178308. lajstromszámú szabadalom • Térhatású axonográf rajzsablon axonometrikus ábrázolású rajzok készítéséhez
3 178308 4 Rotring-sablon mérőskálával ellátott három oldalélé közül kettő nem egyezik a sablonon levő körvetületek tengelyeinek irányával, így a szerkesztés folyamán a sablont forgatni kell a körvetületek megrajzolásához. A Staedtler cég említett sablonján nincs mérőéi, tehát szerkesztő eszközként nem használható. Az eddig felsorolt rajzsablonokra vonatkozóan megállapítható, hogy a körvetületek elhelyezésének meghatározásánál a sablonokon rendelkezésre álló terület maximális kihasználása volt a cél, s nem törekedtek a görbesereg „térszerű” elhelyezésére. A forgalomban levő, általunk felsorolt rajzsablonok hibái és hiányosságai nehezen kezelhetővé teszik azokat és emiatt az axonometrikus szerkesztés térszemléletet is igénylő feladata igen körülményesen, nagy időráfordítással végezhető. A gyakorlatban a tárgyak térbeli képeinek síkra történő rajzolásánál valós igényként jelentkezik a jó optikai hatás keltése, ami jelentősen segíti a rajzeszköz használóját, munkáját egyszerűsíti és könnyíti. A találmány célja olyan axonográf rajzsablon létrehozása, amely — megtartva az eddig használt rajzeszközök minden előnyös tulajdonságát — kiküszöböli azok hiányosságait és hibáit, ezen kívül több, eddig nem alkalmazott új megoldás révén segíti a rajzeszközök használóit, különösen a kellő gyakorlattal és térszemlélettel még nem rendelkezőket munkájuk egyszerűbbé és gyorsabbá tételével. A célt a találmány alapgondolata értelmében az élek újszerű kialakítása, valamint a görbesereg új elvek szerinti elhelyezése révén érjük el, ami a rajzsablonnak „térszerű” formát ad és a kitűnő optikai hatás keltésén túl a szerkesztés műveleteit is egyszerűsíti. A találmány szerinti axonográf rajzsablon oldaléléi az egymással sorrendben a, ß, y szöget bezáró axonometria-tengelyekkel páronként azonos irányúak, a különböző átmérőjű körök sorozatonként csoportosított körvetületei középpontjaikkal az általuk meghatározott koordinátasík normálisaira — azaz a körvetület-kistengelyek egyeneseire, a térben forgástengelyeikre — illeszkednek, a nagyméretű körvetületek középpontjain átmenő axonometria-tengely(ek) pedig egyenlő távolság(ok)ra van(nak) a velük párhuzamos oldalélektől, amely oldalélek a velük párhuzamos irányú axonometria-tengely léptékarányának megfelelő mérőskálával vannak ellátva. Azáltal, hogy a nagyobb körvetületek forgástengelyei azonos távolságban haladnak a velük párhuzamos, mérőskálákkal ellátott oldalélektől, s így a rajzsablon közepén találhatók, a rájuk fűzött körvetületek domináns méretei miatt térhatást keltenek. A forgástengelyekkel párhuzamos, mérőskálákkal ellátott oldalélek lehetővé teszik minden körvetület mérhető eltolhatóságát, ezáltal forgástestek igen egyszerű módon való szerkesztését. A találmány szerinti rajzsablonokon a kisméretű körvetületek kis méretlépcsőjfl sorozatokat alkotva lyukként, a nagyméretűek nagyobb méretlépcsőjfl lyukak vagy lyukívek csoportjaiként vannak kialakítva. Ez utóbbi mód célszerűségét igazolja az a tapasztalat, hogy az axonometrikus ábrák többségén — az élek takartsága miatt — nincs szükség teljes ívekre, a lyukívek viszont így koncentrikusan helyezhetők el a rajzsablonokon, ami jelentős helymegtakarítást eredményez. A nagyméretű, ívekkel ábrázolt körvetületek mindig a rajzsablon közepén áthaladó axonometria-tengelyre vannak fűzve, így azok egyszerűen, gyorsan és pontosan egészíthetők ki teljes görbévé, miként ezt majd a rajzsablonok használatának leírásánál látni fogjuk. A rajzsablonok méretét a körvetületek koordinátasíkjainak száma, a körvetületek méretlépcsője és maximális nagysága, továbbá a mérőskálák megválasztása együttesen határozza meg. A koordinátasíkok számát illetően az la és 1 b ábrán látható, hogy kedvező térhatás egy, vagy három koordinátasík körvetületeinek ábrázolásával érhető el egy rajzsablonon. A méretlépcső — azaz a nagyságban egymás után következő körvetületek méretkülönbsége — 1-től 10 mm-ig, a legnagyobb ábrázolt körvetület nagysága 070— 0 150 mm között változik, a már említett koordinátasíkszámtól, valamint a lyukak és lyukívek egymás közötti számarányától függően. A mérőskálákat illetően a gyakorlatban a DIN 5 előírásai szerinti milliméter-beosztású mérőskálák az elterjedtek. Hátrányuk, hogy az ilyen skálájú rajzsablonokkal szerkesztett ábrák izometrikus axonometriában 22'%-kal, dimetrikus axonometriában 6%-kai nagyobbak az ábrázolt tárgy tényleges nagyságánál, továbbá, hogy az ilyen skálájú rajzsablonok ellipszis-sablonokként nem használhatók. Valós nagyságú ábrák rajzolására alkalmas, a találmány szerinti rajzsablonokon a körvetületek nagytengelyei a metrikus méretűek és az axonometria-tengelyek — a sablonélek mérőskálái — rövidülnek az alkalmazott axonometria tengelyrövidüléseinek megfelelően, azaz izometrikus axonometriánál 22, dimetrikus axonometriánál pedig 6%-kai. Az ilyen rajzsablonok ellipszissablonokként is használhatók. További előnyük, hogy kisebbek a hasonló mennyiségű és nagyságú körvetületet tartalmazó, előbb ismertetett DIN 5 szerint kialakított rajzsablonoknál. A találmány szerinti rajzsablonoknál minden körvetület forgástengelyéhez két, mérőskálával ellátott oldalél tartozik, így a mérőskálával ellátott oldalélek száma egy koordinátasík körvetületei esetén kettő, három koordinátasík körvetületeinél pedig hat. (Lásd az la és 1 b ábrán bemutatott változatokat.) A találmány szerint bármilyen mérőskálával rendelkező rajzsablon készíthető, mivel minden rajzsablonon megvannak a mérőskálához szükséges oldalélek. A gyakorlatban alkalmazott axonometrikus ábrázolási módok közül az izometrikus és dimetrikus axonometria a leggyakoribb, ezért a találmány példaképpeni kiviteli alakjait is e két ábrázoláshoz adjuk meg, de ugyanezen elvek és jellemzők alapján tetszés szerinti tengelykereszthez készíthető rajzsablon. Az izometrikus axonometriánál minden koordinátasíkon azonosak a körök vetületei, elegendő tehát egyetlen sík körvetületeit ábrázolni. Az izometrikus axonometriához szolgáló, találmány szerinti axonográf rajzsablon hat oldalélé — melyek közül minden negyedik párhuzamos egymással és az egymással bezárt szögek mindegyike 120° — egy „r” sugarú kört érint, ami által a rajzsablon körvonala szabályos hatszög-alakú síkidom. Ezen rajzsablon egyik előnyös kiviteli alakjánál a körvetületek lyukakként vannak kialakítva. Egy másik kedvező kiviteli alaknál a körvetületek lyukakként és/vagy lyukivekként vannak ábrázolva, és5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
