A rajzsablonok méretét a körvetületek koordináta­síkjainak száma, a körvetületek méretlépcsője és maxi­mális nagysága, továbbá a mérőskálák megválasztása együttesen határozza meg. A koordinátasíkok számát illetően az la és 1 b ábrán látható, hogy kedvező térhatás egy, vagy három koor­dinátasík körvetületeinek ábrázolásával érhető el egy rajzsablonon. A méretlépcső — azaz a nagyságban egymás után kö­vetkező körvetületek méretkülönbsége — 1-től 10 mm-ig, a legnagyobb ábrázolt körvetület nagysága 070— 0 150 mm között változik, a már említett koordináta­­síkszámtól, valamint a lyukak és lyukívek egymás kö­zötti számarányától függően. A mérőskálákat illetően a gyakorlatban a DIN 5 elő­írásai szerinti milliméter-beosztású mérőskálák az elter­jedtek. Hátrányuk, hogy az ilyen skálájú rajzsablonok­kal szerkesztett ábrák izometrikus axonometriában 22'%-kal, dimetrikus axonometriában 6%-kai nagyob­bak az ábrázolt tárgy tényleges nagyságánál, továbbá, hogy az ilyen skálájú rajzsablonok ellipszis-sablonok­ként nem használhatók. Valós nagyságú ábrák rajzolására alkalmas, a talál­mány szerinti rajzsablonokon a körvetületek nagyten­gelyei a metrikus méretűek és az axonometria-tenge­lyek — a sablonélek mérőskálái — rövidülnek az alkal­mazott axonometria tengelyrövidüléseinek megfelelően, azaz izometrikus axonometriánál 22, dimetrikus axono­metriánál pedig 6%-kai. Az ilyen rajzsablonok ellipszis­sablonokként is használhatók. További előnyük, hogy kisebbek a hasonló mennyiségű és nagyságú körvetü­­letet tartalmazó, előbb ismertetett DIN 5 szerint kiala­kított rajzsablonoknál. A találmány szerinti rajzsablonoknál minden körve­tület forgástengelyéhez két, mérőskálával ellátott oldal­él tartozik, így a mérőskálával ellátott oldalélek száma egy koordinátasík körvetületei esetén kettő, három koordinátasík körvetületeinél pedig hat. (Lásd az la és 1 b ábrán bemutatott változatokat.) A találmány szerint bármilyen mérőskálával rendel­kező rajzsablon készíthető, mivel minden rajzsablonon megvannak a mérőskálához szükséges oldalélek. A gyakorlatban alkalmazott axonometrikus ábrázolá­si módok közül az izometrikus és dimetrikus axono­metria a leggyakoribb, ezért a találmány példaképpeni kiviteli alakjait is e két ábrázoláshoz adjuk meg, de ugyanezen elvek és jellemzők alapján tetszés szerinti tengelykereszthez készíthető rajzsablon. Az izometrikus axonometriánál minden koordináta­síkon azonosak a körök vetületei, elegendő tehát egyet­len sík körvetületeit ábrázolni. Az izometrikus axonometriához szolgáló, találmány szerinti axonográf rajzsablon hat oldalélé — melyek kö­zül minden negyedik párhuzamos egymással és az egy­mással bezárt szögek mindegyike 120° — egy „r” sugarú kört érint, ami által a rajzsablon körvonala szabályos hatszög-alakú síkidom. Ezen rajzsablon egyik előnyös kiviteli alakjánál a körvetületek lyukakként vannak ki­alakítva. Egy másik kedvező kiviteli alaknál a körvetületek lyukakként és/vagy lyukivekként vannak ábrázolva, és­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents