178278. lajstromszámú szabadalom • Ratemeter önműködő tartományváltással

5 178278 6 referenciaadót tartalmaz, s ezzel a referenciaszinttel ha­sonlítja össze a jelbemenetére érkező pillanatnyi szin­tet. A másik, az ún. felső határszint 27 komparátor a mindenkori tartomány felső határához tartozó (pl. 1 V-os) kimenőszintet adó referenciaad ót tartalmaz, s ezzel a referenciaszinttel hasonlítja össze a jelbemenetére érkező pillanatnyi szintet. Az alsó határszint 26 kompa­rátor reverzibilis 25 számláló „hátra” 25d bemenetére, a felső határszint 27 komparátor a 25 számláló „előre” 25/bemenetére van kötve. (A reverzibilis 25 számláló helyett alkalmazható(k) ekvivalens egység(ek).) A 25 számláló kapacitására ebben az alkalmazásban az egyetlen kikötés, hogy az legalább n cellás legyen, és füg­getlenül a tényleges kapacitásától, számunkra a 25 számlálónak csak n darab sorrendben emelkedő helyi­értékű párhuzamos kimenete érdekes. Ezeket a párhu­zamos 25a, b, c, d kimeneteket a megfelelő sorrendű 22 kapuáramkör másik bemenetére kötjük, ugyanakkor ezek a 25 a, b, c, d kimenetek további kijelző 24 szerv be­menetéire is vannak kötve. Ez a további kijelző 24 szerv nem tévesztendő össze az integráló 14, 15, 16, 17 foko­zatokkal csatolt kijelzőszervvel. Az utóbbi a mért átlag­érték kijelzésére szolgál, s a találmány szerinti rateme­­temél csak az alaki értéket adja, míg éppen a kijelző 24 szerv jelzi ki a nagyságrendet az említett alaki érték­hez. A 2. ábra szerinti általánosított felépításben a rate­­meter a következőképpen működik. Tegyük fel, hogy a 25 számláló induláskor olyan értéken áll, melynél a 22 kapuáramkörök közül az kap nyitószintet, mely a 23b csatomabemenetre van kötve, s a 100—103 cps tarto­mányt számláló integráló fokozatra csatlakozik. Ha a mért sugárzás pillanatnyi átlagértéke e tartományba esik, akkor sem az alsó határszint 26 komparátor, sem a felső határszint 27 komparátor nem ad léptetőjelet a 25 számláló „hátra”, illetve „előre” 25e, / bemeneteire. A 25 számláló nem lép, a kapuzásban nem következik be változás. Ha a mért sugárzás pillanatnyi átlagértéke 100 cps-nél kisebb, akkor a „hátra” 25e bemenetre lép­tetőjel érkezik, s a 25 számláló egy egységgel visszalép, mikor is a 23b csatornabemenetre csatlakozó 22 kapu­áramkör lezár, és a 23c csatornabemenetre (10—100 cps tartomány) csatlakozó 22 kapuáramkör nyit. Ha pedig a pillanatérték meghaladja a 103 cps tartományt, akkor a léptetés az ellenkező irányban történik, és a 23a csa­­tomabemeneten át a 103—104 cps-tartományban mű­ködő integráló fokozatra jut a 21 jelforrás kimenő im­pulzusserege. A mindenkor kapcsolt tartománynak megfelelő nagyságrendet (10*, 102, 103, 104) mutatja a kijelző 24 szerv. A 2. ábra szerinti kialakítás így működik akkor is, ha — mint feltételeztük — k=n, de ugyanez a működés­mód érhető el akkor is, ha k=n—1 vagy k=n—2. Az utóbbi esetre vonatkozik a 3. ábra. A tartomány váltásra és a nagyságrend kijelzésére szolgáló szerveket már a 2. ábrán is összetartozóként, nagyságrendi 28 egységként ábrázoltuk. Ennek a 28 egységnek a működése — az egyéb kialakítási részletektől függetlenül — mindig a 2. ábra kapcsán adott ismertetés szerinti. Ezért a 3. ábrán már csak a nagyságrendi 38 egységet mutatjuk, annak részletesebb bontása nélkül. Változik az integrátor 37 egység és az azt megelőző szervek kialakítása. Látható, hogy a 31 jelforrás — mely most már a 39 jeladó egység része — közvetlenül csak a két alacsonyabb tartomány­hoz tartozó 34c és 34d kapuáramkörök egyik bemenetére ... - ' .