178297. lajstromszámú szabadalom • Fotometriás mérőedény

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 178297 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Bejelentés napja: 1979. XII. 22. (MA—3262) Közzététel napja: 1981. VIII. 28. Nemzetközi osztályozás: G 01 N 21/26 HIVATAL Megjelent: 1983. XI. 30. Feltalálók : Bak Béla gépészmérnök, Budapest Egri Béla gépészmérnök, Budakeszi Szabadalmas: MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest Fotometriás mérőedény 1 A találmány tárgya fotometriás mérőedény, mely előnyösen alkalmazható automatizált mérőrendsze­reknél, a mérendő folyadékmintának a mérőhelyen történő átvezetésére a méréstechnikai igények maxi­mális kielégítése mellett. Mint ismeretes, az egyre elterjedtebben alkalmazott fotometriás kolorimetriás, spektrofotometriás mérés­­technikák annyiban közösek, hogy egy fényforrás által átvilágított optikailag átlátszó mérőedényben levő vizsgálandó anyagminta — folyadék — fényáteresztő­képességét — fényelnyelési jellemzőjét — optikai vagy optoelektronikus úton mérik. A jelenleg ismert rendszerek vagy „statikus” vagy „átfolyó” mérőedényeket használnak. A „statikus” rendszerben a mérőedénybe töltött mérendő anyag a teljes mérési folyamat alatt az edény­ben tartózkodik. Új anyag mérése előtt az edényt manuális módszerrel kell üríteni és tisztítani. Az ilyen rendszerek automatizálása a mérőedények mozgatását jelenti és annyi mérőedény szükséges, ahány vizsgálandó anyagminta van. Az átfolyós mérőedények — küvetták — a korszerű, automatizált (automatizálható) mérőrendszerek esz­közei. Az automatizmus a mérendő folyadékot moz­gatja — átnyomja vagy átszívja a mérőedényen. A rend­szerhez csak egy edény szükséges. A legkorszerűbb rendszerekben a folyadékot átszívják a mérőedényen. Az átfolyó mérőedénnyel (küvettával) szemben tá­masztott legalapvetőbb követelmények: optikailag át­látszó, minél kisebb térfogatú legyen, biztosítsa, hogy 2 a mérést zavaró áramláskép, levegő vagy gázbuboré­kokat ne tartalmazzon a fény útjában, holtterektől mentes, könnyen tisztítható legyen. Bármelyik köve­telmény be nem tartása a mérés pontosságát, reprodu- 5 kálhatóságát jelentősen rontja. A legtöbb problémát a szívott rendszer jellegéből eredő kavitációs jelenség okozza, kavitáció fellépése esetén a folyadékból kiváló légbuborékok eltávolítása vagy a kavitáció elkerülése jelenti a konstrukciós ki­lo alakítás nehézségeit. A legtöbb ismert rendszernél nagy térfogatú mérő­­edényt alkalmaznak, a keletkező buborékokat optikai úton „kerülik ki”. 15 Egyes megoldásoknál alkalmaznak viszonylag kis térfogatú mérőedényeket, ezek előállítása azonban rendkívül bonyolult és speciális gyártástechnológiát igényelnek. Az ismert átfolyó mérőedények hátrányai össze- 20 foglalva, hogy nagy térfogatúak, szívott rendszer esetén a geometriai kialakítás nem biztosítja a kavitáció teljes kiküszöbölését, a keletkező gázbuborékok és visszamaradt folyadékrészek maradék nélküli eltávo­lítását, a keletkező gázbuborékokat a térfogat meg- 25 növelésével optikai úton „kerülik ki”. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése és olyan átfolyó mérő­edény kialakítása, mely biztosítja a szívott rendszernél is a kavitációmentes működést, kis térfogatú, biztosítja 30 a visszamaradt folyadékrészek hatékony eltávolítását. 178297

Next

/
Thumbnails
Contents