-í - • *■ ‘‘ csatlakozik, de a 31 jelforrás kimenete ezen kívül deka­­dikus 33 osztófoközatjelbemenetére is van kötve, s a 33 osztófokozat kimenete csatlakozik közvetlenül a har­madik tartományhoz tartozó 34b kapuáramkör egyik bemenetére. A 33 osztófokozat kimenete ezen kívül to­vábbi dekadikus 32 osztófokozat bemenetére is csatla­kozik, s a további dekadikus 32 osztófokozat kimenete csatlakozik a legmagasabb tartományhoz tartozó 34a kapuáramkör egyik bemenetére. A 34a, b, c, d kapu­áramkörök kimenetei közül a legalacsonyabb tarto­mányhoz tartozó 34d kapuáramkör kimenete változat­lanul olyan integráló első 36 fokozat bemenetére csat­lakozik, mely az 1—10 cps tartományban működik. A többi 34a, b, c, kapuáramkör kimenetei azonban mind a 10—100 cps tartományban működő integráló második 35 fokozat bemenetére csatlakoznak, s a mutatott kap­csolásból ennek magyarázata eléggé kézenfekvő. A 34d kapuáramíkör a 31 jelforrásból érkező jelet akkor adja ki, ha annak átlagértéke nem haladja meg a 10 cps-t. A 34c kapuáramkör a jelet akkor adja ki, ha annak át­lagértéke nem haladja meg a 100 cps-t. Ha az átlagérték 100—103 cps közötti, akkor a 25 számláló ezt a 34c ka­puáramkört is lezárja, és nyitja a 34b kapuáramkört. Ha az átlagérték a harmadik tartományba (tehát 100—103 cps közé) esik, akkor á dekadikus 33 osztófokozatról a 34b kapuáramkörre a tényérték tizedrésze jut, tehát ép­pen az integráló második 35 fokozat működési tarto­mányába eső érték. S ha a mért érték 103 cps-nél na­gyobb, akkor annak tizedrésze is nagyobb 100-nál, ezért a 25 számláló kimenőjelé a 34a kapuáramkört ak­tiválja. Erre a további dekadikus 32 osztófokozatról olyan jelsereg érkezik, melynek impulzusszámossága a 31 jelforrás kimenőjeléhez képest 100-zal van osztva, te­hát a 103—104 cps közé eső tényértékeknél ismét a 10— 100 cps közé eső értéknek megfelelő impulzussereg jut a 35 fokozat bemenetére. Természetesen, mint arra már utaltunk; elképzelhető más bekötésmód is, pl. ha az integráló első 36 fokozat üzemi tartománya 1—10 cps (mint a 3. ábra szerinti ki­vitelnél is), de a második 35 fokozat üzemi tartománya nem 10—100 cps, hanem 100—103 cps.' Ekkor elegendő lehet egyetlen 33 osztófokozat. Ilyenkor a 3/jelforrás a 34d kapuáramkörön át az első 36 fokozatra és a 34b kapuáramkörön át a második 35 fokozatra csatlakozik, a 33 osztófokozat pedig a 34é kapuáramkörön át az első 36 fokozatra és a 34a kapuáramkörön át a második 35 fokozatra. Ezzel a kialakítással egy osztófokozát megtakarítható, viszont a műszer időállandóját a második nagyságrend­ben feleslegesen megnöveli. Gyakorlatilag a 3. ábra sze­rinti kapcsolásnak van nagyobb jelentősége (természete­sen az itt említett második változat is a találmányunk szerinti készüléket eredményezi). A 4. ábrán a jeladó 39 egység olyan kiviteli alakját mutatjuk, mely lehetővé teszi két különböző helyen el­helyezett mérőfejjel megfelelő érzékenységű mérés elvég­zését. Ez a lehetőség izotóp laboratóriumokban a kéz és a talp rádioaktív szennyezésének ellenőrzését nagyon le­egyszerűsíti. A műszernek két vonalíró kimenete van. A vonalíró teljes skáláját kihasználva, az egyik kimene­ten a nagyságrenden belül lineáris kimenőjelet, a másik kimeneten olyan „logaritmikus” kimenőjelet szolgáltat, mely a nagyságrendeken belül lineáris. Ennél a kiviteli alaknál — amint az a 4. ábrán látható — a jeladó 39 egység — a 44 és 45 osztófokozatokon kívül — olyan 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents